Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA parkolási bevételek átlagosan 64%-át ma elviszik a működési költségek – van olyan budai kerület, ahol ez az arány…
Igaz, hogy a kormány és a főváros 2026. október 1-jei megállapodása a parkolást és a bevételét a kerületektől a fővároshoz vinné, és hogy a bevétel csak a rendszer működtetésére és a budapesti utakra fordítható. Hat belvárosi polgármester szerint ez 9 milliárd forintos kiesést jelent a kerületeiknek. A 64 százalékos átlagos költséghányad a főváros nem nyilvános táblázatából származik, és csak a fővárosi tulajdonú parkolóhelyek elszámolására vonatkozik: független adat szerint a teljes kerületi rendszerekben a költség nagyjából a bevétel fele. A 97,5 százalékos budai kerület nem azonosítható, más kerületi jogkörök elvonására pedig nincs forrás.
Időrend: minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti. A Telex beszámolója szerint Karácsony Gergely szeptember 30-án, szerdán este közölte több kerületi polgármesterrel, hogy másnap a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésén megállapodnak a kormánnyal: a parkolás és a bevétele a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerül. Október 1-jén délelőtt hat belvárosi polgármester sajtótájékoztatót tartott, közös nyilatkozatban tiltakozott, és a Világgazdaság szerint az utcán is számon kérték Karácsonyt. Az FKT még aznap délután elfogadta a megállapodást.
A közös nyilatkozatot Baranyi Krisztina (IX.), Niedermüller Péter (VII.), Pikó András (VIII.), Rózsa András (XIV.), Soproni Tamás (VI.) és Tóth József (XIII.) írta alá. Eszerint a parkolás a hat kerületben összesen 9 milliárd forint eredményt hoz. Ennek elvonása az utak, járdák és közterületek felújításától, a köztisztaságtól, a zöldítéstől, valamint szociális és közbiztonsági feladatoktól venne el forrást. Később a polgármesterek már a teljes budapesti parkolási nyereségről is beszéltek, 10–15 milliárd forintos összegekkel. A 9 milliárd tehát az érintettek saját becslése, nem hivatalos adat.
A főváros október 2-i közleménye szerint a parkolás üzemeltetése és a díjak beszedése a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerül. A bevételt kizárólag a rendszer működtetésére, illetve a budapesti közúthálózat fenntartására és fejlesztésére lehet fordítani. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a pénz nem a főváros működésére megy, hanem a fővárosi és kerületi utak felújítására. A kerületeknek legalább a 2026. júliusi elszámolások arányában kell részesedniük belőle. Hozzátette, hogy a végrehajtáshoz törvénymódosítás kell, március végéig. Vitézy Dávid október 2-án úgy fogalmazott, hogy az FKT politikai szándékot rögzített, és a kormány javasolja majd az önkormányzati és a közúti közlekedési törvény módosítását. Az állam a parkolási bevételből nem von el semmit. Az útalap tehát egyelőre megállapodás, nem hatályos szabály.
A költségarányokról: Karácsony Gergely október 1-jén az ATV-ben egy táblázatot mutatott fel. Elmondása szerint a táblázat azokon az elszámolásokon alapul, amelyeket a kerületek a fővárosi közterületeken működtetett parkolásról adnak le, és eszerint a bevétel átlagosan 64 százaléka működési költség. Ugyanaznap délután még azt mondta, hogy a bevétel „fele” megy el működtetésre. A táblázat nem nyilvános: a főváros közadat-oldalán a legutolsó ilyen kimutatás a 2020-as évről szól. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának október 6-i saját elemzése a fővárosi tulajdonú helyekre 2023–2026 átlagában 65,5 százalékos költséghányadot közöl, kerületenként 42,5 százaléktól (VI.) 100,4 százalékig (XIV.). Ez az ügyben érdekelt fél adata, és csak a fővárosi tulajdonú parkolóhelyekre vonatkozik. A teljes kerületi parkolási rendszerekről a G7 még a kormányváltás előtt, 2025 januárjában közölt független adatgyűjtést: 2023-ban mintegy 25 milliárd forint bevétel mellett a költség 12,4 milliárd volt, nagyjából a bevétel fele. Józsefváros (2,9 milliárd bevételből 1,49 milliárd eredmény) és Ferencváros polgármestere is körülbelül 50 százalékos arányról beszélt. A 64 százalék tehát nagyságrendileg nem kirívó, de a fővárosi tulajdonú helyek elszámolására vonatkozik, nem az összes budapesti parkolási bevételre.
A 97,44, kerekítve 97,5 százalékos „nagy budai kerületet” Vitézy Dávid nem nevezte meg. A Világgazdaság szerint az adat az automaták leszerelése és a júliusi díjemelés utáni időszakra vonatkozik. Mindkét változás 2026. július 1-jén lépett életbe: a főváros erről 2026. június 29-én adott ki tájékoztatót, nem 2024-ben. A főigazgató elemzésében a budai kerületek közül a XI. (82,4 százalék) és a II. kerület (79,3 százalék) költséghányada a legmagasabb a 2023–2026-os átlagban. A 97,44 százalékos konkrét érték egyik nyilvános forrásban sem szerepel, ezért nem ellenőrizhető.
„2026. szeptember 30-án este derült ki, hogy a kormány és a főváros megállapodásának része: a parkolás üzemeltetése és bevétele a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerül.”
A Telex szerint Karácsony Gergely szerda (szeptember 30.) este közölte a döntést több kerületvezetővel; Niedermüller Pétert este fél kilenckor hívta fel. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 1-jén fogadta el a megállapodást, a főváros október 2-i közleménye szerint a parkolás üzemeltetése és a díjak beszedése a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe kerül.
„A megállapodással a parkolás mellett más jogköröket is elvesznek a fővárosi kerületektől.”
A főváros október 2-i közleménye a 120 milliárdos egyszeri támogatást, a szolidaritási hozzájárulás átalakítását, a BKK közös finanszírozását, a parkolást, Rákosrendezőt, a Diákvárost, a fürdőket, a csatornázási művet és a Duna-partot sorolja fel. Ezek közül csak a parkolás érint kerületi hatáskört. Más elvonásról egyik megnyitott forrás sem ír, a megállapodás teljes szövege viszont nem nyilvános.
„A parkolási bevételek elvonásával a főváros csődhelyzetét próbálják rendezni.”
A parkolás átvétele valóban a főváros pénzügyeit rendező csomag része, és Baranyi Krisztina is így mutatta be. A főváros közleménye szerint azonban a bevétel kizárólag a rendszer működtetésére és a budapesti közúthálózatra fordítható, a főváros működésére nem. A csőd elhárítását elsősorban a 120 milliárdos állami támogatás szolgálja.
„Hat polgármester (Baranyi Krisztina, Niedermüller Péter, Pikó András, Rózsa András, Soproni Tamás, Tóth József) szerint a parkolási bevételek elvonása 9 milliárd forintot vesz el a kerületeiktől.”
Az október 1-jei közös nyilatkozat szerint a parkolás a VI., VII., VIII., IX., XIII. és XIV. kerületben összesen 9 milliárd forint eredményt hoz. Ez a polgármesterek saját becslése. A főváros szerint a kerületeknek legalább a 2026. júliusi elszámolások arányában jutniuk kell az útalapból, a polgármesterek ezt nem tartják kompenzációnak.
„A polgármesterek szerint ez a pénz eddig bérekre, köztisztaságra és óvodákra ment.”
A közös nyilatkozat szerint az elvonás az utak, járdák és közterületek felújításától, a köztisztaságtól, a zöldítéstől, valamint szociális és közbiztonsági feladatoktól venne el forrást. A köztisztaság szerepel benne, bérekről és óvodákról viszont a megnyitott beszámolók nem írnak.
„A polgármesterek október 1-jén személyesen kérték számon Karácsony Gergelyt, Józsefváros pedig felfüggeszti tagságát a Budapesti Önkormányzatok Szövetségében.”
A Világgazdaság és a Telex október 1-jei beszámolója szerint a polgármesterek az utcán szembesítették a főpolgármestert. Pikó András bejelentette, hogy felfüggesztik a tagságukat a BÖSZ-ben, és ha nem változik semmi, ki is lépnek.
„A budapesti parkolási bevételek átlagosan 64 százalékát a működési költségek viszik el.”
A számot Karácsony Gergely október 1-jén egy nem nyilvános táblázatból idézte. A táblázat a kerületek által a fővárosi tulajdonú parkolóhelyekről leadott elszámolásokon alapul. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának elemzése ugyanerre a körre 2023–2026-ra 65,5 százalékot ad. A teljes kerületi rendszerekre a G7 2023-as adatgyűjtése nagyjából 50 százalékos költségarányt mutatott (25 milliárd bevétel, 12,4 milliárd költség), és Józsefváros, illetve Ferencváros is nagyjából 50 százalékról számol be.
„Az egyik nagy budai kerületben a parkolási bevétel 97,44–97,5 százalékát elviszi az üzemeltetés, vagyis 100 forintból csak 2–3 forint marad.”
A kerületet a miniszter nem nevezte meg, és a mögöttes adat sem nyilvános. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának elemzése a fővárosi tulajdonú helyeken 2023–2026 átlagában a budai kerületek közül a XI. kerületnél 82,4, a II. kerületnél 79,3 százalékot mutat. A 97,44 százalék eszerint egy rövidebb, 2026. július utáni időszak adata lehet, de ezt nem lehetett ellenőrizni.
„Az egységes budapesti parkolási rendszerben az üzemeltetés után megmaradó bevétel útalapba kerülne, és csak fővárosi és kerületi utakra lehetne fordítani.”
A főváros október 2-i közleménye szerint a parkolási bevételt kizárólag a rendszer működtetésére, valamint a budapesti közúthálózat fenntartására és fejlesztésére lehet fordítani. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint ez a fővárosi és a kerületi utak felújítását jelenti. Ez egyelőre politikai megállapodás: a végrehajtásához törvénymódosítás kell, amelynek határideje 2027. március vége.
„Az FKT csak politikai szándékot rögzített, a parkolás átvételéről az Országgyűlés még nem döntött.”
Vitézy Dávid október 2-án úgy fogalmazott, hogy a kormány az FKT döntése alapján javasolja majd az önkormányzati és a közúti közlekedési törvény módosítását. Kiss Ambrus főigazgató szerint a jogi lépéseket március 31-ig kell megtenni, utána a Fővárosi Közgyűlésnek rendeletet kell alkotnia.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
