Mit hazudnak?

TémaA köztársasági elnök megválasztása

A poszt tényadatai jórészt helytállnak, de a központi üzenetét hordozó mondat olyan indokot ad Baka András szájába, amelyet ő nem mondott ki: a beszédében Magyar Péter és a miniszterelnök céljai elő sem kerülnek.

A poszt szövegében szereplő dátumok helytállnak — a szerződést 2022. május 17-én írták alá, Vitézy május 25-től volt államtitkár, Magyar Péter augusztustól igazgatósági tag, az MKIF szeptember 1-jén vette át az üzemeltetést —, a csatolt kép viszont pontatlanul azt állítja, hogy a koncesszió megkötésekor mindketten hivatalban voltak, és hiányzik, hogy a most kifogásolt döntések zöme a tisztségeik előtt vagy után született.

TémaA Ferencvárossal szembeni fellépés politikai akcióként való bemutatása

Orbán Viktor tényleg politikai akciónak nevezte a Ferencvárossal szembeni fellépést, de sem a poszt, sem a megosztott interjúrészlet nem mondja meg, hogy a „sanyargatás” a Fradivárosra adott 24,947 milliárd forint elszámolásának elutasítása, kamatos visszakövetelése és az emiatt tett feljelentés.

TémaMészáros Lőrinc beszéde a Mészáros Csoport választás utáni helyzetéről

A megosztott Orbán-idézet valódi, de a poszt tényként állítja, hogy az új kormány egy Brüsszellel kötött alku részeként „kiárusítja” az országot a külföldieknek — ilyen megállapodásra és ilyen kormánydöntésre nincs dokumentum, a nyilvános májusi megállapodás korrupcióellenes feltételekről szól.

TémaA Tisza-kormány első száz napjának mérlege

Magyar Péter valóban ígérte „azonnalra" például az ápolói bérek rendezését, de a parlamentben nem az ígéreteit tagadta le, hanem azt, hogy mindegyikre az „azonnal" szót használták – a montázs ráadásul dátumhoz kötött vállalásokat (2027-es minimálbér, 2026–27-es járadékemelés) is az „azonnal" sorba vág.

Radics Béla valóban reagált a róla szóló RTL Híradó-riportra, de a poszt „kormánypárti lejáratókampányként” keretezi egy kereskedelmi tévé közpénzügyi riportját, amelynek tényeit a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a nyilvános NKA-szabályok is megerősítik.

A poszt tényei a dízeltámogatásról pontosak – havi 5000, összesen 20 ezer forint a legfeljebb 150 lóerős dízelautók után, automatikusan, tankolási igazolás nélkül –, a belőlük levont igazságossági következtetés viszont a szerző értékítélete, és a poszt elhallgatja, hogy a bírált rendszer töredékébe kerül a védett árnak.

Az ukrán külügyi szóvivő idézett mondatai és a magyar blokkolás ténye is helytálló, de a kép címsora egyszerűsít, és a poszt egy nappal elcsúsztatja a COELA-ülés dátumát.

A felszólalásban felsorolt tételek többsége ellenőrizhető és helytálló (400 ezer gyermek kapta az iskolakezdési támogatást, nincs dupla családi pótlék, a rendőrök születésnapi szabadnapot kaptak), de a benzin idézett ára téves, és a poszt elhallgatja, hogy több vállalásról a 2027-es költségvetésnél dől el a döntés.

A debreceni közmeghallgatás és a lakossági csalódottság valós, de a poszt „átverés”-története két valótlan pilléren áll: a Greenpeace soha nem állapította meg, hogy „nem veszélyesek az akkumulátorgyárak” — sőt ezt a értelmezést maga nevezte súlyos csúsztatásnak —, és a gyárak sem működnek „ugyanúgy tovább”.