Időrend: minden vizsgált gyárbezárás és munkaerőpiaci adat a 2026. április 12-i kormányváltás után vált nyilvánossá, „a kormány” tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Az Electrolux tíz nappal a választás után, április 22-én jelentette be a jászberényi termelés leállítását, még a kormány május 13-i megalakulása előtt. Az Accell Hunland augusztus 6-án, a bonyhádi zománcgyár augusztus végén, a győri WKW szeptember elején került hírbe. Az egymillió munkahelyre és a Covid-időszakra vonatkozó adatok viszont az Orbán-kormány idejéről szólnak, akkor a Fidesz–KDNP kormányzott.
A bezárásokról a tulajdonos cégek döntöttek, és mindegyikük piaci vagy vállalatcsoport-szintű okot nevezett meg: stagnáló keresletet, az anyavállalat csődjét, autóipari megrendelések visszavonását, az elektromosautó-piac lassulását. Kormányzati döntést egyikük sem jelölt meg okként. A beruházások visszaesése a KSH idősora szerint 2023 óta tart, tehát a kormányváltás előtt kezdődött.
A „GYÁRBEZÁRÁSOK – A Tisza kormányzása óta” című honlap 2026. október 8-i állapotában 4500 megszűnő munkahelyet hirdet. A felsorolt nyolc tétel összege azonban 3878 fő, és ebben bizonytalan tételek is vannak. A Bayer Construct (1000 fő) csődeljárás alatt is működik. A sárvári Flexnél (1000 fő) a honlap maga is csak „akár” ennyi érintettről ír. A jászfényszarui Sangjin Micronról (151 fő) csak egy képviselő értesülése szól. A ténylegesen bejelentett bezárások mintegy 1700 munkahelyet érintenek, ezek nagy része csak az év végén szűnik meg. Az oldal nem nevezi meg üzemeltetőjét és forrásait.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkári poszt a kormány megalakulásától október 4-ig betöltetlen volt. A Szociális és Családügyi Minisztérium szeptember 16-án a Magyar Nemzetnek azt közölte, hogy döntött a személyről. Dudás Katalint végül október 5-i hatállyal nevezték ki, ezt a minisztérium október 6-i közleménye és a sajtó is rögzíti. A „fél év várakozás” a választástól számítva nagyjából pontos, a kormány megalakulásától csaknem öt hónap telt el. Október 5. után már nem igaz, hogy nincs foglalkoztatásért felelős államtitkár.
Az „egymillió új munkahely” a KSH munkaerő-felmérése alapján túlzás. A 15–74 éves foglalkoztatottak éves átlagos száma 2010-ben 3 millió 874 ezer, 2024-ben 4 millió 699 ezer, 2025-ben 4 millió 669 ezer volt. A Lakmusz számítása szerint 2026 márciusában 4 millió 646 ezren dolgoztak, 2010 márciusában 3 millió 834 ezren. A növekedés így 795–825 ezer fő, és ebbe a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozó magyarországi lakosok is beletartoznak. A foglalkoztatás bővülése tehát jelentős volt, de az egymilliós szám nem igazolható.
A Covid-időszakra a KSH 2020-as munkaerőpiaci elemzése vegyes képet ad. A foglalkoztatottak éves átlaga 41 ezerrel, 4 millió 603 ezerre csökkent, a mélypont 2020 áprilisában volt. A II. negyedévben 50 ezres esés után a III. negyedévben 71 ezres növekedés jött. A munkanélküliek száma 39 ezerrel nőtt, a ráta 4,1 százalékra emelkedett. A munkahelyvédelmi bértámogatást („Kurzarbeit”) 198,3 ezren kapták meg. A KSH szerint 2021-ben a foglalkoztatottság már meghaladta a járvány előtti szintet; a 2022-es népszámlálásra visszavezetett új idősorban ez 2022-re tehető. A munkahelyek „megőrzése” tehát nagyjából helytálló: átmeneti, egy százalék körüli csökkenés volt, nem tartós leépítés.
A munkanélküliség 2026 nyarán valóban nőtt. A KSH szerint augusztusban 229 ezer munkanélküli volt, a ráta 4,7 százalék. Az MNB szeptemberi jelentése szerint azonban a foglalkoztatás már 2024 közepe óta csökken, és a május–júliusi éves csökkenés (29 ezer fő) enyhébb volt az év eleji, még a kormányváltás előtti ütemnél. A munkaerőpiac romlását egyetlen kormánynak tulajdonítani ezért nem megalapozott.
Eredeti megnyitása