Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Újabb kellemetlen fordulat a TISZA-kormány számára: a rendőrség megállapította, hogy nem történt bűncselekmény a Szijjártó Péter minisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek…
Igaz, hogy a BRFK 2026. október elején bűncselekmény hiányában megszüntette a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek ügyében indult nyomozást, és az is, hogy Velkey György László államtitkár korábban visszaélésről beszélt. A feljelentést azonban nem a kormány tette, hanem Tényi István, és arra sincs forrás, hogy a nyomozás név szerint Szijjártó ellen folyt. A rendőrség csak a büntetőjogi felelősséget zárta ki, azt nem mondta ki, hogy „semmilyen visszaélés” nem volt, és nem cáfolta a minisztérium számait. Velkey október 5-i megrendülése pedig nem ehhez kötődik: egy három nappal korábbi, a BYD-ügyről szóló bizottsági meghallgatáson nyilatkozott.
Időrend. A diplomata-útleveleket Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt adták ki, vagyis a 2026. április 12-i kormányváltás előtt, az Orbán-kormány idején. A Tisza-kormány Külügyminisztériuma 2026 májusában vizsgálta felül őket. Velkey György László parlamenti államtitkár május 27-én azt mondta, hogy a korábbi ciklusok 100–200 darabjával szemben közel 1500 útlevelet adtak ki egyedi miniszteri döntéssel, „minden indok nélkül”. A kormányszóvivői tájékoztató szerint a vizsgált 1322, nem alanyi jogon kiadott okmányból 943 visszavonását javasolták. Június 12-i videójában Velkey olyan útlevelekről beszélt, „amelyekkel évek óta visszaéltek”. Az Országgyűlés június 22-i ülésén egy tiszás képviselő „bűncselekménygyanús” ügyekről és a diplomata-útlevelekkel való visszaélésről beszélt.
A nyomozás Tényi István feljelentése nyomán indult, aki sajtóhírekre hivatkozott. Az Index 2026. október 8-i, 13:33-kor megjelent cikke szerint a BRFK hivatali visszaélés gyanújával nyomozott, majd megszüntette az eljárást, mert a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény. A rendőrség bekérte a minisztérium belső vizsgálatának Excel-adatbázisát és írásos összefoglalóját. Ezek alapján arra jutott, hogy a külföldre utazásról szóló törvény széles mérlegelési jogkört ad a miniszternek a nem alanyi jogon járó útleveleknél. Kötelező szempontrendszert, amely a miniszter döntését érdemben korlátozta volna, nem talált. A hivatali visszaélés célzatos bűncselekmény, a jogtalan előnyszerzés vagy hátrányokozás szándékára pedig nem merült fel adat. A határozat azt is rögzíti, hogy az útleveleket időközben visszavonták. A HVG és más lapok mind az Indexre hivatkoznak. A határozat szövegét nem hozták nyilvánosságra, és önálló rendőrségi sajtóközleményt sem találtunk.
A „semmilyen visszaélés nem volt” fordulat túlmegy a határozaton. A rendőrség csak azt állapította meg, hogy büntetőjogi értelemben nem történt hivatali visszaélés. Kifejezetten hozzátette, hogy a szokatlannak vagy nehezen magyarázhatónak tűnő esetek önmagukban nem bizonyítanak jogellenességet. A kiadott útlevelek számát, a visszavonások indokoltságát és azt, hogy az okmányok egy része mögött nem állt diplomáciai feladat, a határozat nem cáfolja. A tiszás oldal állításai közül tehát a büntetőjogi gyanú dőlt meg, a minisztérium számai és a visszavonás nem. Az sem dokumentált, hogy a nyomozás név szerint Szijjártó Péter ellen folyt volna, vagy hogy őt meggyanúsították volna.
A Velkey megrendüléséhez kötött magyarázat nem áll meg. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2026. október 5-én, zárt ülésen hallgatta meg Szijjártó Pétert a kínai BYD-nél vállalt munkájáról és annak nemzetbiztonsági kockázatairól. A Telex aznapi beszámolója szerint az ülésen részt vett Velkey azt mondta, hogy „nagyon megrendítő volt, ami az elmúlt órákban történt”. Szavai a meghallgatáson hallottakra és a minisztériumban megmentett dokumentumokra vonatkoztak. A diplomata-útlevelek ügyében hozott rendőrségi döntés csak három nappal később, október 8-án vált nyilvánossá. Minden említett esemény a kormányváltás után történt, amikor a Tisza kormányzott, a Fidesz pedig ellenzékben volt.
„A rendőrség nem talált bűncselekményt a Szijjártó Péter külügyminisztersége idején kiadott diplomata-útlevelek ügyében, és megszüntette a nyomozást.”
Az Index 2026. október 8-i cikke szerint a BRFK megszüntette a hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozást, mert a határozat szerint a vizsgált cselekmény nem bűncselekmény. Az indoklás szerint a törvény széles mérlegelési jogkört adott a miniszternek, jogtalan előnyszerzési szándékra pedig nem merült fel adat. A HVG és más lapok az Indexre hivatkozva ugyanezt közölték, a határozat szövege nem nyilvános.
„A rendőrségi döntéssel megbuktak a Tisza-kormány diplomata-útlevelekkel kapcsolatos vádjai.”
A tiszás oldal valóban visszaélésről beszélt: Velkey György László szerint az útleveleket „minden indok nélkül” adták ki, június 22-én pedig a parlamentben „bűncselekménygyanús” ügyekről esett szó. A rendőrség szerint a kiadás jogszabályi keretek között történt. A feljelentést viszont Tényi István tette, nem a minisztérium. A rendőrség azt sem cáfolta, hogy a korábbi 100–200 helyett közel 1500 útlevelet adtak ki, és hogy ezekből 943 visszavonását javasolták.
„Velkey György László külügyi államtitkár korábban visszaéléssel vádolta a Szijjártó Péter vezette minisztériumot a diplomata-útlevelek kiadása miatt.”
Velkey május 27-én azt mondta, hogy „politikusi haverok, sportegyesületek, NER-es üzleti körök” kaptak „minden indok nélkül” diplomata-útlevelet. Június 12-i videójában olyan útlevelekről beszélt, „amelyekkel évek óta visszaéltek”, a honosításokról pedig azt mondta, hogy azok „rendszerszintű módszerré” váltak. Büntetőfeljelentést a beszámolók szerint nem ő, hanem Tényi István tett.
„A rendőrség a diplomata-útlevelek ügyében Szijjártó Péterrel szemben folytatott nyomozást szüntette meg.”
A megszüntetésről szóló beszámolók, köztük az Index eredeti cikke, a Szijjártó minisztersége idején kiadott útlevelek „ügyében” indult nyomozásról írnak. Egyik sem említi, hogy Szijjártót gyanúsítottként hallgatták volna ki, vagy hogy az eljárás név szerint ellene folyt volna. A határozat nem nyilvános, így a terheltek köre nem ismert.
„A rendőrség közleményt adott ki arról, hogy a diplomata-útlevelek kiadásával kapcsolatban semmilyen visszaélés nem történt.”
A megszüntetésről az Index október 8-án 13:33-kor számolt be, a többi lap erre hivatkozik. Önálló rendőrségi sajtóközleményt nem találtunk, a beszámolók a nem nyilvános határozatot ismertetik. A határozat csak a büntetőjogi felelősséget zárta ki, mert a hivatali visszaéléshez szükséges jogtalan előnyszerzési szándékra nem merült fel adat. Kifejezetten azt írja, hogy a szokatlannak vagy nehezen magyarázhatónak tűnő esetek önmagukban nem bizonyítanak jogellenességet. Ez nem azonos azzal, hogy „semmilyen visszaélés” nem volt.
„Velkey György László azért rendült meg Szijjártó Péter meghallgatásán, mert a rendőrség megállapította, hogy a diplomata-útlevelek ügyében nem volt visszaélés.”
Velkey a Nemzetbiztonsági Bizottság 2026. október 5-i zárt ülése után mondta, hogy „nagyon megrendítő volt, ami az elmúlt órákban történt”. Az ülés Szijjártó BYD-nél vállalt munkájáról és annak nemzetbiztonsági kockázatairól szólt. Velkey a meghallgatáson hallottakra és a minisztériumban megmentett dokumentumokra utalt. A nyomozás megszüntetése csak három nappal később, október 8-án vált nyilvánossá.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
