Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaCsődbűntett gyanúja miatt feljelentés a Dunakeszi Járműjavító korábbi osztalékkifizetései miatt.…
A csődbűntett gyanúja miatti NAV-feljelentés, a fizetésképtelenség előtti, mintegy tízmilliárd forintos osztalékkivét, a felszámolás és az állami visszavásárlás dokumentált tény, de a feljelentést az állami felszámoló megbízásából egy ügyvéd tette, a nyomozás elrendeléséről nincs hatósági közlés, az orosz–magyar privatizációban pedig a kormányközeli magyar befektető már 2020-tól, nem csak a háború után volt társtulajdonos.
Időrend: a Dunakeszi Járműjavító eladásáról 2019-ben, még az Orbán-kormány idején született kormányhatározat, amely versenyeztetés nélkül az orosz Transmashholdinghoz kötött vevőt jelölte ki. A cég 90 százalékát 2020 tavaszán a TMH Hungary Invest Zrt. vásárolta meg. Ez fele-fele arányban az orosz TMH International AG és a Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló Magyar Vagon Zrt. közös cége volt. Az Economx 2022. június 29-i cikke szerint az orosz fél 2022 májusában kiszállt. Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszteri kinevezésekor a részesedését a Hernádi Zsolthoz köthető Solva II. Magántőkealap vette át. Az egyiptomi szerződést birtokló cégben, a későbbi Ganz-MaVag Internationalben az orosz részt Tombor András CATO Investments Kft.-je szerezte meg. Az „oroszoknak privatizálták” fordulat tehát a lényeget tekintve helytálló, de a kormányközeli magyar tulajdonos nem a háború után lépett be, hanem a 2020-as privatizáció óta jelen volt. A háború után a tulajdonosi kör cserélődött.
A Fővárosi Törvényszék 2025. október 15-én rendelte el a Ganz-MaVag International, a Magyar Vagon Dunakeszi és a Ganz-MaVag Invest felszámolását. A MÁV 2025 végén és 2026 elején mintegy 20 milliárd forintért vásárolta meg a leválasztott dunakeszi cégeket. A HVG április 30-i cikke szerint a választás előtti utolsó munkanapon, április 10-én további 8,037 milliárd forintért vett meg egy újonnan alapított céget. Ez összesen nagyjából 28 milliárd forint állami pénz. A köztulajdonba való visszakerülés tehát még az Orbán-kormány döntése volt, a Tisza-kormány már ezt az állapotot örökölte.
Az osztalékokról a Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2026. július 24-i közleménye mintegy 10 milliárd forintot ír. Ugyanez a közlemény rögzíti, hogy a 15 milliárdos veszteséges év után is kétmilliárdot fizettek ki az eredménytartalékból. A tárca már júliusban feljelentést tett az egyiptomi ügyletben. Az MTI július 23-i tudósítása szerint ez hűtlen és hanyag kezelés, valamint csődbűncselekmény miatt történt. A szeptemberi feljelentés ehhez képest új lépés. A Telex szeptember 29-i cikke szerint nem a Közlekedési és Beruházási Minisztérium tette, hanem az új vezetésű állami felszámoló (Reorg) által megbízott szakértő szeptember 23-i szakvéleménye alapján egy ügyvéd, szeptember 27-én, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán. A szakértő szerint 2022 és 2024 között több tízmillió eurónyi kifizetés indokolatlanul csökkentette a cégek vagyonát. A dunakeszi cégnél felmerült, hogy az osztalékot fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben fizették ki. A volt tulajdonosok szerint az osztalékfizetés jogszerű volt. A feljelentés a nyomozás elrendelését kéri. Az elrendelésről október elejéig nem jelent meg hatósági közlés, ezért a „hatósági vizsgálat elkezdődött” megállapítás nem igazolható. Bűncselekményt eddig senki nem állapított meg.
A fizetésképtelenség okáról: a Telex szeptember 1-jei háttércikke szerint az egyiptomi projekt az orosz kiszállás és a fix áras szerződés miatt csak veszteséggel volt teljesíthető. A 2025-ös csődhöz azonban az is hozzájárult, hogy az MBH 38,7 millió euró azonnali megfizetését követelte, az Exim pedig nem teljesített egy lehívást. Ugyanez a cikk szerint 2025 őszéig 1066 kocsit szállítottak le, ebből 1025-öt fizetett ki az egyiptomi fél. Az üzem leállásáról a MÁV vezérigazgatójának 2026. áprilisi közlése többhónapos karbantartási kényszerszünetet ír. Az Index 2026. júniusi cikke viszont egy dolgozót és egy másik forrást idéz, akik szerint a fővizsga szinte folyamatosan zajlott, csak a gyártás és a beszerzés akadt el. A fővizsgák újraindulásának pontos mértékéről nincs nyilvános üzemi adat.
„Csődbűntett gyanúja miatt feljelentés született a NAV-nál a Dunakeszi Járműjavítót működtető cégek korábbi osztalékkifizetései miatt, az állami felszámoló vizsgálata nyomán.”
A Telex szeptember 29-i cikke szerint az állami felszámoló (Reorg) által felkért szakértő szeptember 23-án adta le szakvéleményét, szeptember 27-én pedig egy ügyvéd tett feljelentést a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán. A feljelentés a Ganz-MaVag International Kft.-t, a Magyar Vagon Dunakeszi Kft.-t és a Ganz-MaVag Invest Zrt.-t érinti. A feljelentést tehát nem a minisztérium tette.
„A hatósági vizsgálat a feljelentéssel elkezdődött.”
A feljelentés a Telex által idézett zárómondata szerint azt kéri, hogy a NAV rendelje el a nyomozást. Szeptember végéig és október elejéig egyik beszámoló sem közölt hatósági megerősítést arról, hogy a NAV elrendelte a nyomozást.
„A cégek a fizetésképtelenség előtti években jelentős összegű osztalékot fizettek a tulajdonosoknak.”
A kormány július 24-i közleménye szerint a hitelezett társaság mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett, és a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is kétmilliárdot vettek ki az eredménytartalékból. A felszámolói szakvélemény szerint 2022 és 2024 között több tízmillió eurót vontak ki a cégekből. A volt tulajdonosok szerint ez jogszerű volt, és az eredménytartalék terhére történt.
„A Dunakeszi Járműjavítót a Fidesz-kormány az oroszoknak privatizálta, majd a háború kitörése után a korábbi kormányhoz közel álló üzletemberek szálltak be tulajdonosként.”
A 2019-es kormányhatározat versenyeztetés nélkül jelölte ki a vevőt. 2020-ban a 90 százalékos részesedést a TMH Hungary Invest vette meg, amely fele-fele arányban a Transmashholdingé és Szalay-Bobrovniczky Kristóf Magyar Vagon Zrt.-jéé volt. Kormányközeli magyar befektető tehát már 2020-tól társtulajdonos volt. 2022 májusa és júniusa óta, a háború után az orosz részt a Magyar Vagon vette át, és a Hernádi Zsolthoz köthető Solva II, illetve Tombor András CATO-ja lépett be.
„A korábbi magántulajdonú cégek az orosz–magyar egyiptomi ügylet miatt váltak fizetésképtelenné.”
Az egyiptomi szerződés az orosz kiszállás után csak veszteséggel volt teljesíthető. A GMVI 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd, Dunakeszi 2024-ben 8,4 milliárd forint veszteséget termelt. A Telex szerint a 2025-ös csődhöz finanszírozási okok is hozzájárultak: az MBH 38,7 millió euró azonnali megfizetését követelte, és elmaradt egy Exim-lehívás.
„2025-ben gyakorlatilag leállt az üzem: megálltak a MÁV-fővizsgák és az egyiptomi kocsik gyártása.”
A MÁV vezérigazgatója 2026. áprilisi közleményében azt írta, hogy az IC- és nemzetközi kocsik karbantartása a visszavásárlásig „ellehetetlenült”, és többhónapos kényszerszünet volt. Az egyiptomi gyártás állt. Az Index júniusi cikkében egy dolgozó és egy másik forrás viszont azt állította, hogy a fővizsga szinte folyamatosan ment.
„Félkész járművek maradtak Dunakeszin, és a már leszállított, de ki nem fizetett kocsik után is jelentős összeg kifizetetlen.”
A Telex szerint 2025 őszéig 1066 kocsit szállítottak le, és ebből 1025-öt fizetett ki az egyiptomi ENR. Dunakeszin 44 félkész kocsi van tárolva.
„A járműjavító ebben a helyzetben került vissza köztulajdonba, és a MÁV-kocsik fővizsgái ismét zajlanak.”
A MÁV 2025 végén és 2026 elején mintegy 20 milliárd, április 10-én további 8 milliárd forintért vásárolta meg a leválasztott cégeket, még az Orbán-kormány idején. Az IC- és hálókocsik fővizsgáztatásának újraindítását 2026 júniusában jelentették be. Ezt az Index forrásai vitatták, tételes üzemi adat nem nyilvános.
„A kormány tárgyal az egyiptomi féllel a félbemaradt szerződés rendezéséről.”
A Telex szeptember 1-jei és 29-i cikke szerint a miniszter Kairóban tárgyalt. Végleges megállapodás nincs. Három út merült fel: elszámolás, a 44 félkész kocsi leszállítása, vagy folytatás magasabb áron.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
