Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása Igazi balos, sőt valójában kommunista intézkedés. De ez téged ez úgysem érint, igaz? Hiszen nincs 1 milliárd forintot elérő…
A tervezett vagyonadó alapadatai (évi 1 százalék az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre, széles adóalap, jelentős adminisztráció) helytállnak, de egyetlen ismert dokumentum sem írja elő, hogy a NAV januártól mindenkit átvilágítson és mindenkiről nyilvántartást vezessen: a kormány által még meg sem tárgyalt tervezet önadózásról szól, a vagyonosodási vizsgálat pedig egy külön, politikusokra vonatkozó tervezet.
A vagyonadó tervét a Tisza még ellenzékben, 2025 októberében hirdette meg. Akkori saját közlése szerint az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonra évi 1 százalék adót kellene fizetni: 1,2 milliárdos vagyonnál 2 millió forintot, 900 milliós vagyonnál semmit. Kormányra kerülése után a Tisza-kormány is fenntartotta a tervet. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára szeptember 22-én ugyanezt a küszöböt és kulcsot ismertette, és a lehető legszélesebb adóalapot ígérte. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 26-án Szolnokon 2027. január 1-jei bevezetést jelentett be.
A részleteket a Blikk szeptember 26-án ismertette, egy a lap birtokába került, 56 oldalas pénzügyminisztériumi előterjesztés alapján. Az irat minden oldalán az áll, hogy a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának. A Pénzügyminisztérium szeptember 27-én az RTL-nek azt közölte, hogy a részletekről csak a kormánydöntés után tájékoztat. A tervezet szerint: - az adóalapba beletartoznak az ingatlanok, a járművek, a készpénz és a számlapénz, az értékpapírok, a céges részesedések és a kriptoeszközök; - kivétel többek között a legfeljebb 10 millió forintos személyautó és a darabonként legfeljebb egymillió forintos személyes ingóság; - az adó önadózáson alapulna: az adózó maga méri fel a december 31-i vagyoni állapotát, ő vezet róla nyilvántartást, és ő őrzi meg az alátámasztó iratokat; - a törvény 2026. december 1-jén lépne hatályba, az első bevallás és befizetés határideje 2027. augusztus 31. lenne; - a hatásvizsgálat szerint az adó „jelentős adminisztrációval járhat mindenkinél és a NAV-nál”.
Arról, hogy a NAV mindenkit vizsgálat alá vonna vagy minden állampolgárról vagyonnyilvántartást vezetne, egyetlen ismert forrás sem szól. A Blikk ismertetése tartalmaz ugyan egy „mindenkinek … fel kellene mérnie” fordulatot, de ez az önadózás leírásában áll, és a vagyonfelmérést magának az adózónak írja elő. A vagyonosodási vizsgálat egy külön kormányzati terv. A kormány szeptember 17-i közleménye szerint ez az országgyűlési képviselőkre, a miniszterekre, az államtitkárokra, más politikai vezetőkre és hozzátartozóikra vonatkozik, nem a lakosságra. A két intézkedés összemosása adja az „ez nem a gazdagokról szól, mindenkit átvilágítanak” keret alapját. Hogy a küszöb alattiakra hárul-e bármilyen bevallási kötelezettség, azt a teljes normaszöveg nélkül nem lehet eldönteni.
A számok sem támasztják alá a széles érintetti kört. A Joint Venture Szövetség Opten-alapú becslése szerint országosan nagyjából 10 ezer ember lehet érintett. Az évi 20–30 millió forintos teher 3–4 milliárd forintos nettó vagyont feltételez, mert csak az 1 milliárd feletti rész adózik. Az adó ráadásul nem jövedelemadó, hanem vagyonadó. A budai választói arány viszont stimmel: a Nemzeti Választási Iroda szerint a II., III., XII. és XXII. kerületi székhelyű egyéni választókerületekben a Tisza jelöltje 63–65 százalékot kapott. Ebből azonban semmi nem következik a választók vagyonára nézve.
A „januártól” időpont részben megalapozott: a miniszterelnök valóban 2027. január 1-jei bevezetést jelentett be. A tervezet szerint azonban ekkor még semmilyen „átvizsgálás” nem kezdődik, az első bevallás 2027 augusztusában esedékes. A politikai alapú „vegzálásra” egyetlen szabály vagy eset sem utal.
„A vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészt terhelné évi 1 százalékkal, aki ez alatt van, nem fizet.”
Kövesdy Attila államtitkár szeptember 22-én és a Blikk által szeptember 26-án ismertetett pénzügyminisztériumi tervezet is ezt tartalmazza. A tervezetet azonban a kormány még nem tárgyalta meg, és a miniszterelnök szerint 500 milliárd forint felett az 1 százaléknál magasabb kulcs is jöhet.
„A vagyonadó miatt mindenkit vagyonosodási vizsgálat alá vonnak: januártól mindenkinek átvizsgálják a pénztárcáját, és mindenkiről nyilvántartást vezetnek.”
A Blikk által ismertetett tervezet önadózásról szól: az adózó maga méri fel a vagyonát, ő vezet nyilvántartást, és az első bevallás határideje 2027. augusztus 31. Általános NAV-vizsgálatról nem szól. A vagyonosodási vizsgálat egy külön kormányzati terv, amely politikusokra és hozzátartozóikra vonatkozik. Hogy a küszöb alattiaknak lesz-e bármilyen kötelezettségük, az a teljes normaszöveg nélkül nem ismert.
„A Tisza-kormány maga sem titkolja, hogy az adó jelentős adminisztratív terhet ró a NAV-ra és az emberekre.”
A Blikk szerint a Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata azt írja, hogy az adó „jelentős adminisztrációval járhat mindenkinél és a NAV-nál”. Ez azonban egy kiszivárgott, kormány elé még nem került iratból ismert, nem nyilvános kormányzati közlésből.
„Az adóalapba beleszámítanak az ingatlanok, az autók, az ingóságok, valamint a bankszámlán, készpénzben és értékpapírban tartott vagyon.”
A tervezet szerint ezek mind az adóalap részei, de vannak kivételek. Kimarad például a legfeljebb 10 millió forint értékű személyautó, a darabonként legfeljebb egymillió forintos személyes ingóság és a lakás szokásos berendezése.
„A budaiak jelentős többsége a Tiszára szavazott.”
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a budai székhelyű egyéni választókerületekben (II., III., XII. és XXII. kerület) a Tisza jelöltje az érvényes szavazatok 63–65 százalékát kapta 2026. április 12-én.
„A jól menő céggel, néhány autóval és ingatlannal rendelkező budaiaknak évi 20–30 millió forintot jelent az 1 százalékos „jövedelemadó”.”
Az adó nem jövedelemadó, hanem a nettó vagyont terheli, és csak az egymilliárd forint feletti részt. Évi 20–30 millió forint csak 3–4 milliárd forintos nettó vagyonnál jönne ki. A becslések szerint az egymilliárd feletti vagyonnal rendelkezők köre országosan nagyjából 10 ezer fő.
„A vagyonadó alapján a politikailag nem szimpatikus embereket a kormány vegzálhatja, „rájuk küldik az ÁVH-t”.”
Jövőre vonatkozó feltevés. Egyetlen forrás sem említ olyan szabályt vagy gyakorlatot, amely a vagyonadóhoz politikai alapú ellenőrzést kötne. Ellenőrizhető tényalapja nincs.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
