A poszt két számra épül: a kormányváltáskor a Kincstári Egységes Számla (KESZ) 1000 milliárd forint alá csökkent, mára viszont 5000 milliárd fölé emelkedett. A mai szintet alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikai mérlege: a központi kormányzat MNB-nél vezetett betéteinek hó végi állománya 2026. július végén 5512,7 milliárd forint volt, ezen belül 3445,8 milliárd forint a forintbetét és 2066,9 milliárd forint a devizabetét. Az 5000 milliárd fölötti szint tehát a forint- és a devizaszámlák együttes állományára áll; magára a forint-folyószámlára – amelyről a poszt a nyugdíjak és a bérek kifizetése kapcsán beszél – júliusban 3445,8 milliárd forint jutott. Az augusztusi MNB-mérleg a poszt napján még nem volt elérhető, tehát a videóban elhangzó „a múlt hónapban már 5000 milliárd forint” állítás közvetlen hivatalos adattal egyelőre nem vethető össze.
Az összehasonlítás másik vége viszont nem támasztható alá a nyilvános adatokból. Az MNB mérlege szerint a központi kormányzat betétei 2026. március végén 2739,5 milliárd forintot (ebből forint 1059,7 milliárd), április végén 2132,2 milliárd forintot (ebből forint 1359,8 milliárd), május végén 2294,3 milliárd forintot tettek ki. A KESZ napi egyenlege erősen ingadozik – adóbefizetési és nagy kifizetési napokon több száz milliárdot mozdulhat –, és a napi idősort az MNB, illetve az Államadósság Kezelő Központ nyilvánosan nem közli, ezért az 1000 milliárd alatti mélypontot sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet. Ha viszont a hivatkozott 1000 milliárd egy napi mélypont a forintszámlán, az 5000 milliárd pedig a forint- és devizaszámlák együttes állománya, akkor az „ötszörös emelkedés” nem azonos alapon mért két érték hányadosa. Hó végi, azonos alapú összevetésben az áprilisi 2132,2 milliárdról a júliusi 5512,7 milliárdra való emelkedés két és félszeres.
A poszt legfontosabb hiánya az, hogy a likviditási puffer feltöltésének forrásáról nem szól. Az ÁKK havi jelentése szerint a központi költségvetés adóssága 2026 első hét hónapjában 5175,8 milliárd forinttal, 65 715,6 milliárd forintra nőtt; ezen belül a nettó devizakibocsátás 2263,6 milliárd forint volt, amelyről az adósságkezelő maga írja, hogy „hozzájárult a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez”. Júliusban 3 milliárd euró (1070,1 milliárd forint) értékű nemzetközi kötvénykibocsátás történt. Ugyanezt rögzíti a Költségvetési Tanács augusztus 24-i véleménye is: az államadósság-mutató 2026 végére tervezett, 77,5 százalékra emelkedését részben éppen a KESZ és a devizabetétek év végére várható állománynövekedése okozza. A magas számlaegyenleg tehát nem megtakarításból keletkezett tartalék, hanem előrehozott finanszírozás, amely a bruttó adósságot is emeli – és amelyre szükség is volt, hiszen augusztusban az uniós helyreállítási források 2186,9 milliárd forintos előfinanszírozása terhelte a költségvetést, rekordnak számító, 2311,2 milliárd forintos havi hiányt okozva.
A poszt azon része, hogy a korábbi helyzetben „gyakorlatilag nincs mozgástér” és „kényszerből drága hitelhez kellett volna fordulni”, értékelés, nem ténykérdés: a likviditási tartalék szintje önmagában nem azonos a fizetőképességgel, mert az állam folyamatos bevételekkel és piaci finanszírozással is rendelkezik. Ezt a mondatot tényként nem lehet sem igazolni, sem cáfolni.