Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaBaka András: ha egyszer neki sérelmes volt, hogy személyre szabott jogalkotással piszkálták ki a Legfelsőbb Bíróság éléről, akkor hogyan ülhet bele egy székbe, amit ugyanígy ürítettek ki előtte? Ez a morális és jogi…
Igaz, hogy Baka Andrást 2012-ben alkotmányos szintű, személyre szabott jogalkotással távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, hogy ezt Strasbourgban sikerrel kifogásolta, és hogy most abba az államfői tisztségbe került, amelyet Sulyok Tamás személyre szabott alaptörvény-módosítással megszüntetett megbízatása ürített ki; a két eset technikája valóban hasonló, de a „visszaható hatály” jogilag pontatlan, Sulyok ügyében érdemi bírósági döntés nincs, Baka pedig nyilvánosan különbséget tett a két eset között.
Időrend: Baka Andrást 2009. június 22-én hat évre választották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Megbízatása az Alaptörvény eredeti záró rendelkezéseinek 14. pont (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel a lejárat előtt megszűnt; ez a 2010–2026 közötti Orbán-kormány idején történt. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagytanácsa 2016. június 23-án kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és véleménynyilvánításhoz való jogát, mert a megbízatást a bírósági reformot bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg, és jogorvoslatot sem kaphatott. Az ítélet által idézett Velencei Bizottsági jelentés szerint a szabályokat feltehetően azért fogadták el, hogy Bakát elmozdíthassák, és a Kúria elnökétől öt év hazai bírói gyakorlatot követeltek, amelybe a strasbourgi évek nem számítottak bele.
A 2026. április 12-i kormányváltás után a Tisza-többségű Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Ennek 34. pontja egyetlen mondattal megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, Sulyok Tamás mandátuma július 20-án ért véget. A Magyar Helsinki Bizottság június 26-i véleménye ezt személyre szabott, ad hominem intézkedésnek tartotta, amely a jogállam helyreállítása érdekében kivételesen megengedhető lehet, de az indokolást elégtelennek nevezte. Az Amnesty International Magyarország szerint a megfosztási eljárást kellett volna alkalmazni. Az Alkotmánybíróság augusztus 17-i, 1385/2026. számú végzése hatáskör hiányában utasította vissza az ellenzéki indítványt, tehát a mandátummegszüntetés tartalmi alkotmányosságáról nem döntött. Az Országgyűlés augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg Baka Andrást, aki augusztus 19-én lépett hivatalba.
A két eset közös eleme valós: mindkettőben alkotmányos szintű, egy konkrét személyre szabott rendelkezés szüntette meg egy határozott idejű mandátumot, egyedi eljárás és bírósági jogorvoslat nélkül. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője már augusztus 10-én ugyanezzel a párhuzammal indokolta a Fidesz–KDNP távolmaradását. A különbségek is dokumentáltak. Baka eltávolítását nemzetközi bíróság a kritikáira adott megtorlásként jogsértőnek mondta ki. Sulyok esetében ilyen bírósági megállapítás nincs, a kormány nyíltan politikai indokkal, a bizalomvesztéssel érvelt. A „visszaható hatály” egyik esetben sem jelenti, hogy a megszüntetés a hatálybalépés előtti időre hatott volna: mindkét mandátum a hatálybalépés után szűnt meg.
Baka András saját álláspontja is nyilvános. A 444 augusztus 9-i beszámolója szerint egy júliusi Klubrádió-interjúban azt mondta, Sulyok eltávolítása nem hasonlítható az övéhez, mert a hasonlóság csak az, hogy mindkettő alkotmánymódosítással történt, Sulyoké pedig szerinte a „foglyul ejtett állam felszabadításának” része. A Lakmusz által idézett júniusi Euronews-interjúban egy nagyon szűk tisztségviselői kör egyszeri elmozdítását nevezte politikailag indokolhatónak. Hogy ez a különbségtétel meggyőző-e, és hogy az államfői tisztség elfogadása morálisan összeegyeztethető-e Baka korábbi álláspontjával, értékítélet, nem ellenőrizhető tény.
„Baka András legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását 2011–2012-ben a Fidesz–KDNP kétharmada személyre szabott jogalkotással, a mandátum idő előtti megszüntetésével szüntette meg.”
Az Alaptörvény eredeti záró rendelkezéseinek 14. pont (2) bekezdése kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével, 2012. január 1-jén megszűnik; a 2009-ben hat évre választott Baka mandátuma így három és fél évvel korábban ért véget. Az EJEB ítélete által idézett Velencei Bizottsági jelentés szerint feltehető, hogy a szabályokat azért fogadták el, hogy Bakát elmozdíthassák.
„Baka András sérelmesnek tartotta eltávolítását, és jogi úton fellépett ellene.”
Baka 2012. március 14-én fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához; a Nagytanács 2016. június 23-i ítélete az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésének és 10. cikkének megsértését állapította meg, mert a megbízatást a bírósági reformot bíráló véleménye miatt szüntették meg, és bírósághoz sem fordulhatott.
„Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását személyre szabott alaptörvény-módosítással, politikai indokkal, a futó mandátum megszüntetésével szüntették meg.”
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása által beiktatott 34. pont szerint a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik; Sulyok mandátuma 2026. július 20-án ért véget. A Magyar Helsinki Bizottság 2026. június 26-i véleménye ezt „személyre szabott, ad hominem” intézkedésnek nevezte, amely a jogállam helyreállítása érdekében kivételesen megengedhető lehet; a kormány indoka a „súlyos bizalomvesztés” volt.
„Baka András abba a köztársasági elnöki tisztségbe került, amely Sulyok Tamás megbízatásának így történt megszüntetésével üresedett meg.”
Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal választotta meg Bakát, aki augusztus 19-én lépett hivatalba; a választásra a 34. pont szerinti mandátummegszüntetés miatt került sor.
„Baka András és Sulyok Tamás eltávolítása ugyanúgy, visszaható hatályú, személyre szabott jogalkotással történt.”
A technika lényegében azonos: mindkét esetben alkotmányos szintű átmeneti rendelkezés szüntetett meg egy megnevezhető tisztségviselő határozott idejű mandátumát egyedi eljárás nélkül. Visszaható hatály szigorú értelemben egyiknél sem volt, a mandátumok a hatálybalépés után szűntek meg. Baka ügyét bíróság jogsértőnek mondta ki, Sulyokét az Alkotmánybíróság 2026. augusztus 17-én hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálta. Baka maga azt mondta, a hasonlóság csak az alkotmánymódosítás, az indok eltér.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
