Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Beszéltem jogászokkal Magyar Péter miniszterelnök velem kapcsolatos valótlan állításai miatt. Sajnos arra jutottunk, hogy nincs sok értelme jogi eljárást…
Magyar Péter miniszterelnök a 2026. október 9-i kormányinfón valóban azt mondta, hogy a nyomozati iratok szerint az Ötkert-ügy sértettje Deák Dánielnek küldözgette a felvételeket, és az is igaz, hogy a telefonügyben megszavazott mentelmijog-felfüggesztés más büntetőügyre nem terjed ki, a jóhírnév megsértése miatti polgári pert pedig a mentelmi jog nem akadályozza; az viszont nyilvános forrásból nem dönthető el, hogy a felvételküldésről szóló állítás igaz-e vagy hamis.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, így „a miniszterelnök” itt a Tisza-kormányt vezető Magyar Pétert jelenti. A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én gyanúsítottként hallgatta ki a 2024. június 21-i Ötkert-ügyben, miután az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette a mentelmi jogát. Két nappal később, az október 9-i kormányinfón Magyar a Hír TV kérdésére hosszan beszélt a nyomozati anyagról.
Mit mondott a miniszterelnök: az Index percről percre tudósítása szerint azt, hogy a szórakozóhelyről való kivitele nem szerepel az iratokban, az viszont igen, hogy Deák Dánielnek küldözgette a videókat az az ember, aki őt videózta. Az ATV szerint azt is mondta, hogy a hatóságok kiderítették: a sértett Deák Dánielnek és a Megafonnak küldte a felvételeket. A „hatóságok megállapították” fordulat tehát lényegében visszaadja az elhangzottakat. Az viszont a forrásokban Deák saját értelmezéseként jelenik meg, és nem a miniszterelnök szó szerinti állításaként, hogy Magyar ezzel szervezett provokáció látszatát akarta volna kelteni. A Telex aznapi összefoglalója szerint Magyar az iratokból azt is felolvasta, hogy a sértett a felvételeit Ábrahám Róbertnek adta át.
A vita érdemében nincs nyilvános bizonyíték. A miniszterelnök nem nyilvános nyomozati iratra hivatkozik, Deák Dániel pedig az Index által ismertetett közleményében azt írta, hogy a sértettet nem ismeri, tőle felvételt nem kapott, és az ügyről a sajtóból értesült. A Központi Nyomozó Főügyészség a Telexnek közölte, hogy a sajtóközleményén túl nem nyilatkozik. Ezért sem a miniszterelnöki állítás, sem a tagadás nem igazolható.
A jogi állítások helytállnak. Az Országgyűlésről szóló törvény 74. § (1) bekezdése szerint képviselő ellen büntetőeljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet indítani vagy folytatni. A 77. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felfüggesztésről hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt benyújtották. Egy új, például rágalmazási eljáráshoz tehát új felfüggesztés kellene. Magánvádas ügyben ezt a bíróság kezdeményezi, és a felfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A 73. § (2) bekezdése szerint a felelősségmentesség a polgári jogi felelősségre nem terjed ki, így a jóhírnév megsértése miatti polgári per mentelmijog-felfüggesztés nélkül is megindítható. Hogy ez a per évekig tartana-e, az becslés. Az pedig véleménynek számít, hogy a büntetőjogi fellépésnek nincs-e értelme.
„Magyar Péter miniszterelnök a 2026. október 9-i kormányzati sajtótájékoztatón azt állította, hogy az Ötkert-ügy sértettje a hatósági (nyomozati) iratok szerint Deák Dánielnek küldözgette a róla készült videófelvételeket.”
Az Index október 9-i, 13:35-ös percről percre bejegyzése szerint Magyar azt mondta, a szórakozóhelyről való kivitele nem szerepel az iratokban, „az viszont igen, hogy Deák Dánielnek küldözgette a videókat az az ember, aki videózta a miniszterelnököt”. Az ATV aznapi cikke szerint azt állította, hogy a hatóságok kiderítették: a sértett Deák Dánielnek és a Megafonnak küldte a felvételeket.
„Hamis az az állítás, hogy az Ötkert-ügy sértettje Deák Dánielnek videófelvételeket küldött; Deák nem ismeri a sértettet, és tőle felvételt nem kapott.”
Az egyik oldalon a miniszterelnök nem nyilvános nyomozati iratra hivatkozó közlése áll, a másikon Deák Dániel saját tagadása. A Központi Nyomozó Főügyészség a Telex megkeresésére közölte, hogy a sajtóközleményén túl nem nyilatkozik; Deák ügyészségi tájékoztatáskérésére adott választ nem találtunk.
„A telefonlopási ügyben megszavazott mentelmijog-felfüggesztés nem terjed ki egy másik büntetőügyre, ezért egy újabb büntetőeljáráshoz a mentelmi jog ismételt felfüggesztése kellene.”
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 77. § (4) bekezdése szerint a felfüggesztésről hozott döntés „csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették”. A 74. § (1) szerint képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani; magánvádas ügyben (például rágalmazásnál) a 74. § (3) szerint a bíróság terjeszti elő az indítványt.
„A jóhírnév megsértése miatt polgári per indítható, ehhez nem kell a mentelmi jog felfüggesztése, de a per évekig elhúzódhat.”
Az Országgyűlésről szóló törvény 73. § (2) bekezdése szerint a képviselői felelősségmentesség nem vonatkozik a polgári jogi felelősségre, a 74. § szerinti hozzájárulás pedig csak büntető- és szabálysértési eljárásra szól. A várható időtartam becslés, erre az egyedi ügyre vonatkozó adat nincs.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
