Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaSólyom László hozta be azt az embert, aki egyetlen napot sem volt bíró Magyarországon, viszont több mint egy évtizedet Strasbourgban. Baka Andrásnak hívták, és a nemzetközi jurisztokrácia kasztjához tartozik. A…
Nem igaz, hogy Baka András egyetlen napot sem volt bíró Magyarországon: az Országgyűlés 2009-ben a strasbourgi 17 év és a Budapesti (Fővárosi) Ítélőtáblán letöltött egy év bírói szolgálat után választotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Az valós, hogy Sólyom László jelölte, és az is, hogy a „láthatatlan alkotmány” és a Zétényi–Takács-törvény megsemmisítése Sólyomhoz kötődik, de mindkettő a magyar Alkotmánybíróság döntése volt, amelyben Bakának nem volt szerepe.
Baka András 1991. április 23. és 2008. január 31. között volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Sólyom László köztársasági elnök 2008. április 30-án jelölte először a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de az Országgyűlés május 26-án elutasította (170 igen, 191 nem). Sólyom ezután kétszer Havasiné Orbán Máriát jelölte, sikertelenül. 2009. május 28-án újra Bakát javasolta. A HVG aznapi cikke szerint Bárándy Gergely (MSZP) ekkor már azzal érvelt, hogy a jelöltnek „most már van magyarországi bírói és igazgatási tapasztalata is”. Az Országgyűlés 2009. június 22-én 309 igen és 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel választotta meg. Mindez az akkori (MSZP vezette) kormányzati ciklusban történt; a Fidesz és a KDNP is támogatta.
A „nulla nap bírói gyakorlat” állítás nem áll meg. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016. június 23-i nagytanácsi ítélete (Baka kontra Magyarország, 12. pont) szerint az Országgyűlés a strasbourgi 17 év és a Budapesti Ítélőtáblán letöltött egy év bírói szolgálat után választotta meg. Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-i és a Sándor-palota 2026. augusztus 19-i életrajza ezt 2008–2009-re teszi, Fővárosi Ítélőtábla néven. A főbírói tisztségből való 2012-es eltávolítása után kúriai tanácsvezető bíróként ítélkezett. Az viszont igaz, hogy hazai bírói szolgálata rövid volt. A 2011-es bírósági törvény a Kúria elnökétől öt év magyarországi bírói gyakorlatot követelt, és ebbe a strasbourgi éveket nem számította be. Az EJEB ítélete szerint ez is hozzájárult Baka eltávolításához.
Sólyom László szerepe a két 1990-es évekbeli döntésben valós. A „láthatatlan alkotmány” fogalmát az Alkotmánybíróság közleménye szerint a 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz fűzött párhuzamos indokolásában mutatta be. A Zétényi–Takács-törvényt a 11/1992. (III. 5.) AB határozat nyilvánította alkotmányellenesnek. Ez Göncz Árpád indítványára született, Kende Péter Beszélőben közölt tanulmánya szerint Sólyom előterjesztésében és egyhangúlag. A határozat a magyar Alkotmányból vezette le a döntést: a jogbiztonságra, az elévülésre az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazására és a visszaható hatályú büntetés tilalmára hivatkozott. Nemzetközi testület nem vett részt benne, és Baka sem, aki akkor Strasbourgban ítélkezett. A „nemzetközi jogászi elit művének” beállítás azért is félrevezető, mert a 53/1993. (X. 13.) AB határozat éppen a nemzetközi jogra hivatkozva tette lehetővé az 1956-os sortüzek egyes elkövetőinek felelősségre vonását. A nemzetközi jog szerinti háborús és emberiség elleni bűncselekményeket ugyanis nem évülőnek ismerte el.
A „jurisztokrácia” és a „kaszt” minősítés értékítélet, ezért nem kapott külön verdiktet. A teljes verdikt azért hamis, mert az üzenetet hordozó tényállítás, a „nulla nap bírói gyakorlat”, a hivatalos dokumentumok szerint valótlan.
„Sólyom László köztársasági elnökként Baka Andrást jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének.”
Sólyom először 2008. április 30-án jelölte; a parlament ekkor 170 igen, 191 nem szavazattal elutasította. 2009. május 28-án kelt levelében ismét javasolta. Az Országgyűlés 2009. június 22-én 309 igen és 36 nem szavazattal, kétharmaddal választotta meg, a Fidesz és az MSZP előzetesen jelzett támogatásával.
„Baka András egyetlen napot sem töltött bíróként Magyarországon, amikor a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett.”
Az EJEB Baka kontra Magyarország ítéletének 12. pontja rögzíti: a megválasztás a strasbourgi 17 év és a Budapesti Ítélőtáblán töltött egy év bírói szolgálat után történt. Az Országgyűlés és a Sándor-palota életrajza szerint 2008–2009-ben a Fővárosi Ítélőtábla bírája volt, 2012 után pedig kúriai tanácsvezető bíró lett. A „nulla nap” csak az első, 2008. áprilisi jelölés idején állt.
„Baka András több mint egy évtizedig volt bíró a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.”
A 2009-es jelölőlevélhez csatolt életrajz szerint 1991. április 23-tól 2008. január 31-ig volt a Bíróság tagja, ez csaknem 17 év.
„A „láthatatlan alkotmány” koncepcióját Sólyom László dolgozta ki.”
Az Alkotmánybíróság 2020. szeptember 23-i közleménye szerint Sólyom a halálbüntetést eltörlő 23/1990. (X. 31.) AB határozatban mutatta be a láthatatlan alkotmány koncepcióját.
„A Zétényi–Takács-féle törvényt az Alkotmánybíróság Sólyom László elnöksége alatt alkotmányellenesnek nyilvánította.”
A 11/1992. (III. 5.) AB határozat Göncz Árpád indítványára, előzetes normakontrollban mondta ki az 1991. november 4-én elfogadott törvény alkotmányellenességét. Egy 2000-es Beszélő-tanulmány szerint a döntés Sólyom László előterjesztésében, egyhangúlag született.
„A láthatatlan alkotmány és a Zétényi–Takács-törvény megsemmisítése a nemzetközi jogászi elit műve, amelyhez Baka András is tartozik.”
Mindkettő a magyar Alkotmánybíróság döntése volt az akkori magyar Alkotmány alapján: a jogbiztonságra és a visszaható hatályú büntetés tilalmára [2. § (1), 57. § (4)] hivatkozott. Baka ekkor Strasbourgban volt bíró, az ügyekben nem vett részt. A felelősségre vonást éppen a nemzetközi jog nyitotta meg: a 53/1993. AB határozat szerint a nemzetközi jog szerinti háborús és emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
