Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaEgy illegitim köztársasági elnök, aki bíróként felmentett egy 56-ban sortüzet vezénylő parancsnokot, ma az ENSZ-ben 56-ra hivatkozva kifejti, hogy Ukrajnát meg kell védeNÜNK.
TémaBaka András Korbely-ügyi szavazata
Nem igaz, hogy Baka András bíróként felmentette volna a tatai sortűz parancsnokát: a strasbourgi bíróság nem hozhatott felmentő ítéletet, és a magyar Legfelsőbb Bíróság 2009-ben fenntartotta Korbely János ötéves büntetését; az ENSZ-beszédről szóló rész ugyanakkor pontosan adja vissza, amit az államfő mondott.
A poszt szerzőjének pártja, a Fidesz, 2009-ben támogatta Baka András legfelsőbb bírósági elnökké választását. Ez a Korbely-ügyben hozott 2008. szeptember 19-i strasbourgi ítélet után történt, amikor Baka szavazata már ismert volt. A KDNP honlapján közölt tudósítás szerint az Országgyűlés 309 igen és 36 nem szavazattal választotta meg Bakát, Répássy Róbert pedig a Fidesz nevében örömét fejezte ki és gratulált neki. Az ülésnapot, 2009. június 22-ét, a Lakmusz azonosítja. Ma ugyanez a párt éppen erre a szavazatra hivatkozva vitatja Baka alkalmasságát.
A poszt 2026. szeptember 24-én jelent meg, a kormányváltás után. Ekkor Baka András a Tisza-többségű Országgyűlés által megválasztott államfő, a szerző pedig ellenzéki fideszes képviselő. A poszt három elemből áll: az államfő „illegitim”, bíróként „felmentett” egy 1956-ban sortüzet vezénylő parancsnokot, és aznap az ENSZ-ben 1956-ra hivatkozva kijelentette, hogy Ukrajnát meg kell védenünk.
Az ENSZ-beszédről szóló rész helytálló. A Sándor-palota által közzétett teljes szöveg szerint Baka felidézte 1956-ot, amikor „a szovjet tankok eltiporták ezt a reményt”, majd kimondta: „A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk.” A Telex aznapi tudósítása ugyanezt idézi. A poszt „Ukrajnát meg kell védeNÜNK” formája kissé leegyszerűsít, mert a beszéd a szabadság védelméről, Ukrajna önvédelmi jogáról és területi integritásáról szól. Ugyanebben a részben Baka azt is mondta, hogy a diplomácia vessen véget az öldöklésnek, és hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt. Katonai szerepvállalásról a beszéd nem beszél, a poszt ilyet nem is állít.
A „felmentett” állítás hamis. Korbely János 1956. október 26-án Tatán valóban tüzet vezényelt, és maga is lőtt. Ezt a Legfelsőbb Bíróság 2001-es ítéletének tényállása rögzíti, és a Híradó 2009-es tudósítása is ismerteti. Baka strasbourgi bíróként a Nagykamara 11–6-os többségéhez tartozott. Ez a többség az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét („nincs büntetés törvény nélkül”) látta sérülni. A döntés Korbelynek kedvezett, de nem felmentés volt. A Lakmusz dokumentumokon alapuló összefoglalója szerint a strasbourgi bíróság nem Korbely bűnösségéről döntött, és nem is dönthetett, mert nem büntetőbíróság. A Híradó 2009. február 9-i tudósítása szerint a strasbourgi ítéletet követő felülvizsgálatban a Legfelsőbb Bíróság a tűzparancsot továbbra is el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette, és hatályban hagyta az ötéves börtönbüntetést. Csak a Kaszás Tamás elleni lövést minősítette emberölésnek, és azt elévültnek mondta ki. A KDNP 2026. augusztus 12-i saját közleménye sem ír felmentést: úgy fogalmaz, hogy Strasbourg „Korbely Jánosnak adott igazat”. A poszt tehát egy valós, Korbelynek kedvező szavazatból olyan kimenetelt állít, amely nem történt meg.
Az „illegitim köztársasági elnök” minősítés a Fidesz–KDNP politikai álláspontja. Tényként nem értékelhető, ezért nem szerepel a tételek között. Kiegészítésként: az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg Bakát, aki augusztus 19-én hivatalba lépett. A Forbes beszámolója szerint az Alkotmánybíróság augusztus 17-én visszautasította a Sulyok Tamás elmozdítását támadó ellenzéki indítványt. Olyan döntésről, amely érvénytelenítette volna a megválasztást, nincs tudomásunk. A minősítés tehát vitatott politikai vélemény, nem jogi tény.
A poszt a képmutatás vádját egyetlen tényre építi, a „felmentésre”, ez az állítás viszont hamis. Az ENSZ-beszéd pontos idézése nem teszi igazzá.
„Baka András bíróként felmentett egy 1956-ban sortüzet vezénylő parancsnokot.”
Korbely valóban tüzet vezényelt, Baka pedig a strasbourgi 11–6-os többséggel szavazott, de az EJEB nem hozhatott felmentő ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 9-én fenntartotta a tűzparancs emberiesség elleni minősítését és az ötéves büntetést.
„Baka András 2026. szeptember 24-én az ENSZ-ben 1956-ra hivatkozva kifejtette, hogy Ukrajnát meg kell védenünk.”
A beszéd szerint „A szabadság, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az a szabadság, amelyet ma az ukránok számára is meg kell védenünk.” A poszt ezt kissé egyszerűsítve adja vissza; a beszéd a diplomáciai rendezést és a humanitárius segítséget is hangsúlyozta.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
