Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMagyar Péter összevissza beszél. Adócsökkentést ígérnek, majd adóemelést jelentenek be.
Igaz, hogy a Tisza még ellenzékben azt ígérte, hogy „az adócsökkentés kormánya lesz”, és kormányon több adót emel vagy tervez emelni (dohány jövedéki adója, kata, vagyonadó, sportolói ekho). Az is helytálló, hogy a Fidesz ezek ellen szavazott, és hogy a dohányadó nagyjából kétmillió dohányzót érint. Hamis kép viszont, hogy adócsökkentés helyett csak adóemelés jött: az ígért gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentés 2026 szeptemberében hatályba lépett. Megalapozatlan közgazdasági szabály az is, hogy minden adóemelés rossz, és gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni.
Időrend. A „Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz” mondat Magyar Péter 2025. augusztus 29-i nyilatkozatában hangzott el, a Telex aznapi tudósítása és a párt saját oldala szerint. Ekkor a Tisza még ellenzékben volt. A vizsgált adólépések mind a 2026. április 12-i kormányváltás után történtek, már a Tisza-kormány idején. A dohányadó emeléséről szóló törvényt az Országgyűlés szeptember 15-én fogadta el, a kata-, vagyonadó- és ekhotervezetet október 6-án bocsátották egyeztetésre. Orbán Viktor, a Fidesz ellenzéki elnöke a Hír TV Bayer Show-jának október 12-i különkiadásában bírálta ezeket. A Telex aznapi beszámolója szerint ott hangzott el, hogy „még a dohánytermékekre bevezetett adó is rossz”, és hogy kétmillió emberrel „szúrnak ki”. Az, hogy a Tisza adópolitikája „baloldali mentalitás”, értékítélet, nem ellenőrizhető tényállítás.
Az ígéret nem csak adócsökkentésről szólt. A 2025. augusztusi közlés adójóváírással 9 százalékra csökkentette volna a minimálbéresek szja-terhét, és mérsékelte volna a mediánbér alattiak adóját. Az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5, a gyógyszerekét 0 százalékra vitte volna le. Ugyanez a közlés új vagyonadót is bejelentett az 5 milliárd forint feletti vagyonokra, évi 1 százalékkal, a 2026-os program pedig már 1 milliárdos küszöbbel számolt. Mellette ott volt a vállalás, hogy a Tisza semmilyen munkabért terhelő adót nem emel. Ebből a vényköteles gyógyszerek nulla áfája szeptember 1-jétől, a tűzifa 5 százalékos áfája szeptember 15-től él, az szja-jóváírást 2027 januárjára jelentették be. A kata tételének emelése és a dohányadó emelése viszont nem szerepelt az ígéretben, itt van valódi eltérés.
A dohányadó. A kormány szeptember 15-i közleménye és a pénzügyminiszter aznapi parlamenti expozéja szerint a cigaretta jövedéki adója 9, a hevített termékeké 25, a finomra vágott dohányé 26 százalékkal nő. A várható fogyasztói árhatás körülbelül 5, illetve 10 százalék, a januári valorizációval együtt várt bevétel 90 milliárd forint, amelyet az egészségügyre fordítanának. Indoklásként évi 20–25 ezer dohányzással összefüggő halálesetet és a GDP 1,7 százalékára becsült egészségügyi költséget hoztak fel. Az Economx beszámolója szerint a törvényt 124 igen, 32 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el, nemmel a Fidesz és a KDNP szavazott. Az érintettek száma nagyságrendileg stimmel. A KSH 2025-ös lakossági egészségfelmérése szerint a 15 évesnél idősebbek 24 százaléka dohányzik (21,2 százalék naponta, 2,7 alkalmanként). A KSH évkönyve szerint 2026. január 1-jén 8 136 880 fő volt 15 éves vagy idősebb, ez nagyjából 1,95 millió embert jelent. Pontatlan viszont a „bevezetett adó” kifejezés: meglévő jövedéki adót emeltek. A dohányadó emelése korábban sem volt ismeretlen. A KSH elemzése szerint 2017-től minden évben emelkedett, vagyis az Orbán-kormány idején is, részben az uniós minimumszint elérése miatt.
A gazdasági tétel. A „minden adóemelés rossz” és a „gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni” állítás lezárt szabályként hangzik el, ilyen egységes közgazdasági tétel azonban nincs. Az OECD 2008-as munkaanyaga és 2010-es adópolitikai tanulmánya rangsort állít fel: a társasági adó a legkárosabb a növekedésre, ezt követi a személyi jövedelemadó, majd a fogyasztási adók, az ingatlanra kivetett rendszeres adók pedig a legkevésbé ártanak. Az OECD szerint a jövedelemadókról a kevésbé torzító adókra átrendezett bevétel is növekedésbarát lehet, a hatás pedig az adott ország kiinduló helyzetétől függ. Abból, hogy egy adóemelés terhet jelent, nem következik, hogy minden adóemelés egyformán rontja a gazdasági teljesítményt. A dohányadónak ráadásul a kimondott célja is a fogyasztás visszaszorítása és az egészségügyi kiadások fedezése.
„A Tisza Párt a választás előtt azt ígérte, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz.”
Magyar Péter 2025. augusztus 29-i nyilatkozata, amely a Tisza oldalán is megjelent, szó szerint így kezdődik. Ugyanez a közlés szja-jóváírást, gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentést ígért, egyúttal 1 százalékos vagyonadót az 5 milliárd forint feletti vagyonokra. Az ígéret még ellenzékben, a 2026. áprilisi kormányváltás előtt hangzott el.
„A Tisza-kormány adóemeléseket jelentett be.”
A dohánytermékek jövedéki adójának emelését az Országgyűlés 2026. szeptember 15-én fogadta el, november 1-jei hatállyal: a cigarettánál 9, a hevített dohánynál 25 százalékkal nő az adó. Az október 6-i csomag szerint a főállású katások tétele havi 50 ezerről 100 ezer forintra nő (a már katázóknak 2027-ben 75 ezer), jön a vagyonadó, és a sportolók ekhós határa 60 millió forintra csökken. Ezek október 13-án még társadalmi egyeztetésen lévő tervezetek voltak.
„A kormány közben adócsökkentésekről beszél, és csökkentett is adókat.”
2026. szeptember 1-jétől 0 százalékra csökkent a vényköteles gyógyszerek áfája. A tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentését az Országgyűlés augusztus 28-án szavazta meg, szeptember 15-i hatállyal. Az szja-jóváírást a kormány 2027 januárjára jelentette be.
„Az adócsökkentési ígéret ellenére a kormány adócsökkentés helyett adót emel, vagyis az ígéretének az ellenkezőjét teszi.”
A 2025. augusztus 29-i ígéret két áfacsökkentése 2026 szeptemberében hatályba lépett, az szja-jóváírás 2027 januárjára van bejelentve. A vagyonadó maga is része volt az ígéretnek, igaz, a küszöb az akkori 5 milliárd helyett 1 milliárd forint lett. Valódi feszültség a kata tételének és a dohány jövedéki adójának emelésénél van, mert ezek nem szerepeltek az ígéretben.
„A Fidesz semmilyen adóemelést nem támogat.”
A dohányadó emelését tartalmazó törvénycsomagot 2026. szeptember 15-én a Fidesz és a KDNP képviselői nemmel szavazták meg. Kormányon viszont maga a Fidesz emelte a dohánytermékek jövedéki adóját: a KSH szerint 2017 és 2021 között minden évben, 2020-ban és 2021-ben két lépcsőben is. Az állítás tehát a párt mostani, ellenzéki álláspontjára áll meg.
„A dohánytermékek adójának emelése mintegy kétmillió embert érint.”
A KSH 2025-ös felmérése szerint a 15 évesnél idősebbek 21,2 százaléka naponta, 2,7 százaléka alkalmanként dohányzik, összesen 24 százalék. A KSH szerint 2026. január 1-jén 8 136 880 fő volt 15 éves vagy idősebb, ez nagyjából 1,95 millió dohányzót jelent. Pontosítás: nem új adót vezettek be, hanem a meglévő jövedéki adót emelték. A kormány becslése szerint ettől a cigaretta ára körülbelül 5, a hevített termékeké nagyjából 10 százalékkal nő.
„Minden adóemelés rossz a magyar gazdaság mai állapotában: adóemeléssel nem lehet növekedést serkenteni, gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni.”
Ilyen általános közgazdasági törvényszerűség nincs. Az OECD 2008-as és 2010-es elemzései szerint az adók növekedési hatása adónemenként erősen eltér: a társasági és a jövedelemadó a legkárosabb, az ingatlanra kivetett rendszeres adók a legkevésbé. A szervezet szerint a bevételsemleges átrendezés is javíthat a növekedésen, és a hatás az ország kiinduló helyzetétől függ. A dohányadó-emelés kimondott célja ráadásul népegészségügyi: a kormány a várt 90 milliárd forintot az egészségügyre fordítaná.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
