Időrend: a vitatott NKA-támogatásokról 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között döntöttek, még az Orbán-kormány idején, amikor Hankó Balázs kulturális miniszter és az NKA elnöke volt. A FESZ feljelentése (2026. április 28.), az ügyészség mentelmi indítványa (szeptember 22.) és a monológot ismertető írások (szeptember 26–27.) már a Tisza-kormány idejéből valók, amikor Hankó ellenzéki fideszes képviselő. A Magyar Nemzet szeptember 27-i cikke Schiffer Andrásnak tulajdonítja a kijelentéseket, a felvétel saját rögzítési dátuma azonban nem ismert. A hétfőre, szeptember 28-ra vonatkozó előrejelzések akkor még jövőbeli eseményekről szóltak. A későbbi fejleményeket az ügyészség szeptember 29-i és 30-i közleménye rögzíti. Az október 1-jére kitűzött letartóztatási döntés eredményéről nincs forrás.
A központi, történeti állítás nem áll meg. A 24.hu 2011. szeptember 13-i tudósítása szerint az Országgyűlés 306 igen, 52 nem szavazattal felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát. Igennel a kormánypártok, a Jobbik és az LMP szavazott, nemmel a szocialisták. Az ügyészség hivatali visszaélés gyanúsítottjaként akarta kihallgatni a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Gyurcsány maga is politikai leszámolásnak nevezte az eljárást. Az Országgyűlés Hivatalának 2014. június 5-én készült adatkiadványa szerint a Mentelmi Bizottság 2011. szeptember 6-án Gyurcsány, 2011. december 20-án pedig az MSZP-s Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését javasolta. Ellenzéki képviselők büntetőeljárásnak való kiadására tehát az elmúlt 36 évben is volt példa, akkor éppen a Fidesz vezette többség idején.
A Hankó elleni gyanút az ügyészség közleményei részletezik. Az NKA ideiglenes kollégiumán keresztül a támogatásokról valójában Hankó Balázs, „illetve esetlegesen más vagy mások” döntöttek. A döntés több esetben a kérelem benyújtását is megelőzte. A pénzt „a 2026. évi országgyűlési választások kampányköltségeinek a fedezésére, illetőleg a kérelmezők személyes céljaira” fordították, és ez 1079 esetben 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Igaz, hogy a hatóságok nem állítják, hogy Hankó maga pénzt tett volna zsebre. A Btk. 376. §-a szerinti hűtlen kezeléshez azonban ez nem is kell: elég a rábízott vagyon kezelésével kapcsolatos kötelesség szándékos megszegése és az ebből eredő vagyoni hátrány. Különösen jelentős hátrány esetén a büntetési tétel öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. A „szabályszegés önmagában nem bűncselekmény” tétel jogilag helytálló, de a gyanú ennél többet, jelentős vagyoni hátrányt is állít. A bűnösségről bíróság dönt, jogerős ítélet nincs, és Hankó a gyanút tagadja.
Az őrizetre vonatkozó előrejelzés a lényegét tekintve bekövetkezett. A mentelmi bizottság a mentelmi jog fenntartását javasolta, a parlament szeptember 28-án mégis 139 igen szavazattal felfüggesztette; a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen. Hankót még aznap este őrizetbe vették, bilincsben Kecskemétre szállították, és hajnalig kihallgatták. A megalázás mint cél, a meghívott kamerák és a „CNN” azonban a hatóságoknak tulajdonított szándék, amelyre nincs bizonyíték. A politikai leszámolás állítása ugyanígy ellenőrizhetetlen. A kulturális elit korábbi támogatásairól szóló állítás megnevezett csoport híján nem vizsgálható. Az egyetlen ismert adat szerint a feljelentő FESZ tagjai 2025-ben 19,5 millió forint NKA-támogatást kaptak.