Időrend. Minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, ezért „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti. Kivétel az MVM 2027-re kötött gázfedezeti ügyleteinek egy része: ezeket 2025 végéig, még az Orbán-kormány idején kötötték. A paksi atomerőművet július 18. és augusztus 26. között terhelték vissza. Kapitány István július 10-én, a minisztérium július 17-én hivatkozott a 87 napos tartalékra. A gázárak szeptember közepén tetőztek. A stratégiai készletekről a legfrissebb nyilvános adat az augusztus 31-i.
Olajtartalék. A 87 nap a hivatalos, uniós és nemzetközi energiaügynökségi módszertan szerinti összesített mutató, és az MSZKSZ adatai ezt igazolják. A mutató nem azt jelenti, hogy minden termékből 87 napnyi van, ezt a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára és Porcher Áron államtitkár is elmondta. Augusztus végén a készlet 696,1 ezer tonna kőolajból, 390,1 ezer tonna gázolajból, 211,1 ezer tonna benzinből és 10,9 ezer tonna kerozinból állt. A kőolaj tehát tömegben nagyjából a felét adja. Az a felvetés jogos, hogy a késztermékek, köztük a gázolaj szintje elmarad a kívánatostól. A gázolajkészlet az április végi 402,9 ezer tonnáról 390 ezer tonna körülire csökkent, az év eleji 520 ezer tonnához képest is kevesebb. A 14 napos dízelszám azonban semmilyen nyilvános adatból nem jön ki. A G7 számítása és az ágazati szövetség becslése is nagyjából 40 napos gázolajtartalékot mutat. Így az a vád, hogy a 87 nap „füllentés”, egy valós hivatalos adatot hamis számmal állít szembe.
Gáz. Az MVM 2025-ös éves jelentése szerint 2026-ra a vételi gázswapok 73, 2027-re 21 százalékát kötötték meg 2025 végéig. Az előző vezetés tehát valóban elkezdte a 2027-es fedezést, de csak töredékesen. Hogy a Tisza-kormány alatt az MVM kötött-e további ügyleteket, az nem nyilvános: a szeptember 14-én közzétett féléves jelentés csak összesített származékos pozíciókat közöl. A miniszter parlamenti állítása, hogy megkezdték az „optimalizálást”, szintén nem dokumentált. Az árszint helytálló: a TTF szeptemberben 69 és 84 euró/MWh között mozgott, egy évvel korábban 30 euró körül állt.
Paks. A 80 milliárd forintos kárhoz nem tartozik közzétett számítás. A REKK kutatói a Mavir termelési és az ENTSO-E árampiaci adataiból a teljes kiesés többletköltségét 37,4 milliárd forintra becsülték, és ezt felső becslésnek nevezték. A kormány 50 milliárdos kiesésről beszélt. Az energiajogász korábbi nyilvános becslései 42, illetve 60–70 milliárd forintról szóltak. A késlekedésnek tulajdonított kár így a teljes kiesés független becsléseit is jelentősen meghaladja.