A poszt egy 2026. szeptember 22-i parlamenti válasz kivonata: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a rezsicsökkentésről kérdező Hortay Olivér fideszes képviselőnek felelt. Az aznapi tudósítások (24.hu, Index percről percre) ugyanazokat a mondatokat rögzítik, amelyek a posztban és a videóleiratban szerepelnek, így a megszólalás megtörténte nem vitás.
A 2022-es gázvásárlásra vonatkozó rész lényege valós. A kormány 2022 nyarán – az árcsúcs idején – hozta létre a különleges földgázkészletet: a 260/2022. kormányrendelet a beszerzési árat kifejezetten a szerződéskötéskori piaci árak alapján képzett árban maximálta, a készletet állami kezességvállalás mellett felvett hitelből vásárolták meg. A Népszava számítását ismertető HVG szerint a 740 millió köbméteres, 7880 gigawattórás készlet átlagos bekerülési ára 255 euró/megawattóra, köbméterenként 1114 forint volt; a 24.hu közadatigénylésre épülő cikke 1141 forintos köbméterárról és a 2 milliárd euróra – mintegy 800 milliárd forintra – emelt állami jótállásról ír. A videóban elhangzó „háromszáz euró/megawattóra" tehát a nyilvánosan dokumentált átlagos bekerülési ár fölött van, és azt sem mondja meg a felszólalás, mihez képest „hatszoros" ez az ár: a 2022-es tőzsdei átlaghoz mérve nem hatszoros, a mai, 60–70 euró körüli szinthez mérve viszont nagyjából ekkora a szorzó. Az állítás iránya – rendkívül drágán, a csúcson vásároltak – megáll, a konkrét szorzó viszonyítási alapja azonban nincs megnevezve. A G7 adatelemzése ugyanezt az ügyletet „köbméterenként közel 1100 forintos" augusztusi beszerzésként írja le, amelynek a lakossági ár a tizede volt.
A „kétmilliárd euró költség" a beszerzéshez kapcsolódó, államilag garantált hitelkeret, illetve a 2022-es kiadás nagyságrendje; a készlet ugyanakkor a tárolókban van, tehát nem a teljes összeg realizált veszteség. A tényleges költségvetési teher ezen felül évente tízmilliárdos nagyságrendű volt, és a készlet piaci értéke tartósan a bekerülési ár alatt maradt.
A poszt legproblémásabb mondata az, hogy „az MVM többet költött focicsapatokra, mint a Paksi Atomerőműre". Ez így két nem összemérhető tételt állít egymás mellé. Az MVM 2026. augusztus 10-i saját közleménye szerint az anyavállalat több mint 265 milliárd forintos finanszírozási keretet tart fenn az atomerőművet üzemeltető társaság működésére, beruházásaira és nukleáris készleteire – ehhez képest az FTC-szponzoráció éves összesített értéke a 2022-es MVM-közlemény szerint nettó 6,6 millió euró és egymilliárd forint volt, a 2026-os szerződésközzététel pedig 10,33 millió eurót és egymilliárd forintot jelöl meg. A videóban maga a miniszter mondja ki a pontosabb, alátámasztható összevetést: az MVM az elmúlt négy évben többet költött, mint amennyibe a meg nem valósult, tízmilliárdosra becsült paksi hűtőszivattyú-projekt került volna. Ezt támasztja alá az RTL összesítése (2022 és 2026 között 4,8 milliárd forint az FTC-nek, 16,8 milliárd a kommunikációs szerződésekre), és Kapitány István aznapi konferencia-előadása is, ahol mintegy 20 milliárd forintnyi MVM-sportszponzorációt állított szembe az elmaradt hűtésfejlesztéssel. A poszt szövege ezt a pontos összevetést tágítja ki az egész erőműre, és ezzel olyan képet ad, amit az adatok nem támasztanak alá.
A Hortay Olivérre vonatkozó rész részben ellenőrizhető: a Századvég saját bemutatkozó oldala szerint 2014-től gyakornokként, 2017-től kutatóként, 2019-től az Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetőjeként, 2023-tól kutatóintézeti igazgatóként dolgozott a szervezetnél. Az viszont, hogy 2022-ben nem tett közzé kifogást a gázvásárlásról, negatívum: erre sem cáfolatot, sem megerősítést nem találtunk, és a megnyitható választási adatlapból a 222. listás hely sem volt ellenőrizhető. A „Századvéget a Fidesz finanszírozta" fordulat mögött a nyilvános anyagokban állami megbízások állnak, ami nem azonos a párt közvetlen finanszírozásával.
A rezsicsökkentés fenntartására és a piaci árnál kedvezőbb gázvásárlásra tett ígéret jövőbeli vállalás, eredményéről ma nem lehet verdiktet mondani. A lépés önmagában lehetséges: a hatósági lakossági ár fenntartása politikai és költségvetési döntés kérdése, az elmúlt években akkor is fennmaradt, amikor a beszerzési ár többszöröse volt a lakossági tarifának – a poszt viszont nem mondja meg, ennek mennyi a költsége és miből fedezik.