Időrend: az abortuszadatok és a szívhangrendelet (2022) a 2010–2026 közötti Orbán-kormányok idejéből valók. A vizsgált intézkedéseket már a 2026. április 12-i választás után hivatalba lépett Tisza-kormány jelentette be: a 2027-es adócsomagot október 19–27. között, a szívhangrendelet módosítását, a tablettáról szóló döntést és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezését november 12-én. 2026. november 14-én ezek egyike sem volt még hatályos. A T/929-es adójavaslat általános vitája november 3-án zajlott. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a tabletta vény nélküli kiváltása várhatóan 2027 január végétől lesz lehetséges.
Az abortuszok számának felére csökkenése a KSH szerint pontos: 2010-ben 40 449, 2025-ben 20 411 eset volt. A csökkenés azonban nem 2010-ben kezdődött. A KSH korábbi kiadványa szerint 1990 és 2006 között is felére, 90 394-ről 46 324-re esett az abortuszok száma. A KSH 2011-es elemzése ezt elsősorban a fogamzásgátlás hatékonyabb alkalmazásával magyarázta. Közben a születések száma is erősen visszaesett. A száz élveszületésre jutó abortuszok száma 2010-ben 44,8, 2025-ben 28,3 volt, de a 2022-es 24,6-ról azóta nőtt. A kormányzati intézkedések hatását kimutató adatot nem találtunk. A szívhangrendeletnek tulajdonított születésekről egyedi beszámolók léteznek, összesített bizonyíték nincs.
A nőket érintő egészségügyi lépések valósak. A kormány november 12-i közleménye szerint a magzati életfunkciók bemutatása önkéntessé válik. A sürgősségi fogamzásgátlót 14 év felett gyógyszerészi konzultáció után, vény nélkül lehet majd kiváltani. A Telex által megszerzett szakmai dokumentumok viszont nem igazolják, hogy a vénykötelezettséget eddig a mellékhatások indokolták. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke szerint a szülészeti tagozat már 2024 márciusában a vény nélküli kiadás mellett szavazott, és a vénykötelezettség politikai nyomásra maradt meg. A kollégium mindkét elérhető hatóanyagot nagyon biztonságosnak tartja. A változtatást tehát nemcsak civil szervezetek, hanem a szakmai testület is javasolta.
Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a Tisza-frakció kezdeményezi; Magyarország 2014-ben aláírta, a 2020-as parlamenti nyilatkozat pedig elutasította a ratifikálást. A HVG szerint igaz, hogy egyes elemei, például a 2013 óta önálló bűncselekményként büntetett kapcsolati erőszak, már bekerültek a magyar jogba. A Lakmusz elemzése szerint azonban a szexuális erőszak beleegyezés-alapú fogalma, a szexuális zaklatás önálló tényállása, a hivatalból induló eljárás és a távoltartás köre nem felel meg teljesen az egyezménynek. Az egyezmény 14. cikke valóban kiterjed az oktatásra, a sportra, a kultúrára és a médiára, de a nemek egyenlőségéről és a nemi alapú erőszak megelőzéséről szól.
A családi juttatásoknál a kormány október 20-i közleménye és a pénzügyminiszter november 3-i expozéja szerint a gyermekek után járó családi adókedvezmény összege és feltételei változatlanok, tehát a csökkenés állítása nem igaz. A 40 év feletti kétgyermekes anyák szja-mentességének korábban törvénybe foglalt kiterjesztése viszont elmarad, és az anyák mentességére havi bruttó egymillió forintos plafon jön. A három- vagy többgyermekes anyák életkortól függetlenül megtartják a mentességet. Az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz használt lakásra 3 helyett 5 százalékos kamatot ad, és 41 éves korhatárt vezet be.
A gyermekvédelmi törvénymódosítás a nevesített LMBTQ-tilalmakat valóban törölte. A helyükre azonban tartalmi tilalom lépett, és a külső előadók nyilvántartásba vételének kötelezettsége megmaradt. Így az a következtetés, hogy LMBT-foglalkozások és -kiadványok korlátozás nélkül bejutnak az iskolákba, nem következik a törvény szövegéből. A „családbarát helyett genderkormány” és a „180 fokos fordulat” értékelés, nem ellenőrizhető tény.
Eredeti megnyitása