Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ Magyar Péter bejelentette: eltörlik az árrésstopot! 📈 Az alapvető élelmiszerek ára ennek következtében 20–27 százalékkal ugorhat meg!
Magyar Péter 2026. október 19-én valóban bejelentette az élelmiszerekre és a drogériai termékekre is kiterjedő árrésstop kivezetését, de időpontot nem mondott, és október 25-ig jogszabály sem született róla. A kivezetés után valóban nem marad törvényi árrésplafon. Félrevezető viszont, hogy a boltok így „akármekkora nyereséget” rakhatnának az árakra, hogy ez a külföldi láncoknak kedvez a vásárlók kárára, és hogy az alapvető élelmiszerek ára 20–27 százalékkal ugorhat meg. Ez utóbbi szám csak akkor jön ki, ha minden lánc minden érintett terméken 30–40 százalékra emeli vissza az árrést. A jegybank ezzel szemben azt becsüli, hogy a láncok árrése a korlát alatt is 31 százalék körül maradt, és a kivezetés után csak mintegy 0,3–0,4 százalékpontnyi visszadrágulás várható.
Időrend. Az árrésstopot még az Orbán-kormány vezette be: az élelmiszerekre 2025. március 17-től, legfeljebb 10 százalékos árréssel, a drogériai és háztartási cikkekre 2025. május 19-től, 15 százalékos plafonnal. Szabály volt az is, hogy az árrés nem haladhatja meg a 2025. januári átlagot. 2026 áprilisában a leköszönő kormány törölte a lejárati határidőt. A 2026. április 12-i választás után a Tisza-kormány hónapokig fenntartotta a szabályt. Szeptember 22-én kilenc agrár- és élelmiszeripari érdekképviselet közös közleményben kérte az azonnali kivezetést. Magyar Péter október 2-án Kisvárdán még azt mondta, hogy a kivezetést „meg kell fontolni”.
A bejelentés október 19-én hangzott el, a 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor. A kormány aznapi közleménye szerint „megszűnik az árrésstop”, amit az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése tesz lehetővé. Időpontot és ütemezést a miniszterelnök nem közölt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a HVG-nek adott október 22-i interjújában szintén azt mondta, hogy a kivezetésnek nincs konkrét időpontja. Október 25-ig sem a kivezető jogszabály, sem maga a költségvetési törvényjavaslat nem került az Országgyűlés elé. Bejelentett kormányzati szándékról van tehát szó, nem hatályos jogszabályról.
A frakció reakciója. Az aznapi írott tudósítások közlik a bejelentés szövegét, de a Tisza-frakció tapsáról vagy vastapsáról egyik sem ír. A vastaps ezért se nem igazolt, se nem cáfolt állítás.
A várható árhatás. A Magyar Nemzeti Bank 2026. júniusi inflációs jelentése a láncok beszámolóiból indult ki. Eszerint a vizsgált négy lánc együttes árrése 2025-ben 31 százalék volt, ami megfelel a 2020 és 2024 közötti 30,9–31,8 százalékos sávnak. A láncok főként a beszállítói árak újratárgyalásával, költségcsökkentéssel és hatékonyságjavítással alkalmazkodtak. A jegybank szerint a bevezetéskori 1,4 százalékpontos árcsökkentő hatásnak csak mintegy negyede épülne vissza az árakba, mert az erős árverseny korlátozza az emelést. A Portfolio október 19-i összefoglalója szerint ez nagyjából 0,3–0,4 százalékpontos egyszeri inflációs hatás. Az MNB maga is jelzi, hogy a modell egy június végi kivezetést feltételezett. Ha a kivezetés 2027 elején történik, az önálló hatását a többi szabályváltozás, például a kiskereskedelmi különadó emelése mellett nehéz lesz elkülöníteni. Egyes piaci elemzők ennél nagyobb, 0,5–1 százalékpontos inflációs hatással is számolnak, de ez is nagyságrendekkel kisebb egy 20 százalék fölötti általános élelmiszer-drágulásnál.
A 20–27 százalékos szám. Ez a Magyar Nemzet 2026. október 25-i cikkéből származik. A lap a KSH és a GVH Árfigyelő átlagáraiból indult ki, és húsz árrésstopos alapélelmiszerre számolt. Feltevése szerint a mostani bolti árakban pontosan 10 százalékos az árrés, és a láncok „azonnal” visszaállítják a korábbi 30–40 százalékos haszonkulcsot. A számtan e feltevés mellett helyes: 1,30/1,10 = 18,2 százalék, 1,40/1,10 = 27,3 százalék drágulás. A lap is feltételes módban, „ha az üzletláncok visszaállítják…” kikötéssel közli az eredményt. A feltevés azonban ellentétes a jegybank adataival: az összesített árrés a korlát alatt sem esett vissza, a láncok tehát nem egységesen 10 százalékos árréssel árulnak, az árverseny pedig korlátozza az emelést. Viszonyításként: a kormányzati közlések szerint az élelmiszerek ára bevezetéskor átlagosan 16–19,6 százalékkal csökkent. Ennek teljes visszarendeződése is csak nagyjából 19–24 százalékos emelkedés volna, a 27 százalékos felső érték tehát a bevezetéskori árcsökkenés teljes visszafordulását is meghaladja. Közben a világpiaci élelmiszerárak és a forint erősödése a beszerzési árakat is csökkentette. Ha a 20–27 százalékot a kivezetés várható következményeként mondják ki, a döntő feltétel és a jegybanki becslés nélkül, az olvasó a valószínűnél jóval nagyobb drágulásra számít.
Nyereség és árrés. Jogilag igaz, hogy a kivezetés után nem lesz árrésplafon ezeken a termékeken. Az árrés azonban a beszerzési és az eladási ár különbsége, amelyből a működési költségeket is fedezni kell. Az MNB szerint a négy vizsgált lánc 2025-ben együtt 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget könyvelt el. A kivezetés a láncoknak könnyítés, ugyanebben a költségvetési csomagban viszont a kiskereskedelmi adó 1 és 50 milliárd forint közötti sávjának kulcsa 0,45 százalékra emelkedik.
„Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én bejelentette, hogy a kormány kivezeti az árrésstopot.”
A 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor jelentette be. A kormány aznapi közleménye szerint „Megszűnik az árrésstop”. Az Infostart és a Portfolio szerint időpontot és ütemezést nem közölt, és október 25-ig kivezető jogszabály sem jelent meg; maga a költségvetési törvényjavaslat sem volt még benyújtva.
„Az árrésstop kivezetésével a kormány a multinacionális, külföldi (köztük német) kereskedelmi láncok érdekét szolgálja a magyar emberekkel szemben, a láncok újra nyerészkedhetnek a vásárlókon.”
Az MNB 2026. júniusi inflációs jelentése szerint a vizsgált láncok együttes árrése az árrésstop alatt is 31 százalék körül maradt (2020 és 2024 között 30,9–31,8 százalék). A kivezetés a bevezetéskori 1,4 százalékpontos árcsökkentő hatásnak csak mintegy negyedét hozná vissza. A kivezetést hazai agrár- és élelmiszeripari érdekképviseletek is kérték. Ugyanebben a csomagban a kiskereskedelmi adó 1 és 50 milliárd forint közötti sávjának kulcsa 0,45 százalékra nő.
„Az árrésstop az élelmiszerekre és a drogériai, háztartási termékekre is vonatkozott.”
Az élelmiszerekre 2025. március 17-től vonatkozott, az Orbán-kormány döntésével, 10 százalékos plafonnal. A drogériai és háztartási cikkekre 2025. május 19-től terjesztették ki, 15 százalékos plafonnal. A kivezetésről szóló bejelentés az árrésstop egészéről szólt.
„A Tisza-frakció vastapssal ünnepelte, amikor Magyar Péter bejelentette az árrésstop kivezetését.”
Az Index, a Telex, a 24.hu, a Portfolio, az Infostart és az Economx október 19-i írott tudósítása idézi a bejelentést, de egyik sem ír tapsról vagy vastapsról. Az ülésnap hivatalos jegyzőkönyve október 20-ig nem volt elérhető.
„Az árrésstop a kis keresetűeket védte az inflációtól.”
Az MNB szerint az árréskorlátozások bevezetésükkor összesen 1,4 százalékponttal csökkentették az árszintet. Az alacsony jövedelműek kiadásainak nagyobb része megy élelmiszerre, ezért a hatás arányában náluk nagyobb. A hatás azonban egyszeri és kicsi volt, és célzás nélkül mindenkinek járt.
„Az árrésstop kivezetése után a kereskedők akármekkora nyereséget rakhatnak az élelmiszerekre és a drogériai termékekre.”
Jogilag igaz, hogy a kivezetés után ezekre a termékekre nem lesz árrésplafon, ahogy 2025 márciusa előtt sem volt. Az árrés azonban nem nyereség: ebből fedezik a béreket, a bérleti díjat és a szállítást. Az MNB szerint a négy vizsgált lánc 2025-ben együtt 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget könyvelt el. A jegybank szerint a láncok közötti erős árverseny korlátozza az áremelést.
„Az árrésstop kivezetése következtében az alapvető élelmiszerek ára 20–27 százalékkal ugorhat meg.”
A szám a Magyar Nemzet október 25-i számításából való. Ez azt feltételezi, hogy a mostani árakban pontosan 10 százalékos az árrés, és hogy minden lánc minden érintett terméken visszaemeli 30–40 százalékra: 1,30/1,10, illetve 1,40/1,10, vagyis 18,2, illetve 27,3 százalék. Az MNB szerint viszont a láncok árrése a korlát alatt sem esett, és csak mintegy 0,3–0,4 százalékpontos visszadrágulás várható. A kormány szerint az élelmiszerek ára bevezetéskor átlagosan 16–19,6 százalékkal esett, ennek teljes visszarendeződése is csak kb. 19–24 százalék volna.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
