Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA korábban idénre tervezett 14 százalékhoz képest 4 százalékos minimálbér-emelést akarnak a munkáltatók! Az unió egyik legalacsonyabb minimálbére mellett. A Tisza adócsökkentésére hivatkoznak. Jogos a válasz, amit a…
A munkáltatói oldal a 2026. október 20-i VKF-ülésen valóban 4 százalékos minimálbér-emelést ajánlott 2027-re, és ezt a bejelentett szja-csökkentéssel indokolta. A Magyar Szakszervezeti Szövetség erre azt válaszolta, hogy „az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké”, a magyar minimálbér pedig az Eurostat szerint a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. Pontosítani kell viszont, hogy a 14 százalék a 2024-es megállapodásban 2027-re, gazdasági feltételekhez kötve szerepelt, nem az idei évre, a 4 százalék pedig első tárgyalási ajánlat, nem döntés.
Időrend. A hároméves minimálbér-megállapodást a VKF tagjai 2024 novemberében, még az Orbán-kormány idején kötötték meg. A megállapodás szövege szerint a minimálbér 2027. január 1-jétől 14 százalékkal, 374 600 forintra nőtt volna, de a 9–11. pont ezt a GDP-, infláció- és átlagkereset-prognózis teljesüléséhez kötötte. Ha az eltérés meghaladja az 1 százalékpontot, újratárgyalás jár, megállapodás hiányában pedig képlet szerinti módosítás. A 14 százalék tehát a 2027-es évre szóló, feltételes pálya volt, nem az idei évre tervezett emelés. A 2027-es tárgyalások a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején folynak. Magyar Péter miniszterelnök október 19-én jelentette be, hogy 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér szja-ja. Egy nappal később, október 20-án, kedden ült össze a VKF az első, konkrét számokról szóló tárgyalásra.
Az ajánlat és indoklása. Az MTI-t idéző Adózóna október 21-i beszámolója szerint Perlusz László, a VOSZ főtitkára elmondta: a munkaadói oldal egységes álláspontként 4 százalékos emelést ajánlott. Indokként a vártnál gyengébb 2025-ös és 2026-os növekedést, a stagnáló termelékenységet és a kormány által bemutatott adójóváírást nevezte meg. Az adójóváírás változatlan bruttó mellett 9 százalékkal emeli a minimálbér nettóját. A Portfolio október 22-i cikke szerint Kalmár Ákos (MGYOSZ) a minimálbért és a garantált bérminimumot is 4 százalékkal emelné, és azzal számol, hogy ez az szja-csökkentéssel együtt 13 százalékos nettó növekedést jelent. A korábbi, október 16-i munkáltatói jelzés még 6 százalék alatti emelésről szólt, az október 20-i ajánlat ennél is alacsonyabb.
A szakszervezeti válasz. A Portfolio szerint a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyilvános közlésében azt írta: „Az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké!” Zlati Róbert elnök az első fordulót „nagyon elkeserítőnek” nevezte, és a megállapodás szerinti 14 százalékot kérte. A Munkástanácsok Országos Szövetsége október 21-i közleményében elfogadhatatlannak nevezte a 4 százalékot. Szerintük az adócsökkentés nem helyettesíti a bruttó béremelést. A kormányzati oldal a beszámolók szerint nem foglalt állást a mértékről. A tárgyalások folytatódnak, és a Portfolio szerint informálisan egy 8 százalékos kompromisszum is felmerült. A 4 százalék tehát első ajánlat, nem eldöntött mérték.
Háttéradatok. Az Eurostat 2026. január 30-i közlése szerint a 22 minimálbért alkalmazó uniós tagállam közül a magyar minimálbér havi 838 euróval a negyedik legalacsonyabb volt. Vásárlóerő-paritáson a magyar érték a középső, 1000–1500 PPS közötti csoportba tartozik. A KSH 2026. március 20-i kísérleti statisztikája szerint 2025-ben a teljes munkaidős alkalmazottak 28,1 százalékának csökkent reálértéken a nettó keresete, 2024-ben 18,8 százalékának. Az érintettek több mint felének nominálisan nőtt a bére, csak az inflációnál kisebb mértékben, a nominális csökkenés mögött főként elmaradó pótlékok és jutalmak álltak. Ugyanebben az évben a keresetek átlagos vásárlóereje 4,8 százalékkal nőtt.
„A munkáltatók a 2027-es minimálbér-tárgyaláson 4 százalékos emelést ajánlottak.”
Az MTI-t idéző Adózóna október 21-i cikke szerint a VKF október 20-i ülésén a munkaadói oldal egységesen 4 százalékos emelést ajánlott, a Portfolio szerint a garantált bérminimumra is. Ez az első tárgyalási ajánlat, megállapodás nincs, és a Portfolio szerint informálisan egy 8 százalékos kompromisszum is felmerült.
„A minimálbér 2027-es emelésére korábban 14 százalékot terveztek.”
A 2024 novemberében, még az Orbán-kormány idején kötött hároméves VKF-megállapodás 4. pontja 2027. január 1-jétől 14 százalékos emelést, 374 600 forintot irányzott elő. A 10–11. pont ezt a GDP-, infláció- és bérprognózis teljesüléséhez kötötte. A 14 százalék a 2027-es évre szólt, nem az idei 2026-os évre.
„A magyar minimálbér az Európai Unió egyik legalacsonyabb minimálbére.”
Az Eurostat 2026. január 30-i közlése szerint a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a magyar, havi 838 euró, a negyedik legalacsonyabb volt. Alacsonyabb csak Bulgáriában (620), Lettországban (780) és Romániában (795) volt. Vásárlóerő-paritáson a különbség kisebb.
„A munkáltatók a kormány bejelentett szja-csökkentésére hivatkozva tettek alacsony ajánlatot.”
Perlusz László (VOSZ) az MTI-nek azt mondta, hogy a tervezett intézkedések változatlan bruttó mellett 9 százalékkal emelik a minimálbér nettóját, és ezt is figyelembe véve tették meg az ajánlatot. Kalmár Ákos (MGYOSZ) a Portfolio szerint azzal számolt, hogy a 4 százalék az szja-csökkentéssel együtt 13 százalékos nettó növekedést hoz.
„A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt válaszolta, hogy az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké.”
A Portfolio október 22-i cikke szerint a MASZSZ nyilvános közlésében ezt írta: „AZ ADÓCSÖKKENTÉS A DOLGOZÓKÉ, NEM A CÉGEKÉ!” A Munkástanácsok október 21-i közleménye szerint is az adócsökkentés „nem helyettesíti a megfelelő bruttó béremelést”.
„2025-ben a magyarországi dolgozók 28 százalékának csökkent a bére.”
A KSH 2026. március 20-i kísérleti statisztikája szerint 2025-ben a teljes munkaidős alkalmazottak 28,1 százalékának csökkent reálértéken a nettó keresete (2024-ben 18,8 százalékénak). Ez reálértékre vonatkozik: az érintettek több mint felének nominálisan nőtt a bére, csak az inflációnál kevésbé.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
