Időrend: minden vizsgált lépés a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a június 1-jei parlamenti ülésen még nagyságrendileg egymilliárd eurós lakhatási keretről beszélt, amelyet az MFB tőkeemelés után 20 százalékos támogatásként oszthat ki. A kormány augusztus 8-i közleménye 600 millió eurót, „több mint 230 milliárd forintot” nevezett meg bérlakásokra és diákotthonokra, az augusztus 14-i kormányzati tájékoztató és a kormány közleménye pedig már 550 millió euró helyreállítási forrást. Ehhez banki és piaci társfinanszírozással több mint 2 milliárd eurós, az Európai Beruházási Bank bevonásával akár 3 milliárd eurós fejlesztési volumen társulhat. A 2026. augusztus 31-én megjelent 1275/2026. Korm. határozat szeptember 30-i határidővel rendelte el a Wekerle Lakásépítési Program előkészítését. A megfizethető bérlakás-fejlesztést ösztönző pénzügyi és szabályozási eszközrendszer kidolgozására a határozat december 31-i határidőt adott. A miniszterelnök október 19-én, a 2027-es költségvetés napirend előtti ismertetésekor mondta el a 2027-es 30 milliárd forintot és a következő évekre szóló 550 millió eurót.
A számok tehát egyeznek a kormányzati bejelentéssel, de terv státuszúak. A kormány október 19-i közleménye szerint a részletes költségvetési tervezet ekkor még a Költségvetési Tanácshoz ment, és csak utána kerül az Országgyűlés elé. Tételes előirányzat így nem volt nyilvános, és a közlemény a bérlakásprogramnál nem is közöl összeget. A program végrehajtási szabályai, a kedvezményezettek köre és a bérleti feltételek a vizsgált időpontban még nem voltak ismertek. Az időszak megjelölése a beszámolókban eltér: a Portfolio és az Index a „következő három évről”, az Infostart a „következő években felmenő rendszerről” ír. Az sem egyértelmű, hogy a 2027-es 30 milliárd forint az 550 millió euró része, vagy azon felüli összeg.
A viszonyítási pont: a „több száz milliárd forint” megfogalmazás a kormány saját átváltási arányával is csak akkor áll meg, ha a várt magánforrást is beleszámítjuk. Az 550 millió euró uniós forrás önmagában nagyjából 200 milliárd forint, és a bejelentés szerint ehhez legalább ugyanekkora banki és piaci finanszírozás társulna. A júniusi és augusztusi közlések ennél nagyobb, 80 százalékos magánforrás-arányt vázoltak. A forrás a helyreállítási alapból, az MFB-n keresztül érkezik. Az Országgyűlés október 12-i ülésén elhangzott bizottsági előadói álláspont is az uniós forrásokhoz kötötte a Wekerle-programot. A kormány szerint a programmal a fiatalok lakhatását és az építőipari megrendeléseket egyszerre segítik, ez azonban várt hatás, nem mért eredmény.