Időrend: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) 2026. október 1-jén ült össze, a 2026. április 12-i kormányváltás után. „A kormány” itt tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt jelenti. A szolidaritási hozzájárulás elszámolási vitái és perei (2023–2026), a 2026-os befizetési kötelezettség és a 2025. decemberi segélyhiteltörvény még az Orbán-kormány idejéből valók. A „trükkök százaival” idézet 2022 májusából származik.
Az FKT ülésről kiadott határozati kivonata szerint a testület javasolja a kormánynak és a fővárosnak, hogy 2026. október 15-ig kössenek megállapodást. Eszerint az önkormányzat 120 milliárd forint egyszeri támogatást kap, és ezt a 2025-ös és 2026-os költségvetési befizetések teljesítése mellett kizárólag fennálló tartozásokra és más kötelezettségekre fordíthatja. Cserébe lezárják a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A kormány október 1-jei és a főváros október 2-i közleménye ugyanezt rögzíti, azzal, hogy a részleteket „hamarosan kidolgozzák a felek”. A támogatásról tehát politikai döntés született, a végrehajtó megállapodás és a folyósítás október elején még hátravolt.
A pénz útja: a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint a fővárosnak idén 86 milliárd forint, a korábbi évek maradványaként pedig további 3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie. A Portfolio számítása szerint így nagyjából 34 milliárd forint marad a városnál, a tartozás rendezése után viszont megnyílik a visszatartott, legalább 12 milliárdos állami normatíva. Kiss Ambrus szerint a támogatással biztonsággal zárható az év, és nem kell újabb folyószámlahitel. Karácsony Gergely szerint ez csak „nagyon nehezen, vérrel és verítékkel” sikerül. A csődhelyzet elhárítása tehát erre az évre megalapozott állítás. A „stabil, kiszámítható pálya” viszont a jövő évi vállalásokon múlik.
A 2027-es rendezés elemei: a BKK-t az állam és a főváros fele-fele arányban finanszírozza, a főváros 2027-ben 170 milliárd forinttal járul hozzá. A szolidaritási hozzájárulás 2027-ben a 2026-os mértékhez képest érdemben csökken, a főváros legalább 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait, és költségvetési felügyelőt kap. A hozzájárulás csökkentésének mértékéről Karácsony október 1-jei közlése szerint még nem állapodtak meg. Vitézy Dávid október 3-i ismertetése szerint legalább 10 százalékos csökkentés várható. A „jövő évet is rendezi” megfogalmazás így a keretre igaz, a döntő összegre még nem.
A csődhelyzetek ismétlődése dokumentált: 2025 decemberében az Országgyűlés külön törvényt fogadott el a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló segélyhitelről. Ennek indokolása a főpolgármester −33 milliárdos év végi folyószámla-hitelt jelző levelére hivatkozik. Az okokról viszont vita van. A főváros szerint a szolidaritási hozzájárulás a 2017-es 5 milliárdról 2026-ra közel 100 milliárd forintra nőtt, és az Alkotmánybíróság a 2023-as és a 2025-ös beszedést is alaptörvény-ellenesnek találta. A korábbi kormány képviselői a városvezetés gazdálkodását tették felelőssé. A 2022-es „trükkök százaival” mondatban Karácsony maga is a kormányzati döntéseket nevezte meg okként.
A „soha nem kapott ekkora támogatást” összevetéshez nincs teljes idősor. Az állam 2013-ban egy lépésben 104 milliárd forint fővárosi adósságot vállalt át. A 2011 és 2014 közötti három lépésben átvállalt adósság összesen mintegy 217,7 milliárd forint volt. Ez más jellegű segítség, és más árszínvonalon történt, ezért az állítás nominálisan védhető, összességében azonban nem dönthető el.