Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása214 km/órás átlagsebességet is mértünk az M6-os autópályán – ezért is van napirenden az átlagsebesség-mérés bevezetése az…
Az M6-oson október 13-án végzett átlagsebesség-vizsgálat eredményeit, köztük a 213,55 km/órás szakaszátlagot, kizárólag a közlekedési miniszter ismertette, a Magyar Közút saját adatközlése és módszertana nem nyilvános; az viszont nagyrészt helytálló, hogy átlagsebesség alapján ma nem bírságolnak, bár a jogszabályok az átlagsebesség-ellenőrző rendszer fogalmát és műszaki követelményeit már 2008 óta tartalmazzák.
Időrend: a vizsgált mérést a Magyar Közút 2026. október 13-án végezte, az eredményeit pedig Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hozta nyilvánosságra október 26-án. Mindkettő a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. A Telex, a 24.hu és a Portfolio még aznap beszámolt róla. Ezek a cikkek azonban a miniszteri közlést veszik át, saját adatot vagy független szakértői ellenőrzést nem közölnek. A Magyar Közút saját közleményét, a mérés módszertanát vagy a nyers adatsort nem találtuk meg. A 8269 járműre, a három szakaszra és a sebességekre (több mint 17 százalék 145 km/óra fölött, közel 6 százalék 156 km/óra fölött, 213,55 km/órás maximum) vonatkozó számok ezért egyetlen, az ügyben érdekelt forrásból ismertek. Valószerűtlennek nem tűnnek: Sándor Zsolt és Monostori Ákos 2020-as, NÚSZ-díjellenőrzési adatokra épülő tanulmánya korábban is jelentős gyorshajtói arányt mutatott ki a hazai autópályákon. A 156 km/óra helyesen a 130 km/órás határ 120 százaléka.
A jogi helyzet összetettebb, mint a „nem teszik lehetővé” rövid megfogalmazás. A 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet 2008 óta definiálja az átlagsebesség-ellenőrző rendszert, és előírja a követelményeit. Ilyen például a folyamatos működés, a rendszámfelismerés, a 100 km/óra fölötti ±3 százalékos pontosság, az UTC-hez szinkronizált időmérés és a hitelesen kimért szakaszhossz. A rendszer csak akkor üzemeltethető, ha a Rendőrség elfogadó nyilatkozatot adott ki róla. A 410/2007. Korm. rendelet 2. § (2)–(3) bekezdése pedig rendezi, mi a teendő, ha ugyanarra az időre átlagsebesség alapján is szabtak ki bírságot. A gyakorlatban azonban ilyen rendszer nem működik. A Közlekedéstudományi Szemle 2020-as tanulmánya szerint a fogalom megvan, de „az ennek alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi háttér még hiányzik”, a KTI 2026. október 13-i összefoglalója szerint pedig a technika adott, csak a jogszabályi háttér hiányzik. Egy egynapos tesztmérés meglévő, nem erre a célra hitelesített rendszámleolvasó kamerákkal tehát bírság alapja nem lehetett. Az állítás lényege így megáll, de a szabályozás egyes elemei már 2008 és 2012 óta léteznek.
A kérdőíves arányok egyeznek azzal, amit a miniszter október 9-én ismertetett, és amit a KTI összefoglalója rögzít. A 94,2 százalékos kérdés a lakott területen 120, autópályán 200 km/óra feletti gyorshajtás baleset nélküli büntetőjogi szankcionálására vonatkozott. A kérdőív önkéntes, önkiválasztó online felmérés volt, ezért az arányok a kitöltőkre érvényesek, nem a teljes népességre. Az átlagsebesség-mérés bevezetéséről a KTI szerint október közepéig nem született kormánydöntés. A miniszteri közlés is csak előkészítésről beszél.
„A Magyar Közút 2026. október 13-án egész napos sebességvizsgálatot végzett az M6-os autópályán Érd és Himesháza között: a meglévő rendszámleolvasó kamerákkal 8269 jármű áthaladását vizsgálták, három, 36,3, 75,1 és 48,6 kilométeres szakaszon.”
A mérést egyedül a közlekedési és beruházási miniszter 2026. október 26-i közlése ismerteti. A Telex, a 24.hu és a Portfolio aznapi cikke ezt veszi át, önálló utánajárás nélkül. A Magyar Közút saját közleményét, jelentését vagy módszertani leírását nem találtuk.
„A mérés szerint a személyautók több mint 17 százaléka legalább egy szakaszon 145 km/óránál, közel 6 százalékuk 156 km/óránál nagyobb átlagsebességgel haladt. A legnagyobb szakaszátlag 213,55 km/óra volt, egy utánfutós autó 134 km/órás átlagot ért el, a legtöbb szabályszegést hajnali 1 és 4 óra között rögzítették, és a túllépők többsége csak 1–10 km/órával lépte át a határt.”
Az adatok kizárólag a minisztertől származnak, nyers adatsort nem tettek közzé. A 156 km/óra valóban a 130-as határ 120 százaléka. A mérés nem hitelesített átlagsebesség-ellenőrző rendszerrel készült, így a jogszabályban előírt ±3 százalékos pontossági követelmény teljesülése sem ismert. Egy 2020-as, NÚSZ-adatokra épülő szakmai elemzés korábban szintén magas gyorshajtói arányt talált a gyorsforgalmi utakon.
„A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a gyorshajtót az így, rendszámleolvasó kamerákkal rögzített átlagsebesség alapján szankcionálják.”
Átlagsebesség alapján ma valóban nem bírságolnak. Egy 2020-as Közlekedéstudományi Szemle-tanulmány szerint „az ennek alkalmazását lehetővé tevő jogszabályi háttér még hiányzik”, és a KTI 2026. október 13-i összefoglalója is ezt írja. A szabályozás egy része azonban már él: a 18/2008. GKM rendelet 2008 óta meghatározza az átlagsebesség-ellenőrző rendszer fogalmát és műszaki követelményeit, a 410/2007. Korm. rendelet 2. §-a pedig átlagsebesség alapján kiszabott bírsággal is számol.
„Magyarországon a sebességellenőrzés alapvetően pontszerű, így aki a mérőhely előtt lelassít, utána újra gyorsítva elkerülheti a büntetést.”
A Közlekedéstudományi Szemle 2020-as tanulmánya szerint hazánkban a pontszerű sebességmérés terjedt el, a vezetők a mérőhely környezetében lassítanak, majd ismét gyorsítanak. Átlagsebességhez kötött szankcionálást nem alkalmaznak.
„A nyári közlekedésbiztonsági kérdőív kitöltőinek 72,2 százaléka támogatta az átlagsebesség-mérés bevezetését, 94,2 százalékuk pedig egyetértett azzal, hogy a kirívó, autópályán 200 km/óra feletti gyorshajtás önmagában is büntetőjogi következménnyel járjon.”
A KTI 2026. október 13-i összefoglalója szerint a miniszter az október 9-i kormányinfón pontosan ezeket az arányokat ismertette. Ezek azonban egy önkéntes, önkiválasztó online kérdőív kitöltőire vonatkoznak, és a 94,2 százalék a részleges egyetértést is tartalmazhatja. A kitöltők mintája nem reprezentatív.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
