Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaBujdosó Andrea rikácsolt, össze-vissza beszélt, miközben Apáti István higgadtan és határozottan érvelt. Óriási a különbség a parlamenti felszólalás színvonalában! 🇭🇺👏
Bujdosó Andrea 2026. október 13-án valóban indulatos felszólalásban tette felelőssé a Fidesz–KDNP-t, és Apáti István válaszának állításai nagyrészt helytállnak: nem szavazta meg a 2026-os költségvetést, és a Mi Hazánk a vizsgált évek (2024–2026) költségvetési zárószavazásain sem szavazott igennel. Nem áll meg viszont, hogy Kármán András 2015-ig részt vett volna költségvetések kidolgozásában, mert 2011 őszén távozott a minisztériumból. A 3500 milliárd forint nagyrészt nem lopás, a fuvarozói kedvezményre vonatkozó számítás hibás, Szentkirályi Alexandra kampányának „ötszázmilliós, adófizetői” költése pedig nincs dokumentálva.
Időrend: a vita 2026. október 13-án zajlott az Országgyűlésben, a kormányváltás után. „A kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenzékben van. A 2026-os költségvetést 2025. június 17-én, még az Orbán-kormány idején fogadták el. Kármán András államtitkársága 2010 és 2011 közé esik.
Az Index október 13-i tudósítása szerint Bujdosó Andrea „meglehetősen indulatos hozzászólásban” mondta a Fidesz–KDNP-nek, hogy ők felelnek az ország állapotáért. Apáti Istvánnak azt vetette a szemére, hogy megszavazta a költségvetést. Apáti azonnal jelezte, hogy nem szavazta meg, mire Bujdosó azt felelte: „De itt volt!” Később Bujdosó újra szót kért, és „nyugodt hangon” is elmondta a 3500 milliárdos lyukról szóló mondanivalóját. Apáti válaszában az egészségi állapota miatti aggodalmát fejezte ki, és azt javasolta, adja át a frakcióvezetést. Szóba hozta azt is, hogy a miniszterelnök 16 évből 14-et a Fidesznek szolgált, a külügy- és a pénzügyminiszter pedig fideszes volt. Az, hogy a felszólalások közül melyik volt „higgadt” és melyik „színvonalasabb”, értékítélet, nem ellenőrizhető tény.
Apáti azt is állította, hogy a Mi Hazánk egyetlen költségvetést sem szavazott meg. A legutóbbi éves költségvetéseknél ezt a szavazási adatok alátámasztják. A 2025-ös költségvetés 2024. decemberi zárószavazásán a frakció hat nem szavazatot adott. A 2026-os büdzsé ellen 2025 júniusában nemmel szavazott, Apáti nem szavazott. A 2024-es költségvetés összegző módosítójánál 2023 júliusában négy nem szavazatot adtak, a zárószavazáson pedig nem volt tartózkodás. A párt egyes módosítópontokat esetenként támogatott, de ezek nem a költségvetési törvény elfogadásáról szóló szavazások voltak. Egy 2026. januári véleménycikk azt írta, hogy a Mi Hazánk a költségvetési szavazásokon tartózkodott. A fenti szavazási adatok ennek ellentmondanak. A 2019–2023-as költségvetések szavazásait nem ellenőriztük.
Kármán András szerepe pontatlanul hangzott el. A Telex 2026. áprilisi pályaképe szerint 2010-ben bő egy évre lett a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A hvg 2011. októberi híre szerint távozott a tárcától, 2011. december 1-jétől az EBRD helyettes igazgatója, később országcsoport-igazgatója volt, 2015 tavaszán pedig az Erste-csoporthoz igazolt. Költségvetés kidolgozásában tehát legfeljebb 2010–2011-ben vehetett részt. Az, hogy ez 2015-ig tartott volna, nem áll meg. Az EBRD-ben a magyar kormány delegáltjaként ült, ami kormányzati jelölésű megbízatás, de nem költségvetési munka.
A vitában elhangzott többi állításról: a 3500 milliárdos szám a 2026-os hiány megugrását jelzi, nem lopott összeget. A fuvarozói gázolaj-kedvezményre egymilliárd forint csak néhány hétre lenne elég. A két NVVH-vezető személyvédelme évi mintegy 849 millió forintba kerül. Szentkirályi Alexandra 2024-es visszalépése és Vitézy Dávid mai miniszteri tisztsége tény. Az ötszázmilliós, adófizetői pénzből fizetett kampányköltésnek viszont nincs dokumentált nyoma.
„Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője 2026. október 13-án az Országgyűlésben indulatos, emelt hangú felszólalásban a Fidesz–KDNP-t tette felelőssé az ország állapotáért.”
Az Index október 13-i tudósítása „meglehetősen indulatos hozzászólásnak” nevezi a felszólalást. Ebben a frakcióvezető azt mondta a Fidesz és a KDNP képviselőinek, hogy tizenhat év után ők tehetnek az ország állapotáról: „Szégyelljék magukat, önök a felelősek.” Később szót kért, és a mondanivalóját „nyugodt hangon is” megismételte.
„Bujdosó Andreának Shell-részvényei vannak.”
A Telex 2026. június 9-i, vagyonnyilatkozatokról szóló összeállítása szerint a frakcióvezető 2026. május 9-i vagyonnyilatkozatában 438 ezer euró, körülbelül 155 millió forint értékű Shell-részvény szerepel.
„Apáti István, a Mi Hazánk képviselője megszavazta a 2026-os központi költségvetést.”
A 2025. június 17-i zárószavazáson a költségvetést 133 igen és 47 nem szavazattal fogadták el. Igennel a Fidesz, a KDNP és egy nemzetiségi képviselő szavazott, a Mi Hazánk nemmel, Apáti pedig nem szavazott. Az Index október 13-i tudósítása szerint a vitában azonnal tisztázta, hogy nem szavazta meg a büdzsét.
„Apáti István „itt volt” a 2026-os költségvetés tárgyalásánál, vagyis az előző ciklusban is képviselő volt, amikor ezt a költségvetést elfogadták.”
Apáti a 2022–2026-os ciklusban is a Mi Hazánk képviselője volt, és 2025 májusában felszólalt a 2026-os költségvetést megalapozó törvény vitájában. A jelenlétéből azonban nem következik, hogy igennel szavazott.
„Az előző, Fidesz–KDNP-kormány 3500 milliárd forintot „lenyúlt”: oligarchákhoz, jachtokra és kampánypénzekre ment.”
A szám nagyságrendje a 2026-os hiány megugrásának felel meg: a Pénzügyminisztérium szerint a törvényben szereplő és a várható hiány különbsége 3486 milliárd forint. A felszólaló ugyanazon az ülésen maga is „3500 milliárdos lyuknak” nevezte. A minisztérium a lyuk nagy részét kampányintézkedésekkel, uniós bírósági döntésekkel és a gyengébb növekedéssel magyarázza, nem lopással.
„A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (ellenzéki szóhasználatban „új ÁVH”) elnökének és nyomozati elnökhelyettesének fegyveres személyvédelmére a kormány mintegy egymilliárd forintot költ.”
Az 1327/2026. (X. 9.) kormányhatározat 2026-ra egyszeri 175 145 937 forintot, 2027-től beépülő jelleggel évi 848 654 090 forintot biztosít a rendőrségnek a két vezető személyvédelmére. A kettő együtt 2027 végéig körülbelül 1,02 milliárd forint. Évente azonban nem egymilliárd, hanem nagyjából 849 millió forint.
„Ha a két NVVH-vezető védelmére szánt egymilliárd forintot nem erre fordítanák, abból a fuvarozók literenként 30 forintos gázolaj-kedvezményt kaphatnának.”
Az Országgyűlés október 13-án literenként 25 forintos visszatérítést fogadott el december 31-ig. Ennek költsége a kormány becslése szerint 6,3 milliárd forint, ebből 4,3 milliárd jut a közúti szállítóknak. A fuvarozók évente 0,8–1 milliárd liter gázolajat használnak, így egymilliárd forint literenként 30 forinttal csak körülbelül 33 millió literre, nagyjából kétheti fogyasztásra lenne elég.
„A Tisza-kormány és frakciója a magas üzemanyagárakért az ellenzéket teszi felelőssé, holott maga kormányoz.”
Az október 13-i vitában Kármán András pénzügyminiszter globális jelenségnek nevezte az üzemanyagár-emelkedést, amelyre a kormánynak nincs érdemi hatása. Az Orbán-kormányt a fuvarozóágazat strukturális problémáiért tette felelőssé. Bujdosó Andrea a költségvetési lyukért és az ország állapotáért hibáztatta a Fidesz–KDNP-t, nem az üzemanyagárakért. Az igaz, hogy 2026 májusa óta a Tisza kormányoz.
„Magyar Péter miniszterelnök a 2010–2026 közötti 16 évből mintegy 14 évig a Fideszhez tartozott, és a Fidesz-kormányok alatt állami pozíciókban dolgozott.”
Az Index augusztus 1-jei összeállítása szerint 2002-től Fidesz-tag volt. Brüsszeli diplomataként és az MFB-nél dolgozott, 2019 és 2022 között a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt, és a Magyar Közút, illetve a Volánbusz igazgatóságában is ült. Politikai felsővezetői posztot nem töltött be. Az, hogy „maffiának nevezett szervezetet szolgált”, értékelés.
„A Tisza-kormány külügyminisztere és pénzügyminisztere korábban fideszes volt.”
Kármán András 2010 júniusától 2011 őszéig a második Orbán-kormány nemzetgazdasági államtitkára volt. Orbán Anita 2010-ben Újbudán indult volna a Fidesz egyéni jelöltjeként, de visszalépett, majd 2010 és 2015 között utazó nagykövet volt. Kármán kormányzati tisztséget töltött be, de párttagságáról a források nem szólnak, ezért a „fideszes” jelző rá pontatlan.
„Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje Vitézy Dávid javára lépett vissza, aki ma a Tisza-kormány minisztere.”
Szentkirályi 2024. június 7-én, két nappal az önkormányzati választás előtt jelentette be visszalépését, és Vitézy Dávid támogatására kérte a szavazóit. Vitézy 2026-ban a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere lett.
„Szentkirályi Alexandra ötszázmillió forint adófizetői pénzt költött egy kampányra, amelyből az utolsó pillanatban visszalépett.”
Az igaz, hogy a visszalépés az utolsó pillanatban, két nappal a választás előtt történt. A kampányköltésből azonban csak 100–126 millió forintnyi, a Fidesz által fizetett Facebook-hirdetés van dokumentálva. Ötszázmilliós, adófizetői pénzből fedezett kampányköltésre nincs nyilvános adat.
„A Mi Hazánk képviselői egyetlen központi költségvetési törvényt sem szavaztak meg.”
Az országgyűlési szavazási adatok szerint a 2025-ös költségvetés 2024. december 20-i zárószavazásán a Mi Hazánk 0 igen és 6 nem szavazatot adott, a 2026-os költségvetésnél nemmel szavazott. A 2024-es költségvetés összegző módosítójánál 2023. július 3-án 0 igen és 4 nem volt a szavazatuk, a július 7-i zárószavazáson pedig senki sem tartózkodott (121 igen, 44 nem). A 2019–2023-as költségvetések szavazásait nem ellenőriztük, és a módosítók egyes pontjait a párt képviselői esetenként támogatták.
„Kármán András legalább 2015-ig részt vehetett az Orbán-kormány költségvetéseinek kidolgozásában.”
Kármán 2010 nyarától bő egy évig volt a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, így legfeljebb a 2011-es és a 2012-es költségvetés előkészítésében vehetett részt. A Telex szerint 2011. december 1-jétől az EBRD-nél dolgozott, 2015 tavaszán pedig az Erstéhez ment. Az EBRD-ben a magyar kormány delegáltjaként ült, ez a munka azonban nem költségvetés-készítés.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
