Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ A Tisza belefolyna a pénztárcádba: mindent tudni akarnak rólad és a vagyonodról!
A vagyonadó-tervezet egyes részletei (1 milliárd forintos küszöb, 1 százalékos kulcs, széles adóalap, adminisztratív teher) helytállóak, de a poszt fő állítását semmi sem támasztja alá: a megismert tervezet nem arról szól, hogy „mindenkit átvilágítanak”, hanem önadózásról.
A poszt és a videó egy még el nem fogadott tervezetről szól. A Blikk szeptember 26-án ismertette a birtokába jutott pénzügyminisztériumi előterjesztést. Ennek minden oldalán ez áll: „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.” A tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrészre évi 1 százalékos adót vetnének ki. Az adóalapba beletartoznának az ingatlanok, a gépjárművek, a készpénz és a számlapénz, az értékpapírok, a céges részesedések és a kriptoeszközök. Vannak kivételek is: a darabonként legfeljebb egymillió forintos személyes ingóság és a legfeljebb 10 millió forint értékű személyautó. A videó felsorolása tehát lényegében egyezik a tervezettel. Kövesdy Attila államtitkár szeptember 22-én ugyancsak az 1 milliárdos küszöbről és a lehető legszélesebb adóalapról beszélt. Magyar Péter szeptember 26-án Szolnokon 2027. január 1-jei bevezetést jelentett be.
A „jelentős adminisztratív teher” nem a Tisza nyilvános közléséből ismert, hanem a Blikk által ismertetett hatásvizsgálatból. Eszerint az adó „jelentős adminisztrációval járhat mindenkinél és a NAV-nál”. A poszt ezt úgy adja elő, mintha a Tisza nyíltan vállalná. Valójában egy kiszivárgott, kormány elé még nem került irat mondatáról van szó.
A poszt fő üzenete, hogy „ez nem a gazdagokról szól, mindenkit átvilágítanak”, és „mindenkiről nyilvántartást vezetnek”. Ezt a megismert anyag nem támasztja alá. A Blikk és a Világgazdaság egybehangzó leírása szerint a rendszer önadózáson alapul. Az adóalany maga méri fel az év utolsó napján fennálló vagyonát, bevallást ad be, és augusztus 31-ig fizet. Arról nincs szó, hogy a NAV mindenkire kiterjedő vagyonosodási vizsgálatot indítana. A „vagyonosodási vizsgálat” kifejezés ráadásul egy másik tervezetre utal: a politikusok és hozzátartozóik vizsgálatára, amelyet a kormány szeptember 17-én jelentett be. A Blikk cikkében szerepel ugyan a „mindenkinek … fel kellene mérnie” fordulat, de a szövegkörnyezet az adóalanyokra vonatkozik. Azt, hogy a küszöb alatti magánszemélyeknek kell-e bármit tenniük, a teljes normaszöveg nélkül nem lehet eldönteni, és az nem nyilvános. A „mindenkit átvilágítanak” tehát a tervezetből le nem vezethető következtetés, nem a benne olvasható szabály.
A szerkesztő felvetésével egyezően fontos kiegészítés, hogy az adóhatóság eddig sem volt adat nélkül. Az adózás rendjéről szóló törvény 104. §-a szerint a NAV ellenőrzési és végrehajtási eljárásban elektronikusan kérhet adatot a pénzügyi intézményektől, és azok kötelesek teljesíteni. A NAV emellett 2022 óta vezeti a központi bankszámla-nyilvántartást, igaz, ezt pénzmosás elleni feladatkörben, nem adóhatóságként teszi. A „mindent tudni akarnak rólad” keret ezt elhallgatja.
A szeptemberi szakmai becslések szerint az érintettek köre körülbelül 10 ezer fő (a Joint Venture Szövetség és az Opten számítása, a Portfolio beszámolójában). Ez szintén szemben áll azzal, hogy „mindenkit” érintene.
A budai példa két okból is téves vagy ellenőrizhetetlen. Az 1 százalékot a videó „jövedelemadónak” nevezi, pedig vagyonadóról van szó. Évi 20–30 millió forint adót csak 3–4 milliárd forintos nettó vagyon után kellene fizetni, ami nem „pár autó, néhány ingatlan” nagyságrend. Azt, hogy a budaiak többsége a Tiszára szavazott, ebben a futásban nem tudtam ellenőrizni.
Az ÁVH-párhuzam és az, hogy „ha politikailag nem vagy szimpatikus, rád küldik az ÁVH-t”, a szerző politikai értékelése és feltételezett szándékot tulajdonít valakinek. Tényként nem értékelhető, és semmilyen forrás nem utal ilyen célra. A „balos, kommunista intézkedés” minősítés szintén politikai álláspont, nem tényállítás.
„A tiszás vagyonadó az egymilliárd forintot elérő vagyonokat terheli, évi 1 százalékkal.”
A Blikk által ismertetett pénzügyminisztériumi tervezet és Kövesdy államtitkár szerint 1 százalék az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrészre. Ez azonban még kormány által meg nem tárgyalt tervezet, nem elfogadott adó.
„Ahhoz, hogy megtudják, kik a milliárdosok, mindenkit vagyonosodási vizsgálat alá kell vonni; januártól mindenkinek átvizsgálják a pénztárcáját, és mindenkiről nyilvántartást vezetnek.”
A megismert tervezet önadózást és bevallást ír elő az adóalanyoknak, NAV-vizsgálatot mindenkire nem. A küszöb alatti személyek esetleges kötelezettségeiről a teljes normaszöveg nélkül nincs adat. A vagyonosodási vizsgálat a politikusokra vonatkozó, külön tervezet.
„A Tisza sem titkolja, hogy az adó jelentős adminisztratív teherrel jár a NAV és az emberek számára.”
A Blikk szerint a PM hatásvizsgálata szerint az adó „jelentős adminisztrációval járhat mindenkinél és a NAV-nál”. Ez azonban kiszivárgott iratból ismert, nem a Tisza nyilvános közléséből.
„Figyelembe veszik az ingatlanokat, az autókat, az ingóságokat, a bankszámlán, készpénzben és értékpapírban tartott vagyont.”
A tervezet szerint ezek mind az adóalapba tartoznak, de kivételekkel: a darabonként legfeljebb egymillió forintos ingóság és a legfeljebb 10 millió forintos személyautó kimarad.
„A budaiaknak, akiknek jól menő cégük, pár autójuk és néhány ingatlanuk van, évi 20–30 millió forintot jelent az 1 százalékos „jövedelemadó”.”
Az adó vagyonadó, nem jövedelemadó. Évi 20–30 millió forint csak 3–4 milliárd forintos nettó vagyon esetén jönne ki. A budai választói arányt nem tudtam ellenőrizni.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
