Mit hazudnak?

Igaz, hogy Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 9-én a kormányzati sajtótájékoztatón a nyomozati iratokra hivatkozva azt állította, hogy az Ötkert-ügy sértettje Deák Dánielnek küldött felvételeket, október 12-én pedig az Országgyűlésben azt, hogy Deák még mindig egy háttérintézmény fizetési listáján szerepel; egyik állítást sem támasztja alá nyilvános dokumentum, Deák mindkettőt tagadja, de a tagadását sem igazolja független forrás, a bejelentett feljelentést pedig október 13-ig még az ügyészség válaszától tette függővé.

A Tisza-kormány 2026. október 9-i határozata 2026-ra egyszeri 175,1 millió, 2027-től évente 848,7 millió forintot ad a rendőrségnek az NVVH elnökének és nyomozati elnökhelyettesének személyvédelmére. A két összeg együtt mintegy 1,02 milliárd forint, de két költségvetési évre szól. Hamis, hogy a védelem havonta 175 millióba kerülne: a tartós keret havonta kb. 71 millió forint. Az „évi egymilliárd” is felfelé kerekít, és a napi 2,5 milliós szám is kissé magasabb a valósnál.

A 2026. október 6-i kata-tervezet szerint a ma katázó mintegy 138 ezer vállalkozó havi tétele két lépésben a duplájára nő, a tervezet hatásvizsgálati lapja pedig négy év alatt nettó 60 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulással számol, miközben Magyar Péter október 9-én azt mondta, hogy ez nem adóemelés, és a változás nagyjából nullszaldós; mindez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, félrevezető viszont, hogy a kormány elvenné az egyszerűsített adózás lehetőségét, és nem áll meg, hogy egy 3 milliót kereső cégvezető havi 263 ezer forintot spórolhatna.

A vagyonadó-tervezet fő szabályai (1 és 1,5 százalékos kulcs, egymilliárdos küszöb, önadózás, 2027. augusztus 31-i első határidő) és a mellé hozott indokok nagyrészt helytállnak: a 100 leggazdagabb magyar vagyona 2015 és 2025 között valóban mintegy 325 százalékkal nőtt, és az Európai Bizottság szerint a vagyonkoncentráció az EU-ban a második legmagasabb; a vagyoneloszlás ugyanakkor más mérőszámmal kifejezetten kiegyenlített, az évi 200 milliárdos bevétel becslés, az pedig nem igazolható, hogy ez fedezi a mediánbér alattiak adójóváírását, mert ennek hivatalos költsége nem nyilvános, a független becslések pedig 300 milliárd fölöttiek; a szabály október 16-án még nem benyújtott tervezet.

Az IMF 2026. október 8-i stábnyilatkozata valóban javasol progresszívebb szja-t, magasabb társasági adót és tőkejövedelem-adót, kevesebb áfakedvezményt, szűkebb támogatott energiakeretet, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését és a korai nyugdíjazás kivezetését; ezek azonban a rendes éves konzultáció kötelező erő nélküli ajánlásai, nem feltételei az uniós forrásoknak, az IMF-hitelről pedig csak névtelen sajtóértesülés szól. Az október 12-i parlamenti tudósítások szerint a miniszterelnök az IMF-ajánlásokat érintő felvetésre nem reagált érdemben, a kormány korábban viszont a nyugdíjkorhatár emelését nem tartotta aktuálisnak, és a rezsicsökkentés megtartását ígérte.