Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKISZÁMOLTUK, HAVONTA MENNYIVEL FOGNAK TÖBBET FIZETNI A CSALÁDOK, MERT MAGYAR PÉTER MEGSZÜNTETI AZ…
Nem igaz, hogy az árrésstop kivezetése azonnal 10–20 százalékkal drágítaná az élelmiszereket, vagy hogy egy család havonta legalább 30 ezer forinttal többet fizetne: a jegybank szerint az árszint nagyjából 0,4 százalékponttal emelkedne. Igaz, hogy az alapvető tej- és hústermékek a KSH szerint 2025 januárja óta érezhetően olcsóbbak lettek, de ezt nagyrészt a tej és a sertés világpiaci áresése okozta, a 42 százalékos „megtakarítás” pedig az Árfigyelő legolcsóbb ajánlatait veti össze a KSH átlagáraival. Magyar Péter október 2-án csak azt mondta, hogy meg kell fontolni a kivezetést; döntés nincs.
Időrend. Az árrésstopot még az Orbán-kormány vezette be. Orbán Viktor 2025. március 11-én jelentette be, a 42/2025. (III. 11.) kormányrendelet március 17-én lépett hatályba. Eleinte 30 élelmiszer-kategóriára vonatkozott, legfeljebb 10 százalékos árréssel, és a 2025. januári átlagos árrést sem lehetett túllépni. 2025. május 19-től drogériai termékekre is kiterjedt, 15 százalékos plafonnal, december 1-jétől pedig az élelmiszerlista 43 kategóriára bővült. 2026 áprilisában törölték a lejárati határidőt, májusban törvényi szintre emelték a szabályozást. A 2026. április 12-i kormányváltás óta a Tisza-kormány dönt a sorsáról. A Pénzügyminisztérium június végén még azt közölte, hogy a kivezetés nincs napirenden.
Kisvárda. Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 2-án Kisvárdán azt mondta, hogy a kivezetést „meg kell fontolni” a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal együtt, mert szerinte az intézkedés tönkreteszi az agráriumot és a kisboltokat. Hozzátette, hogy a mostani inflációs környezetben a kivezetés valószínűleg nem okozna áremelkedést. A HVG és az Index beszámolója szerint döntést vagy időpontot nem közölt. A kivezetést szeptemberben kilenc agrár- és élelmiszeripari érdekképviselet is kérte.
A bevásárlókosár. A KSH havi átlagár-táblája igazolja, hogy a 2025. januári, vagyis még az árrésstop előtti, az Orbán-kormány idejére eső bázishoz képest 2026 augusztusára jelentősen olcsóbb lett több alapvető termék. A tejföl kilója 2210-ről 1240, a 2,8%-os UHT-tej literje 524-ről 341, a trappista kilója 3440-ről 2630, a sertéscomb kilója 2010-ről 1620 forintra csökkent. Az öt tétel összege 10 308, illetve 7049 forint, a csökkenés 31,6 százalék. A 2025. január azonban magas bázis: a trappista ára 2025 februárjában tetőzött 3510 forinton. A KSH augusztusi gyorstájékoztatója szerint az élelmiszerek ára egy év alatt átlagosan csak 1,4 százalékkal (vendéglátás nélkül 4,8 százalékkal) csökkent, vagyis a kiválasztott öt tétel az átlagnál jóval nagyobb esést mutat.
Mi okozta az áresést? Az MNB 2026. júniusi inflációs jelentése szerint az élelmiszerek dezinflációját 2025 szeptembere óta elsősorban az állati eredetű termékek, a tej, a tejtermékek és a húsok olcsóbbodása hajtja. Ez főként az uniós tej- és sertéshús-túlkínálathoz köthető. 2026 áprilisában a vágósertés termelői ára 22,5, a tejé 32,8 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az AKI szerint a nyerstej termelői ára 2026 augusztusában is 35,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A jegybank szerint az árrésstop bevezetéskori technikai árcsökkentő hatása 1,4 százalékpont volt a fogyasztói árszintre. A Telex által ismertetett elemzés szerint a láncok a nem érintett termékek beszerzési árainak újratárgyalásával és hatékonyságjavítással alkalmazkodtak. A 42 százalékos „megtakarítás” ráadásul két különböző mércét vet össze: a KSH 2025. januári országos átlagárait és az Árfigyelő 2026. október eleji legolcsóbb ajánlatait. A legolcsóbb ajánlat mindig az átlag alatt van, és a különbség nagy része akkor is fennállna, ha a két időpontban ugyanaz az árszabályozás lenne érvényben.
A kivezetés várható hatása. Az MNB június végi kivezetést feltételezve azt becsülte, hogy az 1,4 százalékpontos hatásnak csak mintegy negyede, kb. 0,4 százalékpont épülne vissza az árakba. Az infláció azonnali kivezetés esetén is a jegybank 3 százalékos célja alatt maradna, mert a láncok már alkalmazkodtak, és erős köztük az árverseny. Felfelé mutató kockázatként a jegybank a kiskereskedelem oligopol jellegét említi. Az eredeti árrésstopos kör a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. március 17-i parlamenti közlése szerint a fogyasztói kosár mintegy 6, a teljes élelmiszerkosár mintegy 20 százalékát fedte le. Egy kizárólag e termékeket érintő drágulás tehát a teljes élelmiszer-árucsoportot csak töredékében mozdítaná. Sem az egész élelmiszercsoport azonnali 10–20 százalékos drágulására, sem családonként havi 30 ezer forintos többletkiadásra nincs szakmai becslés.
„Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 2-án, pénteken Kisvárdán bejelentette, hogy a kormány megszünteti az árrésstopot.”
Az MTI-re épülő tudósítások szerint azt mondta, hogy a kivezetést a kamarákkal és a láncokkal együtt „meg kell fontolni”. Az Index október 5-i összefoglalója szerint döntést vagy időpontot nem jelentett be. Október elején az árrésstop hatályban volt; az „belengette” vagy „felvetette” megfogalmazás pontos, a „bejelentette” nem.
„Az árrésstopot az Orbán-kormány vezette be 2025 februárjában.”
A bevezetés az Orbán-kormányé, de Orbán Viktor 2025. március 11-én jelentette be. A 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet március 17-én lépett hatályba, nem februárban.
„Az árrésstop az alapvető élelmiszereknél 10, a fontosabb háztartási (drogériai) cikkeknél 15 százalékban maximálja az árrést.”
A szabályozás szerint az árrés legfeljebb 10, illetve 15 százalék lehet, és a 2025. januári átlagot sem lépheti túl. A drogériai kör 2025. május 19-én indult, az élelmiszerlista 2025. december 1-jétől 43 kategóriára bővült.
„Az árrésstop a láncok hasznát korlátozza, és a szupermarketek korábban 40–60, olykor 100 százalékos haszonréssel dolgoztak.”
A jegybank szerint a vizsgált láncok aggregált árrése magas volt, a kormány 2025-ben egyes termékekre 70–80 százalékos különbséget is közölt. Az árrés viszont nem haszon: ebből fedezik a béreket és a rezsit. Az MNB szerint a négy vizsgált lánc 2025-ben együtt 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget könyvelt el.
„Az árrésstop megszüntetése után egy átlagos család havonta legalább 30 ezer, évente legalább 360 ezer forinttal többet költene húsra, tejre és zöldségre.”
Az MNB júniusi becslése szerint a bevezetéskori 1,4 százalékpontos árcsökkentő hatásnak csak mintegy negyede, kb. 0,4 százalékpont épülne vissza az árakba. Ez egy négytagú családnál havi néhány ezer forint, és még a teljes 1,4 százalékpont visszaépülése is jóval kevesebb lenne havi 30 ezer forintnál.
„Egy öttételes bevásárlólista (1 kg 20%-os tejföl, három 100 grammos vaj, 1 liter 2,8%-os tej, 1 kg trappista sajt, 1 kg sertéscomb) a KSH átlagárai szerint 2025 januárjában 10 308, 2026 augusztusában 7049 forintba került, vagyis 31,6 százalékkal lett olcsóbb.”
A KSH havi átlagár-táblája szerint 2025 januárja és 2026 augusztusa között a tejföl 2210-ről 1240, a 2,8%-os UHT-tej 524-ről 341, a trappista 3440-ről 2630, a sertéscomb 2010-ről 1620 forintra csökkent. A vaj 708, illetve 406 forintos darabárát a tábla kapott részletéből nem tudtuk visszaolvasni. Az összegek és a 31,6 százalék számtanilag helyes.
„Az árrésstopnak köszönhetően egy bevásárlásnál 42 százalékot lehet megtakarítani: ugyanaz a lista 10 308 helyett 5961 forintba kerül.”
Az 5961 forint az Árfigyelőben október elején talált legolcsóbb ajánlatok összege, amelyet a 2025. januári országos átlagárakhoz mérnek. A minimumárat az átlagárral összevetni nem azonos alapú összehasonlítás. Az áresést ráadásul nagyrészt a világpiac hajtotta: az MNB szerint a tej termelői ára 32,8, a vágósertésé 22,5 százalékkal esett éves alapon 2026 áprilisában. Az árrésstop teljes becsült hatása a fogyasztói árszintre 1,4 százalékpont volt.
„Ha a kormány kivezeti az árrésstopot, azonnal 10–20 százalékkal drágul a teljes élelmiszer-árucsoport, és elszáll az infláció.”
Az MNB 2026. júniusi inflációs jelentése szerint azonnali kivezetésnél is csak kb. 0,4 százalékponttal nőne az árszint, és az infláció a 3 százalékos cél alatt maradna. Az eredeti 30 termékkategória a minisztérium 2025-ös közlése szerint a fogyasztói kosár mintegy 6, az élelmiszerkosár mintegy 20 százaléka. Így az egész élelmiszercsoport 10–20 százalékos drágulására nincs alap.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
