💥A tíz orosz diplomata – vagyis diplomatafedésben dolgozó hírszerző – mai kiutasítása európai viszonylatban is kiemelkedő lépés. Magyarországon pedig az elmúlt évtizedekben ritkán akadt csak példa hasonlóan határozott…
A poszt központi tényállítása igaz: a Külügyminisztérium 2026. szeptember 8-án tíz orosz nagykövetségi munkatárs kiutasítását közölte, és a felidézett Mogiljevics- és „kémbank”-előzmények is dokumentálhatók — a bank kétszáz fős létszáma és a fotó szerzősége viszont a hozzáférhető forrásokból nem áll össze, az „európai viszonylatban is kiemelkedő” minősítés pedig szűkíthető.
❗️ Orbán Viktor már ellenzékben van, de az ukrán külügyminisztériumban láthatóan még mindig megkerülhetetlen szereplő. Kijev szerint ugyanis az előző magyar kormány képviselői továbbra is tevékenyen akadályozzák Ukrajna…
Az ukrán külügyi szóvivő idézett mondatai és a magyar blokkolás ténye is helytálló, de a kép címsora egyszerűsít, és a poszt egy nappal elcsúsztatja a COELA-ülés dátumát.
A poszt három „rekordot” állít, de a KSH és a KSH-adatsorok szerint sem az üzemanyagár, sem a GDP-arányos adósság, sem a hiány nem rekord: az üzemanyag a 2023-as csúcsok alatt van, a 7,5 százalékos hiány pedig terv, ami épp megegyezik a 2020-as értékkel — csak a nominális adósságszám új csúcs.
A „rekordmagas üzemanyagár” számonkérése mellé érdemes odatenni két dokumentált korábbi esetet. Egy: a 480 forintos ársapkát az akkori, Fidesz–KDNP-vezetésű kormány 2022. december 6-án szüntette meg, és az azt követő hónapban, 2023 januárjában a KSH havi fogyasztóiátlagár-táblája szerint a gázolaj literje 708 forint volt — magasabb, mint a most rekordként bemutatott 697 forint; a benzin 2023 szeptemberi 650 forintos átlaga is meghaladja a mai 622 forintot. Kettő: a most „rekordmagas hiányt” felróló politikai oldal parlamenti többsége a 2026-os költségvetést a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el, miközben a Pénzügyminisztérium júliusi átvilágítása szerint a valós, kormányváltás nélküli pálya 8,3 százalék volt — ezt a különbséget a kormány T/566-os költségvetésmódosításának indokolása is rögzíti. Ugyanez az aszimmetria látszik a védett árnál: a 2026. augusztus 10-i interpellációban a Fidesz a 595 forintos védett ár visszavezetését kérte, miközben a miniszter válasza szerint aznap a piaci benzinátlag 577 forint volt.
A felszólalásban felsorolt tételek többsége ellenőrizhető és helytálló (400 ezer gyermek kapta az iskolakezdési támogatást, nincs dupla családi pótlék, a rendőrök születésnapi szabadnapot kaptak), de a benzin idézett ára téves, és a poszt elhallgatja, hogy több vállalásról a 2027-es költségvetésnél dől el a döntés.
A felszólalás egyik súlyos tétele a családi pótlék elmaradt emelése. A családi pótlék nominális összege – a Magyar Államkincstár tájékoztatója és a Világgazdaság összefoglalója szerint – 2008–2009 óta változatlan (12 200, 13 300, illetve 16 000 forint), vagyis a 2010 és 2026 közötti Fidesz-KDNP-kormányok tizenhat éve alatt sem emelkedett; a Fidesz a 2026-os választás előtt sem ígért emelést, most viszont a be nem teljesült duplázás a számonkérés tárgya. Az iskolakezdési támogatásnál pedig a Fidesz-frakció maga is támogatta a bevezetést: a Parlament 2026. július 21-én 180 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el a törvénymódosítást (Rétvári Bence a vitában úgy fogalmazott: „minden jó célt támogatni fogunk, ezt a célt is természetesen támogatni fogjuk”), miközben a mostani felszólalás ugyanezt az intézkedést hazugságként állítja be.
A Tisza-kormány eddigi gazdasági teljesítménye a rekordmagas üzemanyagár, a rekordmagas államadósság és rekord magas államháztartási hiány. Ez derül ki az általuk benyújtott költségvetés módosításból.…
A poszt számai jórészt pontosak, de a „három rekord” képe elhallgatja a döntő tényeket: az augusztusi hiány kétharmada egyszeri uniós előfinanszírozás, a júliusi adósságugrást egy devizakötvény-kibocsátás okozta, az üzemanyagár pedig nem rekord, és a világpiaci dízelár hajtja.
A poszt a rekordhiányt és az emelkedő adósságot kéri számon, miközben a szerző pártja kormányon maga emelte a 2026-os hiánycélt: a költségvetést 3,7 százalékos hiánnyal fogadták el, majd 2025 novemberében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette a cél 5 százalékra emelését, és a Költségvetési Tanács szerint az adósságráta 2024 végén 73,5, 2025 végén 74,6 százalék volt, vagyis évről évre nőtt. Ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án a Fidesz–KDNP törvényjavaslatot nyújtott be az 595, illetve 615 forintos védett üzemanyagár visszaállítására — a benyújtott 2026-os költségvetés-módosítás az örökölt hiánynövelő tételek között éppen a „védett üzemanyagár bevezetését” tartja nyilván 127 milliárd forinttal, Bóka János pedig maga is havi tízmilliárdos adóbevétel-többletről beszélt a mostani árak mellett. A poszt tehát egyszerre kéri számon a rekordhiányt és sürget egy olyan intézkedést, amely a hiányt növelné.
Kiegyezés, Horthy-rendszer, Kádár-rendszer, rendszerváltás: mind külső erők döntötték el a végét. Az energetika mint lakmuszpapír mutatja: most is nagyobb erők csapnak össze Magyarország felett.
A poszt történelmi törvényszerűségként mondja ki, hogy a magyar rendszerek végét „mind külső erők döntötték el”, holott a levéltári és történettudományi anyagok mindegyik esetben belső tényezőket is dokumentálnak — 1989–90-nél épp egy hazai népszavazás döntötte el azt a kérdést, amit a videó példaként hoz.
A poszt központi tétele a külső erők meghatározó szerepe Magyarország sorsában, a szerző azonban a külföldi függést irányonként eltérően ítéli meg. Az Index 2026. augusztus 15-i beszámolója szerint a nyugati irányú energetikai fejlesztésekről azt mondta, hogy a 4 gigawattos szélerőmű-terv „kizárólag a külföldi cégek pénzszivattyúját építi ki a magyar energiaszektorban", a nyugati beszállítók moduláris atomerőműveiről pedig azt, hogy „nem az, amire az országnak szüksége van", és külföldi állam által fizetett lobbistaként bírálta az egyik helyettes államtitkárt. Ezzel szemben a HírTV 2026. szeptember 2-i beszámolója szerint az orosz irányú függésről azt mondta: hiba volt a kormány részéről Oroszországot veszélyforrásként megjelölni, mert az ország egyik legnagyobb gazdasági partnere, és „katasztrofális lenne", ha visszalépnének a meglévő egyezményektől, hiszen az olaj, a gáz és az uránium jelentős része onnan érkezik. Ugyanaz a tény – külföldi szereplő súlya a magyar energiaszektorban – az egyik irányban nemzeti kockázatként, a másikban megőrzendő partnerségként jelenik meg. Megjegyzendő, hogy az orosz irányra vonatkozó nyilatkozatot egyetlen, önmagában megerősítésre szoruló kiadó közölte.
A posztban idézett bűnözési számok pontosak, de a videó központi vádja — hogy Halmai Ferenc államtitkár a bűnügyi statisztikák meghamisítását állította, és ezzel 35-40 ezer rendőrt vádolt bűncselekménnyel — a poszt saját felvételéből sem következik: a mondat közepén induló bejátszásban egy közismert, Churchillnek tulajdonított szállóige első személyű fordulata hangzik el.
A megosztott parlamenti beszéd számainak nagy része igazolható (300 milliárdos befizetési kötelezettség, 697 forintos gázolaj, a védett ár kivezetése, a 480 forintos és a minimálbér-duplázási ígéret szó szerinti szövege), de a 483 elvesztett munkahely nem a Tungsramé, a minimálbér ma nem 266 800, hanem 322 800 forint, és a beszéd elhallgatja a védett ár költségvetési árát és ellátási következményeit.
A beszéd a 480 forintos kampánykövetelést használja mérceként („ha ellenzékben 480 forint volt a mérce, kormányon miért elfogadható a jóval magasabb ár?”), és a családok tankolásonkénti 8500 forintos többletköltségét is ehhez az árhoz méri. Ugyanennek a frakciónak a képviselője, Németh Balázs Lajos két nappal korábbi ciklusbeli interpellációjában, 2026. augusztus 10-én a parlamentben maga mondta ki, hogy „ez egy olyan ígéret, ami beválthatatlan, ami irreális, ami betarthatatlan”, és kifejezetten jelezte: „nem a 480 forintos benzinárat” kéri számon, hanem a 595/615 forintos védett ár visszavezetését. A másik dokumentált ellentét a 480 forintos árstop sorsa: azt 2021 novemberében az akkori Fidesz-kormány vezette be, majd 2022 decemberében – benzinhiány és kútbezárások után – maga vonta vissza, mire másnapra a 95-es benzin átlagára 617, a gázolajé 681 forintra ugrott. Vagyis ugyanaz a párt egy ellátási zavarra hivatkozva számolta fel a hatósági árat, amelynek megszüntetését most a jelenlegi kormánynál kifogásolja.
A kormány - a választási ígéretével ellentétben - nem döntött a rendőri béremelésről, helyette a rendőrök munkáját kritizálta Magyar Péter, és szülinapi szünnappal akarják kiszúrni a rendőrök szemét.
Igaz, hogy a kormány 2026. szeptember 8-ig nem döntött a rendvédelmi béremelésről, és a születésnapi szolgálatmentes nap is létezik, de az, hogy Magyar Péter „a rendőrök munkáját kritizálta”, nem áll: ugyanabban a beszédben megköszönte a rendőrök munkáját, a kritikája a létszámhiányra és a 2008 óta változatlan illetményalapra vonatkozott.
A poszt szerzője a rendőri béremelésről szóló döntés elmaradását veti a mostani kormány szemére. A Független Rendőr Szakszervezet beszámolója szerint a 2025. december 4-i Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén az akkori – Rétvári Bence által parlamenti államtitkárként képviselt – Belügyminisztérium egyértelművé tette, hogy 2026-ban a rendőrségi alkalmazottak számára nem terveznek célzott béremelést, és a szakszervezet ott azt is rögzítette, hogy a hivatásos állomány már két éve nem kapott emelést. A rendvédelmi illetményalap a mostani belügyminiszter és a szakszervezet közlése szerint 2008 óta változatlan. A szerző 2025 szeptemberében és decemberében a parlamentben a rendvédelmi költségvetés növelését és a hathavi fegyverpénzt sorolta eredményként, miközben az állomány célzott illetményemelés nélkül maradt 2026-ra.
Igaz, hogy Táplánszentkereszten a tanév kezdetéig nem indult meg a kármentesítés, de az az állítás, hogy „semmit nem tesz a kormány", nem áll: a 3 milliárd forintos Azbeszt-mentesítési Alapot augusztus 14-i kormányhatározat hozta létre, a támogatási rendelet és a pályázati felhívás pedig a poszt előtt hat nappal, szeptember 2-án megjelent.
A poszt négy hónap alatt elmaradt kármentesítést ró fel, miközben a szennyezés a szerző pártjának kormányzása alatt keletkezett és derült ki. A NAV-adatok szerint 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány a négy érintett osztrák bányából; a Greenpeace 2026. január 29-én tett bejelentést a Vas Vármegyei Kormányhivatalnál, a szombathelyi Oladi Plató érintettsége pedig április 13-án lett nyilvános – akkor még az Orbán-kormány volt hivatalban. Kőszeg polgármestere a város közleménye szerint áprilisban „a leköszönő kormány illetékes miniszterétől", Navracsics Tibortól kért segítséget, és csak májusban fordult az új miniszterhez. Az akkori kormány 1134/2026. (IV. 30.) határozata országos felmérést írt elő, a helyreállítás költségeinek elszámolásáról szóló kormány-előterjesztésre pedig 2026. október 31-i határidőt adott – vagyis maga is hónapokat szánt a döntés előkészítésére, miközben a poszt most a négy hónapos késedelmet nevezi be nem tartott ígéretnek.
Eredeti megnyitása
