Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaDöntött a kormány: felújítjuk az ország egyik legnagyobb utasforgalom-növekedési potenciállal rendelkező vasútvonalát, a Veresegyház térségét kiszolgáló Budapest–Fót–Veresegyház–Őrbottyán–Vác elővárosi…
A kormány 2026 októberében valóban kiemelt beruházássá minősítette és felgyorsította a 71-es (Budapest–Fót–Veresegyház–Vác) vasútvonal korszerűsítését, a 174 milliárd forintos uniós keretet pedig kormányhatározat rögzíti; az viszont csak a kivitelezésre igaz, hogy a projekt Lázár János minisztersége alatt egy helyben állt, mert a tervezés ekkor is folyt, új uniós előkészítési támogatással.
Időrend. A 71-es vonal elővárosi fejlesztésének előkészítéséről még az Orbán-kormány döntött: az 1523/2020. kormányhatározat a BFK–NIF konzorciumot bízta meg, a BFK pedig 2021 júliusában 3,13 milliárd forintos tervezési szerződést kötött a FŐMTERV-vel. Vitézy Dávid ekkor a BFK vezérigazgatója volt. A 2022-es döntés-előkészítő tanulmány kivonata szerint a vonal átlagsebessége 33–34 km/óra, egyvágányú és zavarérzékeny. Az utasforgalmat a stratégiai modell több mint háromszorosára, a projekt saját modellje akár öt-hatszorosára becsülte. Mindez a 2026. április 12-i kormányváltás előtt történt. Az októberi döntés és a bejelentés már a Tisza-kormány idejére esik.
A Lázár-korszak. A Magyar Narancs 2023. februári cikke szerint a minisztérium akkor leállította a projektet, a kivitelezés pedig valóban nem kezdődött el. A tervezés azonban nem szűnt meg. Veresegyház 2023. áprilisi tájékoztatója szerint a FŐMTERV a minisztérium megbízásából készítette az engedélyezési terveket. A pályázati portál adatai szerint 2024 májusában 2 397 millió forint uniós előkészítési támogatást ítéltek meg, a szerződés 2024. július 4-én lépett hatályba. A kifizetések azonban lassúak voltak: 2025 közepéig 842 millió forint előleget és 43,9 millió forint támogatást fizettek ki, a tervezett befejezés 2027 augusztusára csúszott. A fővárosi településrendezési tervek módosítása 2025-ben indult. Lázár János 2026 februárjában, Vácon maga is folyamatban lévő tervezésről beszélt. Az „egy helyben állt” tehát a kivitelezésre igaz, a teljes projektre túlzás.
A mostani döntés. Az MTI szerint a miniszter a 2026. október 9-i kormányinfón bejelentette, hogy a kormány kiírja a kivitelezési tendert, és a beruházást kiemeltté minősíti. A nyomvonalról és a MÁV Pályaműködtetési Zrt. szerepéről szóló döntést csak a minisztériumi közlés és az azt átvevő szaksajtó ismerteti. A tájékoztatóról készült összefoglalók szerint a kiemelő rendelet előbb társadalmi egyeztetésre kerül, és csak utána jelenik meg a Magyar Közlönyben; október 13-ig ilyen rendeletet nem találtunk. Önkormányzati iratok szerint a vonal korszerűsítése már korábban is szerepelt a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ügyek között a 345/2012. kormányrendelet alapján, ami a hatósági eljárásokra vonatkozik. Az új minősítés tehát egy már meglévő státuszra épül. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. az augusztusi 1253/2026. határozatban is támogatást igénylőként szerepel a minisztérium mellett.
Finanszírozás és műszaki tartalom. A 174 milliárd forint az IKOP Plusz kohéziós keretéből származik: a határozat 136 milliárdot rendel a Rákospalota-Újpest–Vácrátót, 38 milliárdot a Vácrátót–Vác szakaszra. Ez indikatív keret, a támogatási kérelmet még be kell nyújtani. A kormány júliusi Baross-tervi anyaga 2030-as befejezéssel számol. A 2024-es tervezési projektlap 18 kilométer második vágánnyal, 1541 P+R és 920 kerékpáros férőhellyel számol a 37 kilométeres vonalon, ami a vonal mintegy fele. Hogy a végleges nyomvonal mennyiben tér el ettől, nem nyilvános.
„A kormány döntött a 71-es vasútvonal korszerűsítésének felgyorsításáról és kiemelt beruházássá nyilvánításáról, a végleges nyomvonal kijelöléséről, valamint arról, hogy a projektet a MÁV Pályaműködtetési Zrt. valósítja meg.”
Az MTI szerint a miniszter 2026. október 9-én bejelentette, hogy a kormány kiírja a kivitelezési tendert, és a projektet kiemelt beruházássá minősíti. A nyomvonalról és a MÁV-szerepről szóló döntést csak a minisztériumi közlés ismerteti. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. már az augusztusi 1253/2026. kormányhatározatban is támogatást igénylőként szerepel. Október 13-ig nem találtunk Magyar Közlönyben megjelent kiemelő rendeletet.
„A felújítás mintegy 174 milliárd forintból, uniós forrásból, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként valósul meg.”
Az 1253/2026. (VIII. 7.) kormányhatározat IKOP Plusz-keretként a Rákospalota-Újpest–Vácrátót szakaszra 136, a Vácrátót–Vác szakaszra 38 milliárd forintot rendel, összesen 174 milliárdot. Ez indikatív keret, a támogatási kérelmet 2026-ra várják.
„A Budapest Fejlesztési Központ már évekkel ezelőtt dolgozott a 71-es vonal felújításának előkészítésén.”
Az 1523/2020. kormányhatározat a BFK és a NIF konzorciumát jelölte ki az előkészítésre. A BFK 2021-ben 3,13 milliárd forintos tervezési szerződést kötött a FŐMTERV-vel; ekkor Vitézy Dávid volt a vezérigazgatója.
„A korábban megrendelt tervek szerint a vonal utasszáma a jövőben a mostani három-négyszerese lehet.”
A BFK 2021-ben háromszoros növekedést közölt. A 2022-es döntés-előkészítő tanulmány kivonata a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia alapján több mint háromszoros, a projekt saját modellje alapján akár öt-hatszoros forgalmat említ. Ez modellbecslés, nem mért adat.
„A 71-es vonal felújításának megvalósítása az elmúlt négy évben, Lázár János minisztersége alatt egy helyben állt.”
Kivitelezés valóban nem indult, és a Magyar Narancs 2023 februárjában a projekt leállításáról írt. A tervezés azonban folytatódott. 2024 júliusában hatályba lépett egy 2,4 milliárd forintos uniós előkészítési támogatási szerződés. 2025 közepéig ebből csak 43,9 millió forint támogatást fizettek ki, a befejezés határidejét 2027-re tolták.
„A beruházással a Rákospalota-Újpest és Vác közötti szakasz nagy részén második vágány épül, különszintű keresztezések, P+R parkolók és megújuló állomások lesznek, és a cél óránként legalább négy vonat.”
A tervek ezekkel az elemekkel számolnak. A 2024-es projektlap szerint azonban a 37 kilométeres első vágány mellé 18 kilométer második vágány épülne, ez a vonal mintegy fele, nem a „legtöbb szakasz”. A most kijelölt végleges nyomvonal paraméterei nem nyilvánosak.
„Az előző minisztérium idején felszámolták a nagy vasúti beruházások korábbi intézményi hátterét.”
Veresegyház 2023. áprilisi tájékoztatója szerint a terveket már az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából készítették, a „korábbi NIF és NKK Zrt.” helyett. Az állami beruházó szervezetek tehát a minisztériumba olvadtak. Az, hogy ez a szakmai kapacitás elvesztésével járt, értékelés.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
