
AI-elemzés
A kép „Megegyeztek… épül” megfogalmazása lezárt beruházásként mutat be egy vállalati szándéknyilatkozatot: a Naftogaz és a MOL csak a közös fejlesztés és a lehetséges megvalósítás vizsgálatáról írt alá memorandumot.
Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

A kép „Megegyeztek… épül” megfogalmazása lezárt beruházásként mutat be egy vállalati szándéknyilatkozatot: a Naftogaz és a MOL csak a közös fejlesztés és a lehetséges megvalósítás vizsgálatáról írt alá memorandumot.
Megérte tiltakozni. Meghátrált a kormány, mégis kinyithat a Terror Háza. Vasárnap ott találkozunk!
A kormány valóban megváltoztatta egy nap alatt a Terror Háza zárva tartására vonatkozó tervét, de azt, hogy ezt a tiltakozás hozta el, semmilyen kormányzati közlés nem támasztja alá, és a poszt elhallgatja, hogy a bezárást az első bejelentés is átmenetinek, még idei újranyitással mondta ki.
Nézzék, ahogy Magyar Péter letagadja Magyar Péter szavait!
A montázs két esetben valódi ellentmondást mutat (az „azonnali” 500 milliárd forint és az ápolói bérek), a másik kettőben viszont Magyar Péter más témára mondott parlamenti mondatait vágja oda: a „nem mondtuk az »azonnal« szót” a családi pótlékra vonatkozott, nem a nyugdíjas SZÉP-kártyára.
Mivel foglalkozott tavaly karácsony előtt Lannert Judit? Együtt imádkozó keresztényeken…

A képernyőfotó valódi, de Lannert Judit 2025. december 17-i megosztása nem imareggeliről, hanem a Fidesz–KDNP politikusai által indított Imacsoport Digitális Polgári Kör elindulásáról szóló 444-cikkre vonatkozott; a poszt ezt a Nemzeti Imareggeli hagyományának keretébe helyezi, és tényként tagadja az egyházi iskolák kivételezett helyzetét, amit a nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2025. novemberi elvi állásfoglalása részletesen dokumentál.
Az eddigi legijesztőbb ábra a Tisza-kormány gazdaságpolitikájáról.
Az ábra minden száma helyes, és a 2311,2 milliárd forintos augusztusi hiány valóban rekord, de a poszt egy egyszeri, 2186,9 milliárdos uniós előfinanszírozással felfújt hónapot állít az előző évek „tiszta” augusztusai mellé — ettől megtisztítva a havi hiány 124,3 milliárd, a nyolchavi pedig kisebb, mint egy évvel korábban.
Az egyszeri uniós tételek beszámítását a szerző pártja kormányon fordítva kezelte. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. szeptember 8-i közleménye a 2025. augusztusi, 239,1 milliárd forintos havi hiányt kifejezetten azzal magyarázta, hogy „a költségvetés uniós programokhoz kapcsolódó bevételei 311,3 milliárd forinttal, 436,8 milliárd forintra emelkedtek", mert az Európai Bizottság átutalta a pedagógusbér-emeléshez kötött, mintegy 587 millió eurós forrást és 131 millió euró KAP-visszatérítést — vagyis egy egyszeri uniós tétel javító hatását akkor kontextusként tüntették fel. Egy évvel korábban, a 2024. augusztusi 414,3 milliárd forintos rekordhiány közlésekor az akkori Pénzügyminisztérium az adóbevételek szezonalitására és a dupla családi pótlék kifizetésére hivatkozott. A mostani posztban ugyanezt a fajta egyszeri tételt — a decemberben megtérülő, 2186,9 milliárd forintos RRF-előfinanszírozást — a szerző előre elutasítandó „magyarázatként" említi, a nagyságát és a megtisztított 124,3 milliárd forintos havi hiányt nem közli.
A Tisza-kormány eddigi gazdasági teljesítménye a rekordmagas üzemanyagár, a rekordmagas államadósság és rekord magas államháztartási hiány. Ez derül ki az általuk benyújtott költségvetés módosításból.…

A poszt számai jórészt pontosak, de a „három rekord” képe elhallgatja a döntő tényeket: az augusztusi hiány kétharmada egyszeri uniós előfinanszírozás, a júliusi adósságugrást egy devizakötvény-kibocsátás okozta, az üzemanyagár pedig nem rekord, és a világpiaci dízelár hajtja.
A poszt a rekordhiányt és az emelkedő adósságot kéri számon, miközben a szerző pártja kormányon maga emelte a 2026-os hiánycélt: a költségvetést 3,7 százalékos hiánnyal fogadták el, majd 2025 novemberében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette a cél 5 százalékra emelését, és a Költségvetési Tanács szerint az adósságráta 2024 végén 73,5, 2025 végén 74,6 százalék volt, vagyis évről évre nőtt. Ugyanezen a napon, 2026. szeptember 8-án a Fidesz–KDNP törvényjavaslatot nyújtott be az 595, illetve 615 forintos védett üzemanyagár visszaállítására — a benyújtott 2026-os költségvetés-módosítás az örökölt hiánynövelő tételek között éppen a „védett üzemanyagár bevezetését” tartja nyilván 127 milliárd forinttal, Bóka János pedig maga is havi tízmilliárdos adóbevétel-többletről beszélt a mostani árak mellett. A poszt tehát egyszerre kéri számon a rekordhiányt és sürget egy olyan intézkedést, amely a hiányt növelné.
A kormány - a választási ígéretével ellentétben - nem döntött a rendőri béremelésről, helyette a rendőrök munkáját kritizálta Magyar Péter, és szülinapi szünnappal akarják kiszúrni a rendőrök szemét.
Igaz, hogy a kormány 2026. szeptember 8-ig nem döntött a rendvédelmi béremelésről, és a születésnapi szolgálatmentes nap is létezik, de az, hogy Magyar Péter „a rendőrök munkáját kritizálta”, nem áll: ugyanabban a beszédben megköszönte a rendőrök munkáját, a kritikája a létszámhiányra és a 2008 óta változatlan illetményalapra vonatkozott.
A poszt szerzője a rendőri béremelésről szóló döntés elmaradását veti a mostani kormány szemére. A Független Rendőr Szakszervezet beszámolója szerint a 2025. december 4-i Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén az akkori – Rétvári Bence által parlamenti államtitkárként képviselt – Belügyminisztérium egyértelművé tette, hogy 2026-ban a rendőrségi alkalmazottak számára nem terveznek célzott béremelést, és a szakszervezet ott azt is rögzítette, hogy a hivatásos állomány már két éve nem kapott emelést. A rendvédelmi illetményalap a mostani belügyminiszter és a szakszervezet közlése szerint 2008 óta változatlan. A szerző 2025 szeptemberében és decemberében a parlamentben a rendvédelmi költségvetés növelését és a hathavi fegyverpénzt sorolta eredményként, miközben az állomány célzott illetményemelés nélkül maradt 2026-ra.

Háromnapnyi hallgatásba menekülés után végre megszólalt Lannert Judit a pedagógusokat lenéző és sértegető mondatai kapcsán. Muszáj volt, mert már több millióan látták, milyen gőgösen és lenézően beszél a tanárokról,…

Az idézetek nagyrészt valóban elhangzottak, de a poszt központi állítása — hogy a kilenc mondat a szövegkörnyezetében is ugyanazt jelenti — nem áll: a 2023. márciusi Klubrádió-interjú teljes szövege szerint Lannert Judit a rendszert kritizálta, a kisiskoláknál klasztereket, az igazgatóknál újrapályáztatást javasolt, és azt is mondta, minden tanárra szükség van.
A poszt azt kéri számon, hogy a pedagógusokat nem lehet lenézni és politikai eszközként használni. Ugyanez a szerző 2024. január 13-án, belügyi államtitkárként a tanártüntetésekről azt közölte: „szombaton végképp leleplezték magukat a pedagógustüntetések szervezői”, mert szerinte nem a béremelésért, hanem politikai okokból szerveznek demonstrációkat, és „nekik nem a tanárok és óvónők fontosak, hanem a kormány elleni tiltakozás”. Most ő maga kért nyílt levélben politikai állásfoglalást a pedagógus-szakszervezetektől, és petíciót indított; a PDSZ elnöke erre azt válaszolta, hogy „a pedagógusok nem politikai kampánykellékek”, és nem lehet őket egyik kormány alatt megalázni, majd a következő alatt pajzsként használni.
Ilyen még nem volt. LMBT tanévnyitón vett részt az oktatási tárca.
Az oktatási tárca képviselője valóban részt vett az Amnesty szeptember 3-i tanévnyitóján, de a poszt egy vegyes profilú civil oktatási rendezvényt „LMBT tanévnyitónak” nevez, iskolai kapunyitásként mutat be, és tárgyi tévedést is tartalmaz: a Csipke Józsikát nem a Labrisz adta ki.