Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása25 ezer milliárd forint. Nagyjából ennyibe kerülne, ha minden olyan vasúti és közúti beruházást megvalósítanánk, amelyet az elmúlt években valaha megígértek vagy felrajzoltak egy térképre. Ez egyszerűen nem reális. Még…
A mintegy 25 ezer milliárd forintos vasúti és közúti projektportfólió a közlekedési miniszter becslése: tételes levezetése nem nyilvános, de az előző kormány 2035-ig szóló beruházási keretprogramjának közlekedési tételei és a miniszter által említett 11 ezer milliárdos gyorsforgalmi csomag alapján a nagyságrend reális; a Nemzeti Közlekedési Stratégia felülvizsgálata pedig nem most kezdődik, hiszen uniós forrásból már 2024 óta fut, és a mostani lépés ennek a teljes új stratégiát célzó szakasza.
Időrend. A IX. Magyar Közlekedési Konferenciát és az 50. Útügyi Napokat 2026. október 13-án nyitották meg Egerben, a kormányváltás után. A Heol aznapi tudósítása szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ciklusokon átívelő tervezést sürgetett. Azt mondta, hogy a Nemzeti Közlekedési Stratégiát felülvizsgálják, és nem egy beruházási térkép köré írják meg. A hazai fejlesztési igények értéke szerinte meghaladja a 25 ezer milliárd forintot, ami sem a hazai, sem az uniós költségvetésből nem belátható. Az Index október 14-i cikke a konferencia után adott interjúját ismerteti: eszerint csak a már bejelentett vagy napirenden lévő gyorsforgalmi projektek (például M200, M7- és M3-bővítés, M100, M0 északi szektor, M9) összértéke eléri a 11 ezer milliárd forintot. Ezekről a következő évben, a nemzeti közlekedési stratégia részeként kell dönteni.
A 25 ezer milliárd forint a miniszter összesítése, tételes kimutatást nem hoztak nyilvánosságra, ezért pontosan nem ellenőrizhető. A nagyságrend viszont reális. Az előző kormány 2035-ig szóló állami beruházási keretprogramjának mellékletét a fájl metaadatai szerint 2025 augusztusában készítették. Ebben a volt Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési tételei között szerepel többek között egy 4538 milliárdos tízéves közútfelújítási program, az M1–M4 közötti M100 1500 milliárd forinttal, több 250–550 milliárdos gyorsforgalmi szakasz, valamint 1003 és 1405 milliárdos vasúti infrastruktúra-sorok. Már a nagyobb tételek összege is jóval 20 ezer milliárd forint fölött van. Ez a lista azonban felújítási programokat is tartalmaz, nem csak új beruházási ígéreteket, és nem azonos a miniszter összesítésével.
A finanszírozhatóságról szóló kijelentés értékelés, de a rendelkezésre álló keretek alátámasztják. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt 3550 milliárd forinttal számol, uniós forrásokkal együtt. Ez a 25 ezer milliárdnak nagyjából a hetede. A Portfolio október 13-i tudósítása szerint az országos közutak felújítására 2026-ban mindössze 20 milliárd forint jutott.
A stratégia felülvizsgálata nem új kezdeményezés. A kormány 2014-ben fogadta el a 2050-ig szóló Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiát. Ennek felülvizsgálatát az előző kormány 1042/2024. (III. 4.) határozata vette fel az IKOP Plusz kiemelt projektjei közé, és a sor a Tisza-kormány 2026. augusztusi módosítása után is benne maradt. A Pályázati Portál adatai szerint a projektet a KTI valósítja meg 2 056 792 490 forint uniós társfinanszírozású támogatásból. A támogatási szerződés 2025. március 14-én lépett hatályba, a projekt tervezett befejezése 2028. február 28. Az I. ütem a 2014-es stratégia kiegészítése, a II. ütem célja a helyébe lépő, teljes körű új stratégia megalkotása. A „most kezdődő teljes felülvizsgálat” tehát egy 2024 óta futó, uniós forrásból fizetett folyamat új stratégiát célzó szakasza. Az irányváltás – hogy ne a projektlista köré írjanak stratégiát – a mostani kormány szándéka, ennek eredménye még nem ismert.
„Ha minden bejelentett, megígért vagy tervezett vasúti és közúti beruházás megvalósulna, az együtt nagyjából 25 ezer milliárd forintba kerülne.”
A számot Vitézy Dávid 2026. október 13-án Egerben mondta, tételes levezetést nem tettek közzé. A nagyságrend reális: csak a gyorsforgalmi utakra a miniszter szerint 11 ezer milliárd forintnyi projekt van tervben, az előző kormány 2035-ig szóló beruházási keretprogramjában pedig már a nagyobb közlekedési tételek összege is jóval 20 ezer milliárd forint fölött van.
„Ekkora beruházási portfólió még az uniós forrásokkal együtt sem finanszírozható belátható időn belül.”
Ez értékelés, de a számok alátámasztják. A 3550 milliárdos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz évre szól, és uniós forrást is tartalmaz, mégis a 25 ezer milliárdnak csak nagyjából hetede. A közutak felújítására 2026-ban mindössze 20 milliárd forint jutott.
„A kormány most kezdi meg a Nemzeti Közlekedési Stratégia teljes felülvizsgálatát.”
A felülvizsgálat már 2024 óta fut: az előző kormány 1042/2024. (III. 4.) határozata kiemelt IKOP Plusz-projektté tette. A KTI 2,06 milliárd forintos támogatási szerződése 2025. március 14-én lépett hatályba, a projekt 2028. február 28-ig tart. Ennek II. üteme célozza a 2014-es stratégia helyébe lépő teljes új NKS-t, a mostani bejelentés tehát egy folyamatban lévő projekt folytatása és új irányba terelése.
„A közlekedési miniszter a IX. Magyar Közlekedési Konferencia nyitóelőadásában beszélt a 25 ezer milliárdos összegről és a stratégia felülvizsgálatáról.”
A Heol 2026. október 13-i tudósítása szerint az egri konferencián azt mondta, hogy felülvizsgálják a Nemzeti Közlekedési Stratégiát, és hogy a fejlesztési igények értéke meghaladja a 25 ezer milliárd forintot.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
