Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz elmúlt években sajnos sorra okoztak tragédiákat az utcát versenypályának használó, a sebességhatárokat többszörösen túllépő autóversenyzők. Csak az Árpád hídon több ilyen baleset történt, de a sort sajnos hosszan…
A minisztérium közlése szerint a közlekedésbiztonsági kérdőívet 364 781-en töltötték ki, és a kitöltők nagy többsége támogatta a szigorításokat, ez azonban önkéntes, önkiválasztó online felmérés volt. A megerősítő reprezentatív kutatást a miniszter szerint a Závecz Research készítette, de az adatait, a módszertanát és a megrendelését nem hozták nyilvánosságra, és a hirdetési költségről sincs független kimutatás. A kérdőív nem júniustól, hanem 2026. július 16-tól volt kitölthető, és szeptember 9-én zárult.
Időrend: az Árpád hídi versenyzéses gázolás 2023 júliusában, a fővárosi fix sebességmérő kamerák élesítése 2024 októberében történt, még a 2026. április 12-i kormányváltás előtt. A második Árpád hídi versenyzéses baleset 2026. április 10-én, két nappal a választás előtt történt. A közlekedésbiztonsági kérdőívet már a Tisza-kormány alatt, 2026. július 16-án indította a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A véleménygyűjtés szeptember 9-én zárult, a kiértékelés a kormány egyeztetési oldala szerint szeptember 25-től indult, az eredményeket Vitézy Dávid miniszter október 9-én, a kormányzati tájékoztatón ismertette. A június óta tartó kitölthetőség tehát nem áll: a kérdőív július közepén indult.
A kitöltők száma: a miniszter szeptember 10-én 364 781 kitöltésről számolt be, a Közlekedéstudományi Intézet október 13-i összefoglalója ugyanezt közli. Az MTI október 9-i beszámolója szerint a kitöltők 96,3 százaléka részben vagy teljesen támogatta az utcai versenyzés szabadságvesztéssel való büntethetőségét. 86,3 százalék támogatta, hogy szigorúbb büntetést kapjon, aki extrém gyorshajtással súlyos vagy halálos balesetet okoz. A visszaeső súlyos szabályszegők járművének elkobzását 85,4, az ideiglenes forgalomból kivonást 79 százalék támogatta. A kormány honlapjának összefoglalója mintegy 300 ezer válaszról és 96,4 százalékról ír. A kitöltés anonim és önkéntes volt, a kérdőívoldal felvezetése pedig előre kimondta: „Szigorúbb szabályokon és komolyabb büntetéseken dolgozunk”. A kitöltők köre ezért önkiválasztó, a számok nem a felnőtt népesség véleményét mérik.
A reprezentatív kutatás: a miniszter július 21-én a Telex szerint azt mondta, hogy nem a kérdőív válaszai alapján változtatnak a szabályokon, és később reprezentatív felmérést terveznek. Október 9-én az MTI szerint azt közölte, hogy a kérdőív adatait egy reprezentatív közvélemény-kutatás is megerősítette. Az Infostart percről percre tudósítása szerint „az osztrák szabályozást szondáztattuk a Závecz segítségével”. A kutatás készítőjét egy bulvárlap is Závecz Researchként nevezte meg. A reprezentatív felmérés mintanagysága, kérdései, adatfelvételi ideje, megrendelési költsége és saját százalékos eredményei azonban egyik megnyitott hivatalos vagy sajtóforrásban sem szerepelnek. Az Index élő tudósítása a felsorolt arányokat „a magyarok” véleményeként közli, ezek a számok azonban egybeesnek a kérdőív kitöltőinek az MTI és a KTI által közölt arányaival. A miniszter ugyanezen a tájékoztatón azt is mondta, hogy „nem lehet mindent a közvélemény-kutatás alapján eldönteni”, és a kérdőív önmagában nem dönti el a szabályok átalakítását.
A hirdetési költség: a miniszter július óta többször közölte, hogy a kérdőív népszerűsítésére egyetlen adóforintot sem költöttek hirdetésre, és ezt október 9-én is megismételte. Erről tételes kimutatás nem jelent meg, ellentétes adat sem került elő. A kérdőív a kormány honlapján, a kormányzati tájékoztatókon, az MTI-n és a miniszter közösségi oldalán keresztül fizetett kampány nélkül is széles nyilvánosságot kapott.
Jogi háttér: az utcai versenyzés önálló tényállásként nem szerepel a Btk.-ban. A Btk. 234. §-a szerint azonban a közúti veszélyeztetés baleset nélkül is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha a szabályszegés mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A tárca október 13-i állapot szerint a szigorításokat a Btk.-ban és a szabálysértési jogszabályokban tervezi, a kormány akár az év végéig tárgyalhatja a csomagot.
„A közlekedésbiztonsági társadalmi egyeztetés kérdőívét több mint 300 ezren töltötték ki.”
A Telex szeptember 10-i beszámolója szerint a miniszter 364 781 kitöltést közölt, és a Közlekedéstudományi Intézet október 13-i összefoglalója is ezt a számot közli. A szám a tárca saját adata, független kimutatás nincs róla.
„A kitöltők több mint 96 százaléka támogatta, hogy az illegális utcai versenyzés szabadságvesztéssel is büntethető legyen.”
Az MTI október 9-i beszámolója és a KTI összefoglalója szerint a kitöltők 96,3 százaléka részben vagy teljesen egyetértett ezzel, a kormány honlapja 96,4 százalékot ír. A kérdőívben ennek a kérdésnek volt a legnagyobb a támogatottsága.
„A kitöltők 87 százaléka teljes mértékben egyetértett az utcai versenyzés szabadságvesztéssel való büntetésével.”
Az október 9-i hivatalos ismertetés és a róla szóló beszámolók csak az összevont, 96,3 százalékos arányt közlik. A teljes és a részleges egyetértés bontását nem tették közzé, és a kérdőív oldalán nincs csatolt összefoglaló.
„A kérdőív eredménye egyértelműen mutatja a javaslat társadalmi támogatottságát.”
A kitöltés anonim és önkéntes volt, a kérdőív felvezetése pedig előre közölte a tárca szigorítási szándékát, így a minta önkiválasztó, nem reprezentatív. A miniszter július 21-én maga mondta, hogy nem a válaszok alapján döntenek, és reprezentatív felmérést terveznek. Október 9-én azt közölte, hogy a Závecz Research reprezentatív kutatása megerősítette az eredményeket, de ennek adatai nem nyilvánosak.
„A társadalmi egyeztetés néhány napja zárult le.”
A kormány egyeztetési oldala és a Telex szerint a véleménygyűjtés 2026. szeptember 9-én zárult, október 14-ig tehát öt hét telt el. A kiértékelés szeptember 25-től indult, az eredményeket október 9-én ismertették.
„Az Árpád hídon több tragédiát is okoztak utcai versenyzők, és az áldozatok többnyire vétlen, szabályosan közlekedők voltak.”
2023. július 1-jén három autó versenyzése közben egy legalább 137 km/órával haladó Mercedes halálra gázolt egy szabályosan közlekedő kerékpárost. 2026. április 10-én az Árpád híd pesti hídfőjénél feltehetően versenyzés miatt két ember halt meg, egyikük a vétlen autó sofőrje, a másik a balesetet okozó autó utasa volt. A 2024. júliusi Árpád hídi halálos baleset viszont nem versenyzés, hanem egy forgalommal szemben hajtó sofőr miatt történt.
„Az esetek után első lépésként fix sebességmérő kamerákat szereltek fel, amelyekkel több gyorshajtót is lebuktattak.”
2024. október 30-tól élesben működött 26 új fővárosi kamera, köztük az Árpád híd Népfürdő utcai lehajtójánál mindkét irányban. A rendőrség közlése szerint egy év alatt 2538 gyorshajtóról készült felvétel a hídon.
„A jelenlegi szabályok szerint az utcai versenyzés csak gyorshajtásnak minősül, nem túl súlyos következményekkel.”
Az utcai versenyzés önálló bűncselekményként nem szerepel a Btk.-ban, és baleset vagy konkrét veszély nélkül valóban csak közigazgatási bírságot von maga után. A Btk. 234. § (1) bekezdése szerint azonban, aki a közlekedési szabályok megszegésével mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, baleset nélkül is.
„A közlekedésbiztonsági kérdőív júniustól volt kitölthető.”
A kérdőívet a Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026. július 16-án tette közzé a kormány egyeztetési oldalán; a Telex szeptember 10-i és július 21-i cikke is ezt az indulási napot rögzíti. A kitöltés szeptember 9-ig tartott, vagyis nagyjából nyolc hétig, nem június óta.
„A kérdőív hirdetésére egy forint közpénzt sem költöttek.”
Az állítás a miniszter július óta ismételt, saját közlésén alapul. Ezt a sajtó (Portfolio, KTI, Index) csak átvette, tételes költségkimutatást vagy hirdetési szerződéslistát nem tettek közzé. Ellentétes adat sem került elő. A kérdőív fizetett hirdetés nélkül is állami csatornákon jutott el a nyilvánossághoz: a kormány honlapján, kormányzati tájékoztatókon és az MTI-n keresztül.
„A kérdőív eredményét reprezentatív közvélemény-kutatás is megerősítette: a magyarok többsége szigorúbb közlekedési szabályokat szeretne.”
A miniszter október 9-én a kormányzati tájékoztatón az Infostart tudósítása szerint azt mondta, hogy a szabályozást „a Závecz segítségével” szondáztatták. A reprezentatív kutatás mintanagyságát, kérdéseit, időpontját és saját eredményeit azonban sem a minisztérium, sem a kormány honlapja nem tette közzé. Az október 9-i közlések számai a kérdőív kitöltőire vonatkoznak, így a megerősítés csak a tárca saját, nem ellenőrizhető közlése.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
