Mit hazudnak?

A legfőbbügyész-jelölt testvérének aranykonvoj-ügybeli érintettségét a Telex és a HVG egybehangzóan megírta, és a nyomozó főügyészség név nélkül közokirat-hamisítási gyanúsításokat erősített meg, a poszt saját pluszára — a testvér Gundalf-ügybeli szerepére — viszont a posztján kívül nincs nyilvános forrás.

A szavazás menete valós — a bizottság előző nap mind a hat médiatanácsi jelöltet támogatta, másnap a tiszás többség mégis leszavazta a Fidesz és a KDNP jelöltjét —, de a poszt videója lezárt tényként adja elő a meg nem erősített miniszterelnöki „felordítást", és forrás nélküli állításokat fűz hozzá Radnai László pártalapító szerepéről és egy meg nem nevezett bátyjáról.

A poszt költségvetési számai pontosan megegyeznek a Pénzügyminisztérium jelentésével, de az uniós pénzek decemberi megérkezését eldöntött tényként állítja — miközben a kifizetés a Bizottság még hátralévő értékelésétől függ —, és „adósságleépítést" hirdet, holott a kormány saját előterjesztése 2026-ra emelkedő adósságrátával számol.

A poszt egy fémvisszanyerési hatásfok-számot mutat be úgy, mintha minden akkumulátorból új akkumulátor lenne, és három különböző termék tulajdonságát olvasztja egyetlen, „gyártott" akkumulátorrá — a gyártó saját adatai szerint a hidegtűrő cella –40 fokon a használható energia 90 százalékát tartja meg, az új akkumulátorokban felhasznált nyersanyagnak pedig 2025-ben csak 6–10 százaléka volt újrahasznosított.

A 2022-es drága gázvásárlás mögött valós tények állnak, de a „focicsapatokra többet költött az MVM, mint a Paksi Atomerőműre" összevetés így nem áll meg: a cég a videóban is említett, tízmilliárdos hűtőszivattyú-projekthez mérhető szponzorációról van szó, miközben az erőműre több mint 265 milliárd forintos finanszírozási keret jut.

A videóban elhangzó számok és nevek nagyrészt igazak, de a poszt központi védekezése – „a MOK-kal a végsőkig együttműködtünk” – elhallgatja, hogy a 2022. decemberi levél után néhány héttel, 2023 februárjában egyetlen nap alatt fogadta el a parlament a kamara jogkörét és kötelező tagságát megszüntető törvényt.

A Magyar Közút becsléseként közölt 53 és 61 százalékos különbség pontosan megfelel a kormány szeptember 18-i tájékoztatóján elhangzottaknak, de a mögöttes számítás nem nyilvános, a becslő az állam saját cége, és a szerződés céljáról tett következtetés dokumentummal nincs alátámasztva.

A felszólalás valós javaslatból indul ki, de elhallgatja, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt elítéltek végleges foglalkozási eltiltását a csomag nem érinti, a szülői lekérdezés sem szűnik meg, és hogy a 2022-es népszavazás mind a négy kérdésben érvénytelen volt.

A posztban valós ellentmondás is van — Zelenszkij tagként sorolta fel Magyarországot, a miniszterelnök ezt tagadja —, de a csattanó, hogy „a saját külügyminisztériuma cáfolja” Magyar Pétert, nem áll meg: a tárca éppen azt közölte, hogy Magyarország nem tagja a C8-nak.

A miniszter valóban megerősítette a havi 40–50 ezer tonnás ukrajnai gázolajmennyiséget, és az a magyar fogyasztásnak nagyságrendileg tényleg a tizede (sőt inkább 12–16 százaléka), de a válaszában azt is kimondta, hogy pozsonyi Slovnaft-termék halad át Magyarországon — ezt a poszt szövege nem, csak a videó tartalmazza.