Időrend. Az M1-es autópálya M0 és Concó közötti bővítését az MKIF koncessziós társaság végzi. A koncessziós szerződést 2022-ben kötötték, a főpályás munkák 2025 szeptemberében indultak, mindkettő még az Orbán-kormány idején. A kivitelezők a Duna Aszfalt és a V-Híd. A 2026. április 12-i kormányváltás után a Tisza-kormány szeptember 18-án bejelentette, hogy megszüntetné a teljes, 35 éves koncessziót. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter akkor azt mondta, hogy az üzemeltetést a Magyar Közút veszi vissza, és nem kívánják külföldi cégeknek átjátszani. Arról, hogy a fejlesztéseket ki végzi, átvilágítás után döntenek. Az Economx október 2-i beszámolója szerint a miniszter azt mondta, hogy az M1 kivitelezése más megállapodásig folytatódik.
A 2+2-es forgalmi rend. Az MKIF szeptember 26-i közleménye szerint a következő hetekben több ütemben a kiszélesített, főváros felé tartó pályaoldalra kerül mindkét irány két-két sávja az M0 és Tatabánya között, a sebességhatár pedig 80-ról 90 km/h-ra nő. A Világgazdaság szerint az átállás október 1-jén kezdődött. Ez a koncesszor és kivitelezői munkájának eredménye. Az átterelés azonban fokozatos, és a munkák mindkét pályaoldalon folytatódnak.
A Déli Körvasút. Október 9-én a kormányzati tájékoztatón Vitézy bejelentette, hogy a minisztérium felfüggeszti a Déli Körvasút beruházását. A V-Hídnak el kell hagynia a munkaterületet, a szerződést felmondják, a kivitelezést pedig a MÁV újratendereztetik. Az MTI és a 24.hu tudósítása szerint az ok az, hogy az Európai Számvevőszék megállapításai alapján az Európai Bizottság összejátszás gyanúja miatt megvonta a 367 milliárd forintos uniós támogatást. A gyanú a 2021-es tenderre vonatkozik: a V-Híd tulajdonosa két héttel az eredményhirdetés után megvette a megrendelő oldalán dolgozó tervezőcéget, a Kontúr Csoportot. A V-Hidat csak azokból a vasúti eljárásokból zárták ki, amelyekben a Kontúr Csoport részt vett. Az M1-ről feltett kérdésre Vitézy azt mondta, hogy jelenleg csak a Déli Körvasút érintett. A munkát tehát valóban elvették egy magyar kivitelezőtől, de egy konkrét összeférhetetlenségi ügy miatt, nem a magyar cégekkel szemben általánosan.
Az M1 sorsa. A Világgazdaság október 8-i beszámolója szerint Vitézy azt mondta, hogy a jövő évi közúti keretből három nagy projektet visznek tovább, köztük az M1 bővítését. Október 9-i közlése szerint a koncesszió lezárásáról folyó tárgyalásokon kétoldalúan visszaigazolt emlékeztető készült: a cél, hogy 2027. április 1-jétől a Magyar Közút üzemeltesse a hálózatot. Kiemelten figyelnek arra, hogy az M1 bővítése ne szenvedjen késedelmet. A Világgazdaság szeptember 21-i cikke szerint Vitézy korábban nem tudott válaszolni arra, hogy a koncesszió lezárása módosítja-e a 2029-es ütemezést. A csúszás lehetősége tehát nyitott, de a kivitelező leváltásáról vagy a munka leállításáról október 10-ig nem született döntés.
A „minden fejlesztés a külföldieké” állítás. Ilyen tervet egyetlen dokumentum vagy közlés sem tartalmaz. A miniszter az üzemeltetést állami cégnek szánja, és a Magyar Közút építőipari kapacitásainak bővítéséről, valamint a kisebb magyar cégek közbeszerzési esélyeinek javításáról beszélt. Az egyedi, dokumentált összeférhetetlenségi esetből levont általános következtetés, vagyis hogy a magyar cégeket rendszerszerűen kiszorítják, és minden munka külföldre kerül, nem következik a tényekből.