Időrend: a Déli Körvasút II. ütemének kivitelezési közbeszerzését 2021-ben, az Orbán-kormány idején bírálták el. A nyertes a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd lett, nettó 337,9 milliárd forintos ajánlattal, a szerződést 2021 októberében kötötték meg. A miniszteri ismertetés szerint az Európai Számvevőszék első megállapításai 2026 januárjában, még a kormányváltás előtt érkeztek meg Magyarországra. Az akkori kormány februárban vitatta őket, az uniós számvevők júliusban fenntartották a megállapításaikat, az Európai Bizottság pedig szeptemberben megtagadta a támogatási szerződés fenntartását. A leállításról 2026. október 9-én, már a Tisza-kormány idején született döntés: ezt az 1325/2026. (X. 9.) kormányhatározat rögzíti, és aznap a kormányzati tájékoztatón jelentették be.
A leállítás ténye igaz. A kormány közleménye szerint a kormány „leállítja a kifogásolt közbeszerzés alapján kötött szerződés még hátralévő munkáit”, Vitézy Dávid miniszter pedig október 9-én késő este aláírta a felfüggesztésről szóló megrendelői döntést. Az is helytálló, hogy kiemelt beruházásról van szó: a kormány szerint ez az ország legforgalmasabb vasúti szakasza, az egyik legnagyobb közlekedésfejlesztés, 42 százalékos készültséggel.
A politikai bosszúként való beállítást a dokumentumok nem támasztják alá. A kormány közleménye, a Telex, az Infostart, a 444 és a Portfolio beszámolója egybehangzóan arról szól, hogy az Európai Számvevőszék összejátszást állapított meg a V-Híd és a költségbecslést készítő Kontúr Csoport között. A V-Híd ajánlatában a 403 tétel 59 százalékánál ugyanaz a szorzó szerepel, mint a megrendelő titkos becslésében, a Kontúrt pedig két héttel az eredményhirdetés után a V-Híd cégcsoportja vásárolta meg. Emiatt az Európai Bizottság megvonta a projekt uniós támogatását: 210 milliárd forint IKOP Plusz- és 157,5 milliárd forint CEF-forrást. A kormány közlése szerint két út maradt. Az egyik, hogy a hátralévő munkát hazai költségvetésből fizetik ki a V-Híddal, ami mintegy 337 milliárd forint. A másik, hogy a szerződést megszüntetik, és új, szabályos közbeszerzéssel próbálják visszaszerezni az uniós pénzt. A kormány az utóbbit választotta. Az összejátszás bizonyítékai jelenleg a miniszter ismertetéséből és a kormány közléséből ismertek, az uniós jelentés és levelezés teljes szövege nem nyilvános. A V-Híd október 9-én azt közölte, hogy a bejelentéseket vizsgálja, és egyelőre nem kommentálja őket.
Az új kivitelezőről a kormányhatározat ismertetése annyit mond, hogy az Európai Bizottság hozzájárulása esetén a MÁV Pályaműködtetési Zrt. útján új, a tervezést is magában foglaló kivitelezési közbeszerzést kell indítani, és a befejezés határideje 2030 vége lehet. A nyertes nemzetiségéről semmilyen döntés nincs, és az eljárás október 9-én még el sem indult. A V-Hidat a minisztérium azokból a folyamatban lévő vasúti eljárásokból zárta ki, amelyek előkészítésében a Kontúr Csoport részt vett. Ez nem jelenti, hogy a magyar cégeket kizárnák. Az ellenzéki Fidesz október 9-i közleménye ugyanakkor azt állította, hogy a beruházást „ki kell szervezni külföldre”, és a magyar cégek kiszorításáról beszélt. Ez politikai értékelés, nem dokumentált döntés.
A leállás következménye valós: a kormány saját közlése szerint új közbeszerzés esetén az egyvágányú ideiglenes állapot 16 hónap helyett még három évig fennállhat. A beruházás tehát jelentősen csúszik, a kormány közlése szerint azonban nem szűnik meg.