Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaJövőre százmilliárdos nagyságrendben folytatjuk a már megkezdett…
A mohácsi híd műszaki tartalmának visszavágása, az előleg visszafizetése, az M49 első szakaszának elkészülte és második ütemének folytatása, valamint az M1-bővítés folytatásának szándéka hivatalos iratokkal igazolható. A mohácsi híd jövő évi mintegy 100 milliárdos költsége és az, hogy a 2027-es fejlesztési volumen nagyobb lesz az ideinél, nem ellenőrizhető, mert a 2027-es költségvetés tervezete még nem nyilvános. A 76 milliárdos bővítés nem „néhány nappal”, hanem nagyjából két héttel a választás előtt került a szerződésbe, a román oldali gyorsforgalmi út építése pedig a munkakezdési rendelkezés szerint csak 2027 májusában indul.
Időrend: a mohácsi Duna-híd és az M49 második ütemének kivitelezési szerződését 2024. június 21-én kötötték a Duna Aszfalttal, még az Orbán-kormány idején. A projektlap szerint a mohácsi szerződést 2026. március 30-án módosították: ekkor került bele az alföldi oldal 2×2 sávos bővítése. A választás előtti utolsó pénteken, április 10-én utalták ki a 98 százalékra emelt előleg nagy részét. Ezek mind a 2026. április 12-i kormányváltás előtt történtek. A felülvizsgálatról (1194/2026., június 11.), a műszaki tartalom csökkentéséről (1290/2026., szeptember 4.) és az M49 átütemezéséről (1296/2026., szeptember 4.) már a Tisza-kormány döntött. A 2027-es tervekről a közlekedési miniszter a 24.hu Della című műsorában beszélt, amelyről a lap 2026. október 7-én számolt be.
Mohács: a minisztérium június 10-i közleménye szerint a 20 km-es alföldi csatlakozó szakasz 2×1 helyett 2×2 sávosra tervezése több mint 76 milliárd forint többletet jelentett, és a teljes költség 451 milliárd forintra nőtt. Az 1194/2026. határozat a korábbi tanulmányokra hivatkozva kimondja, hogy a 2×2 sávos kialakítás nem volt közlekedéspolitikailag alátámasztott. A „néhány nappal a választás előtt” csak az előleg kiutalására igaz. Maga a bővítés nagyjából két héttel korábban, a március 30-i szerződésmódosítással került a projektbe. Az 1290/2026. határozat a hídon és a nyugati oldalon megtartja a 2×2 sávot, az alföldi szakaszon 2×1 sávot engedélyez, és a szerződésmódosításra 2026. október 31-ig ad határidőt. Az előlegről a Duna Aszfalt és a minisztérium augusztus közepén állapodott meg. Eszerint havi, teljesítésarányos elszámolásra térnek át, az előleg a hátralévő díj 20 százaléka (nettó 45 milliárd forint), a cég pedig 58,6 milliárd forint teljesítéssel nem fedezett előleget fizet vissza. A „visszavettük a 98 százalékos előleget” tehát az előleg mértékének visszaállítását jelenti, nem a teljes összeg visszafizetését. A jövő évi mintegy 100 milliárdos mohácsi költség nem ellenőrizhető, mert a 2027-es költségvetés tervezete október végén kerül a Költségvetési Tanács elé.
M49: a kivitelező szeptember 28-i közlése szerint az M3–Ököritófülpös közötti 28,2 km-es első szakasz műszaki átadás-átvétele lezárult, a forgalomba helyezést október végére várják. A 17,6 km-es második ütem határideje az átütemezés után 2029. június 30. Az 1296/2026. határozat 2027-re 55, 2028-ra 73 milliárd forintot rendel hozzá, a „sok tízmilliárdos” teher tehát igazolható. A román oldali, 10,83 km-es Szatmárnémeti–Óvár gyorsforgalmi út szerződését 2025 októberében írták alá. A román sajtó 2026. februári beszámolója szerint azonban a munkakezdési rendelkezés az építés indulását 2027. május 3-ra teszi. 2026 októberében tehát még nem építették, a „vagy éppen kezdik építeni” megfogalmazás a valóságosnál előrehaladottabb állapotot sugall.
M1 és a teljes keret: az 1310/2026. határozat a koncesszió rendezését a megkezdett fejlesztések folyamatosságának fenntartása mellett írja elő. A Világgazdaság október 8-i cikke szerint az állam saját forrásból folytatná a bővítést, de ehhez meg kell egyeznie az MKIF-fel. Hogy a jövő évi közúti fejlesztés volumene nagyobb lesz-e az ideinél, a költségvetés közzététele előtt nem dönthető el. Az viszont dokumentált, hogy a megtakarított és visszaszerzett mohácsi forrásokat a kormányhatározat a fő- és mellékúthálózat felújítására szánja. A felsorolt projektek örökölt beruházások: a szerződéseket és az elindításukat nem a mostani kormány érdemeként, hanem folytatandó kötelezettségként kell érteni.
„A mohácsi Duna-híd projektjében az előző minisztérium a választás előtt mintegy 76 milliárd forinttal megemelte a költséget, és az 51-es főútig tartó alföldi szakaszt 2×1 helyett 2×2 sávosra bővítette, holott ezt a forgalmi előrejelzések nem indokolták.”
A minisztérium június 10-i közleménye szerint a 20 km-es alföldi szakasz 2×2 sávra tervezése több mint 76 milliárd forint többletet jelentett. A projektlap szerint a szerződésmódosítást 2026. március 30-án írták alá, nagyjából két héttel a választás előtt, nem „néhány nappal”. Az 1194/2026. kormányhatározat a korábbi forgalmi és megvalósíthatósági tanulmányokra hivatkozva mondja ki, hogy a 2×2 sáv nem volt alátámasztott.
„A kormány racionalizálta a mohácsi Duna-híd projekt műszaki tartalmát: az alföldi oldalon a 2×2 sáv helyett 2×1 sávos út épül.”
Az 1290/2026. (IX. 4.) kormányhatározat a Duna-híd és az 51-es főút közötti szakaszra 2×1 sávot engedélyez, a hídon és a nyugati oldalon marad a 2×2 sáv. Az erre vonatkozó szerződésmódosítás határideje 2026. október 31.
„A kormány visszavette a 98 százalékos előleget, és a Duna Aszfalt vissza is fizette.”
Az augusztusi megállapodás szerint az előleg a hátralévő díj 20 százalékára állt vissza (nettó 45 milliárd forint), a Duna Aszfalt pedig 58,6 milliárd forint teljesítéssel nem fedezett előleget fizet vissza a választás előtt utalt 94,3 milliárdból. A szeptember 4-i kormányhatározat már „visszaszerzett forrásokról” szól. Magát a banki utalást dokumentáló iratot nem találtuk.
„A mohácsi híd folytatása jövőre mintegy 100 milliárd forintba kerül.”
A 2027-es költségvetés tervezete október végén kerül a Költségvetési Tanács elé, 2026. október 8-án nem volt nyilvános. Projektszintű 2027-es előirányzatot nem találtunk.
„Az M49 gyorsforgalmi út első, Mátészalka térségét bekötő szakasza gyakorlatilag elkészült.”
A kivitelező Duna Group 2026. szeptember 28-i közleménye szerint lezárult az M3–Ököritófülpös közötti 28,2 km-es szakasz műszaki átadás-átvétele, a forgalomba helyezés október végén várható.
„Az M49 második üteme, az Ököritófülpös–Csenger szakasz még korai építési szakaszban van, és sok tízmilliárd forintos terhet jelent.”
Az 1296/2026. (IX. 4.) kormányhatározat szerint a befejezési határidő 2029. június 30. Az éves keret 2026-ra 32, 2027-re 55, 2028-ra 73, 2029-re 22,9 milliárd forint, a kötelezettségvállalás felső korlátja 189,12 milliárd forint.
„A román oldalon a Szatmárnémeti és a határ közötti gyorsforgalmi utat építik, vagy éppen most kezdik építeni.”
A román közútkezelő 2025. október 21-én aláírta a 10,83 km-es útra szóló szerződést. Az Economica.net 2026. februári cikke szerint azonban a munkakezdési rendelkezés a kivitelezés indulását 2027. május 3-ra teszi, tehát 2026 októberében az építés még nem folyt.
„Az M1-es autópálya bővítését az autópálya-koncesszió sorsától függetlenül jövőre is folytatni kell, a konstrukcióról tárgyalások zajlanak.”
Az 1310/2026. (IX. 18.) kormányhatározat a koncesszió rendezését a már megkezdett fejlesztések folyamatosságának fenntartása mellett írja elő. A Világgazdaság 2026. október 8-i cikke szerint a folytatáshoz még meg kell egyezni az MKIF-fel.
„A három nagy örökölt projekt miatt új projektek nélkül is nagyobb volumenű lesz a közúti fejlesztés jövőre, mint idén.”
A 2027-es költségvetés számai a megszólalás idején nem voltak nyilvánosak, így a 2026-os és a 2027-es fejlesztési volumen nem vethető össze. A miniszter szeptember 27-i közlése szerint új projektek nélkül is több száz milliárd forintnyi közúti beruházás terheli a 2027-es költségvetést.
„A kormány azon dolgozik, hogy több forrás jusson a meglévő országos közúthálózat felújítására.”
Az 1290/2026. kormányhatározat 5. pontja előírja, hogy a miniszter tegyen javaslatot arra, hogyan lehet a mohácsi projekten megtakarított és visszaszerzett forrásokat a fő- és mellékúthálózat felújítására fordítani. A felújításra jutó összegről döntést nem találtunk.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
