Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

32 oldal

Szerda, szeptember 9.

Hadházy Ákos profilképeEredeti megnyitása

Botrány: A MOL-MOHU szép csendben, egyoldalúan és drasztikusan csökkentette a kisebb üzleteknek a visszaváltott üvegek után adott kezelési költséget. A vak is látja, hogy a monopolhelyzetbe került vállalat azt szeretné,…

9539

AI-elemzés

Félrevezetőkitalált szándék

A díjváltozás valós — a MOHU hirdetménye szerint 2026. szeptember 1-jétől az automatás visszaváltási helyek darabszám alapú kezelési díja egységesen 3,5 forint, és az új havi átalánydíj üzletenként, nem automatánként jár —, de a poszt „megfeleződik” számítása csak nagy forgalom mellett igaz, a MOHU-nak tulajdonított szándék pedig nem dokumentált, és a vissza nem váltott 50 forintok felhasználását jogszabály kötötte a rendszerhez.

Részletes elemzés 10 ellenőrzött állítás · 9 forrás
MancsvárAhol vár rád valaki.Non-profit app a menhelyi állatokért. Tesztelőket és partnereket keresünk.Segíts elindulni: mancsvar.huA Mancsvár app képernyője: örökbefogadható menhelyi állatok böngészése
Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

A Tisza költségvetési javaslata nemcsak a be nem tartott ígéretek, hanem az eladósodás költségvetése is

1719

AI-elemzés

Félrevezetőhamis összefüggés

A posztban szereplő számok — 697 forintos dízel, 621–622 forintos benzin, 47 ezerrel kevesebb dolgozó, 9, illetve 4 százalékkal csökkenő beruházás, 500 fős győri gyárbezárás — egyenként helytállnak, de a „rekordmagas hiány és államadósság” csak forintban igaz (GDP-arányosan 2006 és 2011 rosszabb volt), és a poszt olyan folyamatokat köt a Tisza költségvetési javaslatához, amelyek forrása az örökölt hiánypálya, az európai dízelhiány és a német autóipar visszaesése.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 21 forrás

Kettős mérce

A poszt az eladósodást rója fel a költségvetési javaslatnak, miközben a szerző és pártja ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án olyan törvényjavaslatot nyújtott be — Bóka János az egyik előterjesztő —, amely visszaállítaná a 595, illetve 615 forintos hatósági üzemanyagárat. A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentése szerint a védett üzemanyagárhoz kapcsolódó intézkedések a GDP 0,2 százalékával, a hozzájuk kötött jövedékiadó-csökkentés további 0,1 százalékával növelték a 2026-os hiányt. A bírált költségvetési pályát emellett részben az a törvény jelölte ki, amelyet még a fideszes többségű Országgyűlés fogadott el 3,7 százalékos hiánycéllal, majd 2025 novemberében Nagy Márton emelte 5 százalékra; a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2026 április végéig, tehát még az előző kormány idején, 3849,8 milliárd forint hiány halmozódott fel.

Az energiajogász profilképeEredeti megnyitása

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szabadalmak 64%-a 2025-ben Kínából jött. Nem csak a fejlesztés zajlik, hanem meg is érkezett a hétköznapokba - ezért tűnik úgy, hogy Európát kanyarban előzték.

406

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

Kína valóban az új AI-szabadalmak túlnyomó részét adja, de a posztban szereplő 64% a WIPO idei jelentésében nem részesedés, hanem Kína éves növekedési üteme — a tényleges kínai részarány ennél magasabb.

Részletes elemzés 2 ellenőrzött állítás · 5 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőáltalánosítás

A 2026-os költségvetés hiánya és az adósságráta valóban emelkedik, de a videó „rekordmagas hiány, rekordmagas államadósság” állítása csak forintban áll meg: GDP-arányosan a 7,5 százalékos hiány elmarad a 2006-os 9,2 és a 2002-es 9,3 százaléktól, a 77,5 százalékos adósságráta pedig a 2011-es 80,5 és a 2010-es 80,2 százaléktól — miközben a szerző egy hónappal korábban a Parlamentben maga is a GDP-arányos mutatóval érvelt.

Részletes elemzés 9 ellenőrzött állítás · 22 forrás

Kettős mérce

A videó a „rekord” minősítést olyan alapon mondja ki, amely csak nominális forintértékben áll meg, miközben a szerző alig egy hónappal korábban, az Országgyűlés 2026. augusztus 10-i ülésén ugyanennek a kérdésnek a megítélésére kizárólag a GDP-arányos mutatót használta: „Amikor mi 2010-ben átvettük a kormányzást, 80 százalék felett volt, ez jelenleg 75 százalék körüli szinten volt, amikor átadtuk a kormányzást”, és ott hozzátette azt is, hogy „az elmúlt években nem tudtuk érdemben ezt az adósságszintet lefaragni”. Ugyanabban a felszólalásban a régiós összevetést szintén GDP-arányosan tette meg. A Fidesz kormányzása alatt a nominális államadósság ugyancsak minden évben új csúcsra emelkedett — 2010 és 2025 között 21 749 milliárd forintról 64 913 milliárd forintra —, ezt viszont a szerző nem rekordként, hanem GDP-arányos csökkenésként keretezte.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A vagyonvisszaszerzési hivatal törvénye tényleg feltűnően széles vizsgálati kört jelöl ki, de a posztban felidézett kép – hogy a nyugdíjas, az óvónő vagy a postás ugyanúgy célpont lehet, és „bárkit lehallgathatnak, bárkinek elkobozhatják a vagyonát” – kihagyja a törvény célhoz kötöttségét, a bírói engedélyt és azt, hogy vagyonelkobzásról bíróság dönt.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 15 forrás

Kettős mérce

A poszt szerzője korábban ugyanezeket a kifogásokat alaptalannak nevezte, csak a másik oldalon. A XXI. Század Intézet 2024. július 29-i, Szűcs Gábor aláírásával megjelent elemzésében a Szuverenitásvédelmi Hivatalt védte, és azt írta, hogy a „homályos megfogalmazásról” és „a törvény bárkire való vonatkoztatásáról” szóló vádak alaptalanok, mert a hivatal „pártatlan, és objektív kritériumok alapján indít vizsgálatot”; a törvény hatályon kívül helyezésére vonatkozó velencei bizottsági javaslatot pedig „nyílt beavatkozásnak” minősítette. A Velencei Bizottság 2024. március 18-i véleménye ugyanakkor éppen azt kifogásolta a szuverenitásvédelmi törvényben, hogy a hivatal vizsgálata nem hatósági eljárás, ellene közigazgatási per nem indítható, és a hivatal homályos jogalapon, felülvizsgálat nélkül bárki magánszférájába beavatkozhat – vagyis pontosan azt a szerkezetet, amelyet most a vagyonvisszaszerzési hivatal esetében a felvétel „az önkény megtestesülésének” nevez.

Kedd, szeptember 8.

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A ningdei kínai médiaszereplés a szerző saját anyagaival és a Hola Fujian kiadványaival alátámasztható, a poszthoz csatolt videó viszont nem ez, hanem egy 2026. szeptember 2-i HírTV-riport Paks 2-ről és Oroszországról; abban az orosz „veszélyforrás"-minősítés ténye igaz, az „egyik legnagyobb gazdasági partner" viszont a kereskedelmi adatok tükrében túlzás.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 15 forrás

Kettős mérce

A videóban a szerző a külföldi függés kérdésében két mércét használ: azt kifogásolja, hogy „a nyugati globális nagytőke irányába viszont pont látványosan egy hajlongást, egy alárendelődést látunk", és „szemmagasságban" maradó, bilaterális viszonyt kér Oroszországgal. Ugyanakkor a néhány nappal korábbi, saját kínai bejegyzéseiben a kínai állami hátterű ipar felé nem fogalmaz meg hasonló függés-kritikát: a Magyar–Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete meghívására tett ningdei úton készült posztjaiban a CATL fejlesztéseit sorolja, a nyugati sajtó ujgur kényszermunkáról szóló beszámolóit „mesének" nevezi, és úgy zárja: „Kína viszi a jövőt." Ugyanez az aszimmetria korábban is dokumentált: 2022 szeptemberében a debreceni CATL-gyárat „történelmi jelentőségű" beruházásnak és a magyar gazdasági fejlődés zálogának nevezte. Ugyanaz a tény – külföldi nagyvállalat és külföldi technológiai függés – tehát a nyugati partner esetében alárendelődés, a kínai és orosz partner esetében lehetőség, illetve kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatizmus.

Panyi Miklós profilképeEredeti megnyitása

Tegyük tisztába a számokat: Miközben a régió nyakig eladósodott, a Fidesz-KDNP kormányzat folyamatosan az államadósság csökkentésén…

590

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A felsorolt régiós adósságszámok az Eurostat adataival egyeznek, de a poszt elhallgatja, hogy Magyarország rátája még mindig a legmagasabb a régióban, és hogy a csökkenés nem volt „folyamatos”: 2020-ban, 2024-ben és 2025-ben is emelkedett.

Részletes elemzés 6 ellenőrzött állítás · 10 forrás

Kettős mérce

A poszt kizárólag a GDP-arányos mutatóval érvel, és ezt a Fidesz kormányon is így tette: az Országgyűlés 2025. október 22-i ülésén a kormánypárti felszólaló szerint „kommunikációs szempontból lehet nominális értékről beszélni, de pénzügyileg, szakmailag ennek nincsen semmi értelme”, ezért „az államadósság duplázódásáról beszélni sincsen értelme”. Ellenzékben viszont, ugyanazon a napon, amikor ez a poszt megjelent (2026. szeptember 8.), a Fidesz-frakció közleménye éppen a nominális adatra épített: „elérte a rekordmagas, 65 715 milliárd forintot”, illetve „a Tisza-kormány júliusban óránként 3,5 milliárd forinttal adósította el a magyar embereket”. Ugyanarra az ügyre tehát a párt kormányon a GDP-arányos, ellenzékben a nominális mérőszámot tekinti a döntőnek.

Szabolcs Panyi profilképeEredeti megnyitása

💥A tíz orosz diplomata – vagyis diplomatafedésben dolgozó hírszerző – mai kiutasítása európai viszonylatban is kiemelkedő lépés. Magyarországon pedig az elmúlt évtizedekben ritkán akadt csak példa hasonlóan határozott…

4618

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

A poszt központi tényállítása igaz: a Külügyminisztérium 2026. szeptember 8-án tíz orosz nagykövetségi munkatárs kiutasítását közölte, és a felidézett Mogiljevics- és „kémbank”-előzmények is dokumentálhatók — a bank kétszáz fős létszáma és a fotó szerzősége viszont a hozzáférhető forrásokból nem áll össze, az „európai viszonylatban is kiemelkedő” minősítés pedig szűkíthető.

Részletes elemzés 10 ellenőrzött állítás · 19 forrás
Deák Dániel profilképeEredeti megnyitása

❗️ Orbán Viktor már ellenzékben van, de az ukrán külügyminisztériumban láthatóan még mindig megkerülhetetlen szereplő. Kijev szerint ugyanis az előző magyar kormány képviselői továbbra is tevékenyen akadályozzák Ukrajna…

3351

AI-elemzés

Nagyrészt igaz

Az ukrán külügyi szóvivő idézett mondatai és a magyar blokkolás ténye is helytálló, de a kép címsora egyszerűsít, és a poszt egy nappal elcsúsztatja a COELA-ülés dátumát.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 7 forrás
Bóka János profilképe
Eredeti megnyitása

Rekordmagas üzemanyagár. Rekordmagas államadósság. Rekordmagas hiány. Vajon a Tisza mennyi ígéretéről derül még ki, hogy hazugság volt?

3350

AI-elemzés

Hamismegalapozatlan tény

A poszt három „rekordot” állít, de a KSH és a KSH-adatsorok szerint sem az üzemanyagár, sem a GDP-arányos adósság, sem a hiány nem rekord: az üzemanyag a 2023-as csúcsok alatt van, a 7,5 százalékos hiány pedig terv, ami épp megegyezik a 2020-as értékkel — csak a nominális adósságszám új csúcs.

Részletes elemzés 10 ellenőrzött állítás · 18 forrás

Kettős mérce

A „rekordmagas üzemanyagár” számonkérése mellé érdemes odatenni két dokumentált korábbi esetet. Egy: a 480 forintos ársapkát az akkori, Fidesz–KDNP-vezetésű kormány 2022. december 6-án szüntette meg, és az azt követő hónapban, 2023 januárjában a KSH havi fogyasztóiátlagár-táblája szerint a gázolaj literje 708 forint volt — magasabb, mint a most rekordként bemutatott 697 forint; a benzin 2023 szeptemberi 650 forintos átlaga is meghaladja a mai 622 forintot. Kettő: a most „rekordmagas hiányt” felróló politikai oldal parlamenti többsége a 2026-os költségvetést a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadta el, miközben a Pénzügyminisztérium júliusi átvilágítása szerint a valós, kormányváltás nélküli pálya 8,3 százalék volt — ezt a különbséget a kormány T/566-os költségvetésmódosításának indokolása is rögzíti. Ugyanez az aszimmetria látszik a védett árnál: a 2026. augusztus 10-i interpellációban a Fidesz a 595 forintos védett ár visszavezetését kérte, miközben a miniszter válasza szerint aznap a piaci benzinátlag 577 forint volt.