Mit hazudnak?

Kína valóban az új AI-szabadalmak túlnyomó részét adja, de a posztban szereplő 64% a WIPO idei jelentésében nem részesedés, hanem Kína éves növekedési üteme — a tényleges kínai részarány ennél magasabb.

A 2026-os költségvetés hiánya és az adósságráta valóban emelkedik, de a videó „rekordmagas hiány, rekordmagas államadósság” állítása csak forintban áll meg: GDP-arányosan a 7,5 százalékos hiány elmarad a 2006-os 9,2 és a 2002-es 9,3 százaléktól, a 77,5 százalékos adósságráta pedig a 2011-es 80,5 és a 2010-es 80,2 százaléktól — miközben a szerző egy hónappal korábban a Parlamentben maga is a GDP-arányos mutatóval érvelt.

A vagyonvisszaszerzési hivatal törvénye tényleg feltűnően széles vizsgálati kört jelöl ki, de a posztban felidézett kép – hogy a nyugdíjas, az óvónő vagy a postás ugyanúgy célpont lehet, és „bárkit lehallgathatnak, bárkinek elkobozhatják a vagyonát” – kihagyja a törvény célhoz kötöttségét, a bírói engedélyt és azt, hogy vagyonelkobzásról bíróság dönt.

A ningdei kínai médiaszereplés a szerző saját anyagaival és a Hola Fujian kiadványaival alátámasztható, a poszthoz csatolt videó viszont nem ez, hanem egy 2026. szeptember 2-i HírTV-riport Paks 2-ről és Oroszországról; abban az orosz „veszélyforrás"-minősítés ténye igaz, az „egyik legnagyobb gazdasági partner" viszont a kereskedelmi adatok tükrében túlzás.

A felsorolt régiós adósságszámok az Eurostat adataival egyeznek, de a poszt elhallgatja, hogy Magyarország rátája még mindig a legmagasabb a régióban, és hogy a csökkenés nem volt „folyamatos”: 2020-ban, 2024-ben és 2025-ben is emelkedett.

A poszt központi tényállítása igaz: a Külügyminisztérium 2026. szeptember 8-án tíz orosz nagykövetségi munkatárs kiutasítását közölte, és a felidézett Mogiljevics- és „kémbank”-előzmények is dokumentálhatók — a bank kétszáz fős létszáma és a fotó szerzősége viszont a hozzáférhető forrásokból nem áll össze, az „európai viszonylatban is kiemelkedő” minősítés pedig szűkíthető.

Az ukrán külügyi szóvivő idézett mondatai és a magyar blokkolás ténye is helytálló, de a kép címsora egyszerűsít, és a poszt egy nappal elcsúsztatja a COELA-ülés dátumát.

A poszt három „rekordot” állít, de a KSH és a KSH-adatsorok szerint sem az üzemanyagár, sem a GDP-arányos adósság, sem a hiány nem rekord: az üzemanyag a 2023-as csúcsok alatt van, a 7,5 százalékos hiány pedig terv, ami épp megegyezik a 2020-as értékkel — csak a nominális adósságszám új csúcs.

A felszólalásban felsorolt tételek többsége ellenőrizhető és helytálló (400 ezer gyermek kapta az iskolakezdési támogatást, nincs dupla családi pótlék, a rendőrök születésnapi szabadnapot kaptak), de a benzin idézett ára téves, és a poszt elhallgatja, hogy több vállalásról a 2027-es költségvetésnél dől el a döntés.

A poszt számai jórészt pontosak, de a „három rekord” képe elhallgatja a döntő tényeket: az augusztusi hiány kétharmada egyszeri uniós előfinanszírozás, a júliusi adósságugrást egy devizakötvény-kibocsátás okozta, az üzemanyagár pedig nem rekord, és a világpiaci dízelár hajtja.