Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása😉 Ha majd lesznek ilyen eredményeitek, tiszások, akkor jöhet a kritika!
A 2305 beruházás, a 23 500 milliárd forint és a 187 ezer munkahely a HIPA hivatalos, 2014–2025-ös összesítéséből származik. Ezek azonban döntéskor vállalt beruházások és létrehozandó munkahelyek, nem igazoltan megvalósult állások. Az ezzel szembeállított munkaerőpiaci szám téves: a KSH szerint júliusról augusztusra a foglalkoztatottak száma csökkent 21 ezerrel, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt, szeptemberi adat pedig október elején még nem létezett.
A beruházási számokat Szijjártó Péter 2026. október 5-én, már a kormányváltás után mondta, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülése előtt. A Telex és a Portfolio aznapi tudósítása szerint így fogalmazott: „12 év alatt 2305 beruházásról kötöttem megállapodást, ez összesen 23 500 milliárd forintot és 187 ezer munkahelyet jelent Magyarország számára.” A meghallgatás a BYD-nél vállalt pozíciójáról szólt.
Az adatok a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2026. január 8-i évértékelő közleményéből származnak. Ez még az Orbán-kormány idején jelent meg. Eszerint az ügynökség 2014-től 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, „több mint 66 milliárd eurónyi beruházáshoz és mintegy 187 ezer új munkahely megteremtéséhez” járult hozzá. Az éves közlések adatai ezzel összeadhatók. 2014 és 2023 között 2123 projekt volt 49 milliárd euróval és 150 ezer munkahellyel. 2024-ben 77 projekt jött 10,3 milliárd euróval és 18 500 munkahellyel, 2025-ben 108 projekt 7,069 milliárd euróval és 18 227 munkahellyel. A 23 500 milliárd forint a 66 milliárd euró nagyjából 356 forintos árfolyamon számolt értéke.
A HIPA saját szóhasználata „pozitív döntésben érintett” beruházásokról és „létrehozandó” munkahelyekről szól. Ezek a vállalt értékek a döntés pillanatában, nem a megvalósult beruházás és nem a ténylegesen betöltött állás. A tényleges megvalósulásról nem találtunk nyilvános összesítést. A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozott, így a miniszterhez kötni az eredményt nem alaptalan. Az egyes beruházási döntéseket azonban maguk a vállalatok hozták.
Az eredménnyel szembeállított munkaerőpiaci állítás nem felel meg az adatoknak. A KSH 2026. szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint augusztusban 4 millió 654 ezer foglalkoztatott és 229 ezer munkanélküli volt, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék. Az MTI-t közlő tudósítások szerint ez júliushoz képest 21 ezerrel kevesebb foglalkoztatottat és 7 ezerrel több munkanélkülit jelent, a ráta 4,5 százalékról nőtt. A 21 ezres szám tehát a foglalkoztatottak júliusról augusztusra mért csökkenése. Nem egyenlő a munkanélküliek növekedésével, és nem augusztusról szeptemberre történt: a szeptemberi adatot a KSH csak október 22-re ütemezte. A havi számok modellbecslések. Elemzők szerint a csökkenésben a népességfogyás és a nyugdíjba vonulás is szerepet játszott. A munkaerőpiac romlása a Tisza-kormány idejére esik, a foglalkoztatás csökkenése azonban már 2024 közepe óta tart.
„12 év alatt 2305 beruházás született Magyarországon az állami beruházásösztönzés keretében.”
A HIPA 2026. január 8-i közleménye szerint az ügynökség 2014 és 2025 vége között 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre. Ezek döntések, nem befejezett beruházások, és a körbe magyar tulajdonú cégek projektjei is beletartoznak. 2023-ban például 140 kisebb, a Gyármentő Programhoz kötött energiahatékonysági projekt is ide számított.
„Ezek a beruházások összesen 23 500 milliárd forintot jelentettek.”
A HIPA összesítése több mint 66 milliárd eurós beruházásról szól, ez körülbelül 356 forintos euróárfolyamon 23 500 milliárd forint. Az összeg a döntéskor vállalt beruházási érték, nem a ténylegesen beérkezett tőke.
„A beruházások 187 ezer (több mint 180 ezer) munkahelyet hoztak létre Magyarországon.”
A HIPA szerint a projektek „mintegy 187 ezer új munkahely megteremtéséhez” járultak hozzá. Az évenkénti közlések ezeket létrehozandó munkahelyekként írják le. Arról nem találtunk nyilvános adatot, hogy közülük mennyi jött létre ténylegesen és mennyi maradt meg.
„Az eredmény Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszteri munkájához köthető.”
A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működött, Szijjártó 2014 szeptemberétől 2026-ig volt a tárca minisztere. Az összesítés ugyanakkor egy egész intézményrendszer munkáját és több száz vállalat saját beruházási döntését foglalja össze.
„Augusztusról szeptemberre 21 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.”
Szeptemberi munkaerőpiaci adat 2026. október elején még nem létezett, a KSH október 22-re ütemezte a közzétételét. A legfrissebb, szeptember 25-én közölt adat szerint júliusról augusztusra a munkanélküliek száma 7 ezerrel, 222 ezerről 229 ezerre nőtt, nem 21 ezerrel.
„Egy hónap alatt 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma.”
A KSH havi modellbecslése szerint júliusról augusztusra a foglalkoztatottak száma 4 millió 675 ezerről 4 millió 654 ezerre, azaz 21 ezerrel csökkent. Ez nem augusztusról szeptemberre történt, és nem azonos a munkanélküliek számának növekedésével. Az ING elemzése szerint a 21 ezerből 14 ezren kiléptek a munkaerőpiacról, 7 ezren lettek munkanélküliek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
