Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEz is a kormányváltáson múlt: Lázár János eddig akadályozta, most a MÁV hozzájárult, így megkezdődött a drogosok által elfoglalt rákosrendezői házak bontása.…
A bontás valóban elindult szeptember 7-én, és a MÁV hozzájárulása júliusban megszületett, de a munkát a XIII. kerület végzi és fizeti saját közbeszerzésből, a lakásfoglalók pedig a belügyminiszter aznapi parlamenti válasza szerint még hét épületben ott vannak — a poszt érdem- és okkeretezése ezért egyoldalú.
A poszt tényváza áll. Tóth József XIII. kerületi polgármester saját, 2026. szeptember 7-i Facebook-bejegyzése szerint aznap megkezdődött a rákosrendezői elhagyatott épületek bontásának első fázisa, a romosítás, és ezt a kerületi önkormányzat a júliusi nyílt levelet követően lefolytatott közbeszerzés eredményeként, saját költségén végzi; a körülbelül egy hónapos munka után a törmelék elszállítását a terület tulajdonosa, a Budapesti Közművek vállalta. Az is igaz, hogy a bontáshoz szükséges MÁV-hozzájárulás idén júliusban született meg: Vitézy Dávid július 17–18-án jelentette be, hogy a vasúttársaság minden szükséges hozzájárulást megadott, és a terület a Fővárosi Önkormányzat közműcégének tulajdonában van — a BKM 2025 márciusában, elővásárlási jogát gyakorolva vásárolta meg Rákosrendező 86 hektáros részét.
A kiürítés előzményét a poszt szintén nagyjából pontosan írja le. Az Országgyűlés 2024. március 18-i ülésének jegyzőkönyve szerint a MÁV a rendező-pályaudvari szolgálati lakások bérleti szerződéseit a tervezett nagyberuházás előkészítéseként mondta fel, cserelakást és pénzügyi megváltást ajánlva; a Népszava július 24-i beszámolója szerint a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium mögötti folyamatban a MÁV már 2024 februárjában elindította 83 bérleti és egyéb használati szerződés megszüntetését. Hogy ez személyesen Lázár János „utasítására” történt, azt egyelőre a miniszter saját közlésén kívül nem támasztja alá dokumentum; a tárcaszintű felelősség viszont dokumentált. Az „arab cég kedvében akart járni” fordulat indítékot tulajdonít, ez nem ellenőrizhető tény, hanem a szerző értelmezése.
Két ponton azonban a poszt hamis képet ad. Az egyik a lakásfoglalókról szóló mondat: „Nyáron már sor került az önkényes lakásfoglalók eltávolítására.” A rendőrség július 16-i közleménye szerint Rákosrendező környékén hat körözött személyt fogtak el, július 13-án hét embert állítottak elő önkényes beköltözés szabálysértése miatt, közülük négyet szabálysértési őrizetbe vettek, és egy hónapos megerősített rendészeti fellépés indult — ez intézkedés, nem a lakásfoglalók eltávolítása. Ugyanezen a napon, amikor a poszt megjelent, Pósfai Gábor belügyminiszter az Országgyűlésben egy KDNP-s interpellációra válaszolva elismerte, hogy hét épületben jelenleg is illegális lakásfoglalók vannak.
A másik az érdem és az ok kérdése. Az, hogy a MÁV-hozzájárulás a kormányváltás után született meg, igaz, és a MÁV a mai közlekedési tárca felügyelete alá tartozik. A most elindult munka azonban nem kormányzati és nem is fővárosi pénzből folyik: a romosítást a XIII. kerület vállalta magára — a polgármester a saját posztjában is ezt írja, a Világgazdaság július 20-i beszámolója szerint mintegy 100 millió forintos költséggel —, méghozzá azután, hogy a kerület júliusi nyílt levelében nem csak a főpolgármestert és a rendőrfőkapitányt, hanem magát a poszt szerzőjét is számonkérte, „az állampolgárok semmibe vételét” említve. A bontáshoz szükséges tulajdonosi engedélyt a fővárosi BKM a Népszavának adott válasza szerint 2026. június 24-én adta ki, a BKM ugyanakkor július végén még azt közölte, hogy a területet nem vette birtokba. A birtokba adás egyébként szerződéses folyamat: a BKM és a MÁV Pályaműködtetési Zrt. már 2025. június 4-én megállapodott a rákosrendezői ingatlanok használatáról, a Fővárosi Közgyűlés pedig 2026. január 28-án még arra kérte fel a főpolgármestert, hogy e megállapodás szerint gondoskodjon a területrészek BKM általi birtokbavételéről és a romos épületek elbontásáról. A „kétszer mentettük meg”, illetve „ez is a kormányváltáson múlt” keretezés tehát olyan eredményt tulajdonít egyetlen döntésnek, amelyben a kerületi önkormányzat pénze és közbeszerzése, a fővárosi cég engedélye és több mint ezer helyi lakos petíciója is benne van. Az elhallgatás-lelet ellenőrzéséhez visszaolvastam a poszt szövegét: Tóth Józsefet megnevezi mint bejelentőt, de azt egyetlen mondata sem mondja ki, hogy a bontást a kerület végzi és fizeti.
A poszt értékelő elemei — hogy a Maxi-Dubaj „értelmetlen látványberuházás” lett volna, hogy az előző kormány „csak azt kereste, hogyan hátráltathatja” a fejlesztést — politikai álláspontok, tényként nem minősíthetők.
„Megkezdődött a rákosrendezői, lakásfoglalók által elfoglalt egykori munkáslakások bontása.”
Tóth József XIII. kerületi polgármester 2026. szeptember 7-i posztja szerint aznap indult a bontás első fázisa, a romosítás; a munka nagyjából egy hónapig tart, a törmeléket a BKM szállítja el.
„Idén júliusban a MÁV megadta a hozzájárulást a bontás megindításához a Fővárosi Önkormányzat közműcégének tulajdonában lévő területen.”
Vitézy Dávid 2026. július 17–18-i bejelentése szerint a MÁV minden szükséges hozzájárulást megadott; a 86 hektáros terület 2025 márciusa óta a fővárosi BKM tulajdona.
„A problémát a korábbi kormány idézte elő: Lázár János utasítására a MÁV a Maxi-Dubaj-projekt kedvéért kiürítette a vasutas munkáslakásokat.”
Az Országgyűlés 2024. március 18-i jegyzőkönyve és a Népszava beszámolója szerint a MÁV 2024 februárjától mondta fel a szerződéseket a beruházás előkészítéseként, a Lázár vezette tárca mögötti folyamatban; a személyes miniszteri utasítást önálló dokumentum nem igazolja.
„Nyáron már sor került az önkényes lakásfoglalók eltávolítására.”
A rendőrség július 16-i közleménye szerint július 13-án hét embert állítottak elő önkényes beköltözés miatt, de Pósfai Gábor belügyminiszter szeptember 7-én az Országgyűlésben azt mondta, hét épületben jelenleg is illegális lakásfoglalók vannak.
„Az, hogy megindulhatott a bontás és a rendrakás, a kormányváltáson múlt.”
A MÁV-hozzájárulás valóban a kormányváltás után született, de a romosítást a XIII. kerület végzi saját közbeszerzésből és saját költségén (a VG szerint kb. 100 millió forint), a tulajdonosi engedélyt a fővárosi BKM 2026. június 24-én adta ki, és a bontás csak a kerület júliusi, a minisztert is számonkérő nyílt levele után indult.
„A Fővárosi Önkormányzat korábban azért nem tudott fellépni, mert a MÁV nem adta birtokba a területet és nem járult hozzá a bontáshoz.”
A birtokba adás hiánya valóban akadály volt, de szerződéses, szakaszos folyamat: a BKM és a MÁV 2025. június 4-én kötött használati megállapodást, a Fővárosi Közgyűlés 2026. január 28-án még a főpolgármestert kérte fel a birtokbavételről és a romos épületek bontásáról való gondoskodásra.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
