Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása
TémaAz Almásfüzitő–Komárom vasúti tender
A Swietelsky valóban 36,3 milliárdos ajánlattal nyerte az Almásfüzitő–Komárom vasúti tendert, de a poszt a külföldi támogatás „árának” tulajdonítja azt, amit a 2025 áprilisában még az előző kormány által indított, ár-túlsúlyos közbeszerzés legalacsonyabb ajánlata döntött el.
Ugyanaz a politikai oldal, amely most idegen érdek érvényesüléseként keretezi az eredményt, kormányon maga bonyolította le ezt az eljárást: az Almásfüzitő–Komárom tendert 2025. április 15-én az Építési és Közlekedési Minisztérium indította el — öt nappal azután, hogy Lázár János akkori miniszter 2025. április 10-én a Népszava beszámolója szerint a Strabagot, a Swietelskyt és a Colast név szerint megnevezve arról beszélt, hogy „a külföldieknek hátrébb kell lépniük, és a magyar vállalkozásoknak kell juttatni a magyarországi építőipari megrendeléseket”. A kiírásba mégsem került hazai preferencia, az ár súlya 70 pont volt. A G7 2019-es elemzése szerint pedig 2017-ben az uniós finanszírozású állami megrendelések 22 százaléka a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, vagyis az „újra a külföldieknél kötnek ki” állapot a 2010 utáni kormányzás idején is fennállt.
A poszt tényalapja helytálló: a Közlekedési és Beruházási Minisztérium 2026. augusztus 19-i bejelentése szerint az Almásfüzitő és Komárom közötti 13,6 kilométeres szakasz átépítését a legolcsóbb ajánlattevőként a Swietelsky végezheti nettó 36,3 milliárd forintért, a finanszírozás az EU Kohéziós Alapjából történik — ezt a Telex, az Index, a HVG és a szaklap Indóház Online is így ismertette, a szaklapok a celldömölki Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t jelölik meg kivitelezőként. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzése ugyanezt a társaságot nevezi meg egyéb érdekeltként, celldömölki székhellyel; a nyertes tehát magyar bejegyzésű leánycég, amely egy osztrák családi tulajdonú vállalatcsoport tagja.
A poszt üzenetét azonban nem ez a tény, hanem egy oksági állítás viszi: „a külföldi támogatásnak ára van”, vagyis az uniós forrás ellentételezéseként kerül a munka külföldi céghez. Erre az iratok nem adnak alapot. Az EKR eljárás-adatlapja szerint az uniós eljárásrendű nyílt közbeszerzést 2025. április 15-én még az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium indította el, az ajánlattételi határidő 2025. szeptember 4-én lejárt — mindkét dátum a 2026. április 12-i kormányváltás előtti, vagyis az ajánlatok akkor érkeztek be, amikor még az Orbán-kormány minisztériuma volt az ajánlatkérő. A hirdetmény adatai szerint az értékelésben az ár súlya 70 pont volt, a maradék 30 pontot a bemutatott szakemberek többlettapasztalata adta, részajánlatot nem engedtek, az ajánlat magyar nyelven volt benyújtható. A miniszteri bejelentés és a szaklapok szerint a nyertest a legalacsonyabb ár alapján választották ki. Uniós feltételre vagy bármely olyan előírásra, amely külföldi vállalkozó választását kívánná meg, nem találtam forrást; az eljárás jogalapja a 2014/24/EU irányelv, amely éppen a diszkriminációmentes versenyt írja elő.
A „máris” szó gyors, friss döntést sugall, holott az eljárás több mint tizenhat hónapja folyt: az elbírálásról szóló összegezés 2026. július 22-én került fel az EKR-be, és az eljárást korábban jogorvoslat is késleltette — a V-Híd Zrt. 2025. június 13-án nyújtott be kérelmet, amelyet 2025. október 30-án visszavont, így a Döntőbizottság 2025. november 3-án megszüntette az eljárást. A bejelentés idején szerződés még nem volt aláírva.
A szám viszonyítási pontja is hiányzik: a 36,3 milliárd forint nettó, és a felhívás kifejezetten kimondja, hogy a nettó ajánlati árnak a tartalékkeretet nem kell tartalmaznia. A Döntőbizottság végzése a közbeszerzés értékét 40 535 047 409 forintban jelöli meg, vagyis a nyertes ajánlat körülbelül 10 százalékkal a becsült érték alatt van, a beruházás teljes közköltsége viszont a posztban szereplő összegnél magasabb. Az „újra a külföldieknél kötnek ki a magyar EU-s pénzek” fordulat két ponton pontatlan: a forrás nem magyar költségvetési pénz átirányítása, hanem uniós társfinanszírozás, a szerződés pedig magyarországi bejegyzésű társasághoz kerül.
„Az osztrák hátterű Swietelsky újíthatja fel 36 milliárdért a Komárom és Almásfüzitő közötti vasutat.”
A 2026. augusztus 19-i miniszteri bejelentés szerint a legolcsóbb ajánlattevő Swietelsky nettó 36,3 milliárd forintért végezheti a munkát; a szerződő fél a celldömölki Swietelsky Vasúttechnika Kft., osztrák vállalatcsoport tagja. A bejelentés idején szerződés még nem volt aláírva, és a 36,3 milliárd nettó, tartalékkeret nélküli ár.
„A külföldi (uniós) támogatásnak az az ára, hogy a megrendelés külföldi céghez kerül.”
Az eljárást 2025. április 15-én még az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium indította, az ajánlattételi határidő 2025. szeptember 4-én, a kormányváltás előtt lejárt; az értékelésben az ár súlya 70 pont volt, és a bejelentés szerint a legalacsonyabb ajánlat nyert. Olyan uniós feltételre, amely külföldi vállalkozó választását írná elő, nem találtam forrást.
„A döntés az uniós pénz megszerzésének azonnali („máris”) következménye.”
Az EKR adatlapja szerint az eljárás 2025. április 15-én indult, közben jogorvoslati eljárás is folyt (V-Híd-kérelem 2025. június 13., visszavonás után megszüntetés 2025. november 3.), az elbírálási összegezés 2026. július 22-én került közzé — a bejelentés egy több mint egy éve futó eljárás lezárása.
„„Újra a külföldieknél kötnek ki a magyar EU-s pénzek.””
A forrás az EU Kohéziós Alapja, nem magyar költségvetési pénz átcsoportosítása, a szerződést pedig a celldömölki székhelyű magyar leánycég kapja. A G7 2019-es elemzése szerint 2017-ben az uniós finanszírozású állami megrendelések 22 százaléka a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, vagyis ez a helyzet az előző kormányzás idején is fennállt.
„A beruházás közköltsége 36 milliárd forint.”
A felhívás szerint a nettó ajánlati árnak a tartalékkeretet nem kell tartalmaznia; a Döntőbizottság végzése a közbeszerzés értékét 40 535 047 409 forintban jelöli meg, a MÁV-csoport júliusi összefoglalója pedig 41 milliárd forintos programösszeget említett.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
