Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaÁtadtuk a meghosszabbított 81-es trolit Budapesten a főpolgármesterrel és Zugló polgármesterével - ez az egyik abból a 127 projektből, amit mára le kellett zárni, hogy haza tudjuk hozni a teljes 10 milliárd euró forrást…
Eredeti megnyitásaVeszélyesek ezek a gyerekek, hadsereg kell, hogy megvédje a legfőbb vezetőt! 😂😂
Eredeti megnyitása"Zseniális" példa egy tanévnyitón, ha a miniszterelnök felsorolja, hogy nem bírt magával gyerekként! Tanárok hadd szenvedjenek.
Eredeti megnyitásaMagyar Péter hozta a szokásos formáját….
Eredeti megnyitásaÚjraindult az Erasmus ösztöndíj? Lemondott már az oktatási…
Igaz, hogy 2026. augusztus 31-én a korábban kizárt egyetemeken még nem nyíltak meg az Erasmus-pályázatok, és az oktatási miniszter hivatalban volt, de a poszt három külön kampány- és áprilisi közlésből gyúr össze egy „azonnali újraindítás vagy azonnali lemondás” ígéretet, és elhagyja, hogy Magyar Péter eleve csak részleges, pótjelentkezéses szeptemberi lehetőségről beszélt.
A poszt szerzője Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő, és azt kéri számon, hogy egy Erasmusra tett ígéret elmaradása miért nem vezetett miniszteri lemondáshoz. Ugyanezt a mércét a saját pártja kormányzása idején nem alkalmazták: Navracsics Tibor EU-ügyekért felelős miniszter 2023. január 18-án a Partizánban megígérte, hogy lemond, ha neki felróható okokból nem sikerül megegyezni az Európai Unióval az Erasmus-, Erasmus+ és Horizont-pénzek átutalásáról. Megegyezés nem született – az Európai Bizottság 2024. december 16-án épp azt állapította meg, hogy a magyar törvénymódosítás nem kezelte megfelelően a kuratóriumi összeférhetetlenséget, ezért az intézkedés fennmaradt –, Navracsics Tibor viszont a kormány tagja maradt, 2026 januárjában közigazgatási és területfejlesztési miniszterként indult a párt jelöltjeként. Az ígéret feltétele („neki felróható okok") saját közlése szerint sem volt pontosan meghatározva, tehát a két eset nem azonos jogi helyzet; a lemondási vállalás számonkérésének szigora azonban láthatóan eltér.
Eredeti megnyitása❗️A miniszterelnök a Dr. Mező Ferenc Gimnázium országos tanévnyitóján arról beszélt, hogy ő maga sem volt mintadiák.…
Eredeti megnyitásaEzt a gyárat Magyar Péter a kampányban még a NER egyik szimbólumának nevezte, most pedig úgy tűnik, elkezdik „kimenteni” a gödi Samsungot a korábbi kommunikációból.…
Igaz, hogy Magyar Péter a kampányban a NER szimbólumának nevezte a gödi Samsungot, de a poszt által bizonyítékként mutatott HVG-cikk nem a gyár „kimentéséről” szól: a lap a vállalat saját nyitását írja le, és épp a kormány augusztusi szigorításával kezdi, amely név szerint a gödi Samsungot is érinti.
Eredeti megnyitása❗️ Magyar vállalkozók, készüljetek!
A megosztott felvétel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal „valódi céljaként" a magyar vállalkozók megfélemlítését és a közpénzek külföldi cégekhez juttatását állítja tényként, holott a törvény a vizsgálati kört a közvagyonhoz köti és magyar–külföldi tulajdon között nem tesz különbséget; a hivatal a poszt napján még egyetlen eljárást sem indított.
A posztban megszólaló Lánczi Tamást 2024. január 15-i hatállyal, a 2/2024. (I. 10.) KE határozattal nevezték ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökévé — annak a hivatalnak az élére, amelynek törvénye a mostaninál szűkebb jogorvoslati garanciákat adott: a 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdése szerint a hivatal nyilvánosságra hozott, névvel megjelölt szervezetekre vonatkozó jelentésével szemben jogorvoslatnak nem volt helye, a 8. § (2) bekezdése szerint pedig a vizsgálati eljárás nem minősült közigazgatási hatósági eljárásnak, és közigazgatási pernek sem volt helye. A most kifogásolt NVVH-törvényben ugyanez a kizárás a vizsgálati szakaszra áll fenn, de a bírság kiszabása és a cégek felügyelet alá vonása hatósági eljárás, tehát bíróság előtt támadható, és a megsemmisített határozat kárát az állam megtéríti. A poszt szerzője a Magyar Nemzet 2026. augusztus 24-i cikke szerint a Fidesz parlamenti képviselője, vagyis annak a pártnak a politikusa, amely kormányon a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogorvoslat nélküli vizsgálati rendjét megalkotta.
Eredeti megnyitása3 hónapja még taps és nevetés volt a parlamentben Magyar Péter felszólalásainál. Mára ebből nem sok maradt.
Eredeti megnyitásaMegint elmarad a parlamenti ülés! Nem tudott törvényjavaslatot írni a Tisza, és a közmédiát irányító testületbe sem tudtak tagokat jelölni, így róluk sem tudunk szavazni…
Az augusztus 31-i ülés valóban elmaradt, és a Tisza tényleg nem állított határidőre jelöltet a közmédiatestületbe, de az „egyetlen törvényjavaslatot sem tudtak írni” keret hamis: a kormány augusztusban négy törvényjavaslatot nyújtott be, egyet közülük három nappal korábban el is fogadott a Ház.
A poszt a parlamenti munka elmaradását veti a kormánypárt szemére. A szerző pártja ugyanebben a parlamenti ciklusban maga is több ülésnapról maradt távol: az MTI 2026. július 13-i tudósítása szerint a Fidesz és a KDNP frakciója frakcióülési döntés alapján bojkottálta az Országgyűlés teljes aznapi ülését, ehelyett Antall József sírját koszorúzta meg; július 21-én Bóka János azzal magyarázta a távolmaradást, hogy „a parlamentben folytatódik a színjáték, ebben a Fidesz-KDNP nem vesz részt”; július 27-én pedig a két frakció kivonult az ülésteremből, és a tudósítás szerint az interpellációkat is kihagyta. A távolmaradásoknak politikai indoka volt, de a mérce ugyanaz: az ülésen való munkavégzés.
