Időrend. A budapesti belgyógyászati ellátási válság 2026. október 14–15-én alakult ki, a Tisza-kormány idején. Az Egészségügyi Minisztérium október 15-én, az MTI-nek küldött közleményében ellátási nehézségekről írt. A közlemény szerint az ágyak mintegy harmadát aktív kezelést nem igénylő krónikus betegek foglalják el, az OKFŐ operatív csoportot hoz létre, és a szabad kapacitásokat összehangolják. A MedicalOnline értesülése szerint mintegy 750 beteg elhelyezése vált problémássá; ez a szám nem hivatalos adat. Hegedűs Zsolt aznap este és október 16-án délelőtt is írt az ügyről. Közlései szerint a szociális és az egészségügyi ágazat szorosabb összehangolására van szükség, és október 15-én az ügyelet már különösebb nehézség nélkül zajlott. Egyik közlésében sem szerepel, hogy a kórházak ne vegyenek fel új betegeket, vagy hogy a bent fekvőket haza kellene küldeni.
A felvételi stop és a „hazaküldés” forrása az Index október 16-i cikke. Ebben a lap egy olvasói levelet közölt, amelynek írója azt állította: a Péterfy Sándor Utcai Kórház szociális irodájától azt a tájékoztatást kapta, hogy a krónikus belgyógyászati osztályokon nem lehet új beteget felvenni, és a bent fekvők tartózkodását sem lehet meghosszabbítani. A levél maga is így fogalmaz: „Mi legalábbis ezt a felvilágosítást kaptuk”. A lap kérdéseket küldött a minisztériumnak és a kórháznak, de válasz akkor még nem érkezett.
Október 17-én az Index újabb olvasói leveleket közölt, a Péterfy mellett más fővárosi és Pest megyei intézményekből is. Az egyikben egy család arról írt, hogy 83 éves, demens hozzátartozójukat a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájáról azzal bocsátották el, hogy „csak az ágyat foglalja”. A beteg egy idősotthonba került súlyos felfekvéssel, és a család szerint röviddel később meghalt. A lap hangsúlyozta, hogy a levélírók nevét nem közli, és a beszámolókat az érintett intézmények álláspontjával még nem tudta összevetni. Ezek egyedi, súlyos esetek leírásai, nem rendszerszintű adatok.
Ugyanaznap, egy későbbi cikkében az Index közölte a minisztérium válaszát. A tárca szerint nem adott ki olyan utasítást, amely a krónikus belgyógyászati osztályokon az új betegek felvételének „általános” felfüggesztését, az önellátásra képtelen betegek ellátásának megszüntetését vagy a kórházi tartózkodás meghosszabbításának „általános” tilalmát írná elő. Azt is írta, hogy a kórházi kezelés szükségességének megítélése orvosszakmai kérdés, és a családi háttér nélküli, önellátásra képtelen betegeknek is meg kell kapniuk a további ellátást. Az Index szerint nyitva maradt, tud-e a tárca egyes kórházak saját hatáskörű döntéseiről, és hány beteget érint a helyzet.
Összességében az, hogy a budapesti kórházak sorra, tömegesen rakják ki az idős, krónikus betegeket, nem igazolt tény. Egyedi, súlyos elbocsátási panaszok léteznek, és a szociális ellátórendszer szűkössége miatt a krónikus betegek elhelyezése valós és hivatalosan is elismert gond. Az egyedi esetekből azonban nem következik, hogy általános gyakorlat volna, és a minisztérium cáfolta, hogy erre központi utasítást adott volna.
A szakdolgozói létszámról: a KSH idősora szerint a betöltött szakdolgozói állások száma 2010 és 2025 között mintegy 7100-zal nőtt. Ez a 20 ezres többletnél jóval kisebb.