Mit hazudnak?

Márki-Zay Péter nem Hankó Balázs halálra ítéléséről beszélt: feltételes hasonlattal azt mondta, hogy Hankó még halálra ítélve és keresztre feszítve sem Jézus lenne, csak lator. Nem a Tisza politikusa, hanem a Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke, és a 17 milliárdos „bűn” egyelőre csak ügyészségi gyanú.

A KDNP 2026. október 18-án valóban online petíciót indított a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen, de az erre hivatkozott újpetrei foglalkozást nem a törvény tette lehetővé: a zárószavazás napján tartották, az osztályfőnök kezdeményezte, hetekkel korábban egyeztették, a törvény pedig akkor még hatályba sem lépett. A foglalkozás a nemi szerepekről és a pályaválasztásról szólt, nem szexualitásról. A szülők tájékoztatására és a fotók közzétételéhez adott hozzájárulásra nincs független dokumentum. Az alapítvány 2017 és 2021 között valóban kapott Soros-támogatást, a nemzetközi sajtó viszont nem ünnepelte Magyar Pétert a „genderküzdelem hőseként”.

Az Országgyűlés 2026. október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal elfogadta a gyermekvédelmi törvénycsomagot. Ez kiveszi a homoszexualitás és a nemváltoztatás „népszerűsítésének” nevesített tilalmát, végrehajtja az EU Bíróságának ítéletét, és összefügg egy nagyjából félmilliárd eurós zárolt uniós forrással. Ugyanakkor nem csak az ítélet végrehajtásáról szól: a kórházban rekedt csecsemők ügyét, a közterületi reklámokat és a médiatartalmakat is szabályozza. Az október 16-i beszámolók szerint még kihirdetésre várt. A külső előadók nyilvántartásba vételét és a tartalmi tilalmat sem szünteti meg, így az iskolákat, az óvodákat és a médiát nem nyitja meg korlátozás nélkül. A 2022-es népszavazás mind a négy kérdésben érvénytelen volt, ezért nincs olyan kötelező eredménye, amellyel a módosítás szembemehetne.

A 4,2 milliárd eurós uniós forrás feloldását valóban öt perccel a gyermekvédelmi törvény 2026. október 13-i elfogadása után jelentették be, és ugyanez a tanácsi döntés nyitotta meg újra az Erasmus+ és a Horizont Európa programot, a két döntés között azonban nincs ok-okozati kapcsolat. A feltételességi eljárás a korrupcióellenes és közbeszerzési reformokról szólt, a megszüntetését a Bizottság már szeptemberben javasolta, a gyermekvédelmi törvényhez kötött nagyjából félmilliárd eurós tétel pedig a döntés után is zárolva maradt. Igaz, hogy az EU Bírósága 2022 februárjában a feltételességi rendeletet az uniós költségvetés védelmére korlátozta, de az eljárást nem LMBTQ-célok kikényszerítésére használták. Hamis az is, hogy október 14-től „szabad az út” az LMBTQ-szervezeteknek az iskolákban: a törvényt aznap még ki sem hirdették, a külső előadók nyilvántartásba vétele és a tartalmi tilalom pedig megmarad.

Forsthoffer Ágnes 2026. júniusi vagyonnyilatkozatából valóban hiányzik a családi szállodacégben fennálló tagsága, holott a nyomtatvány kéri a cégtagság feltüntetését. A 40 és a 200 milliós osztalékdöntés viszont a teljes cégre vonatkozik, így nem igaz, hogy 200 vagy 240 millió forint jutott a házelnöknek. A nyilatkozat jövedelmi része a megelőző három évre csak egy ügyvezetői tételt tartalmaz, havi bruttó 200–500 ezer forintos sávban. A „nettó 300 ezer alatti” összeg nem a nyilatkozatban áll, hanem a házelnök októberi, 2026-os fizetésére vonatkozó közléséből ered.

Igaz, hogy Kapitány István minisztériumának energetikai államtitkára, Tótth András lemondott, megbízatása 2026. október 13-án szűnt meg, és nagyjából öt hónapot, május 24-től október 13-ig töltött hivatalban. A minisztérium a lemondást személyes okokkal indokolta, és nincs nyilvános forrás arra, hogy a távozásnak Magyar Péterhez köze lett volna.

Igaz, hogy 2026. október 13-án lemondott Kapitány István egyik államtitkára: a Gazdasági és Energetikai Minisztérium aznap esti közleménye szerint Tótth András energetikai államtitkár személyes okokból távozott, és megbízatása még aznap megszűnt.

Igaz: Gulácsi Pétert, a Villarreal magyar kapusát 2026. október 13-án hajnalban a Valenciától északra fekvő Puçolban lévő otthonában fegyveresen kirabolták, miközben a feleségével és két gyerekével otthon volt; senki sem sérült meg.

Orbán Viktor a Hír TV Bayer Show-jának 2026. október 12-i különkiadásában valóban elmondta, amit a tudósítások neki tulajdonítanak. A felsorolt ágazati visszaesések nagyrészt valósak, de a gazdaság nem „állt meg”, az IMF-ről mondottakra pedig nincs adat. A miniszterekről mondottakból két állítás hamis: Kármán András 13 évig dolgozott a jegybankban, majd államtitkár volt, Orbán Anita pedig sosem volt kabinetfőnök. Orbán Anita végzettségét dokumentumok igazolják: két amerikai mesterfokozatot (2001) és Fletcher School-os doktorátust (2007) szerzett; az viszont csak a Tisza Párt közléséből ismert, hogy ő lett volna az első magyar Fletcher-doktor.

Igaz, hogy Tószeg Rost Andrea választókerületéhez tartozik, hogy ott 2026 augusztusában bezárt a kerékpárgyár, és hogy a képviselői alapdíj havi bruttó 1,3 millió forint, a gyár bezárását azonban a holland anyavállalat csődje okozta, nem a képviselő hozzáállása, aki a bezárás után egyeztetett az érintettekkel; az „500 munka nélkül maradt ember” felfelé kerekít, a táska márkája és ára pedig nem ellenőrizhető.