Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz ötvenedik útügyi és egyben IX. Magyar Közlekedési Konferencia nyitóelőadásában arról beszéltem Egerben, hogy többet kell költenünk az országos közúthálózat felújítási feladataira. Idén 20 milliárd forint jutott csak a…
Az „Országos közúthálózat felújítása” költségvetési sorra 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban valóban csak nagyjából évi 20 milliárd forint előirányzat jutott, a mohácsi híd és az M1-bővítés pedig együtt meghaladja az 1000 milliárd forintot, de a felújításra ténylegesen költött összeg nem csak ennyi volt: a Pénzügyminisztérium szerint 2026-ban augusztus végéig ugyanezen a soron 70,3 milliárd forint teljesült, emellett uniós és más hazai programokból is újítottak fel utakat, a fenntartásnak pedig külön, mintegy 100 milliárdos sora van.
Időrend. A 2026-os költségvetési törvényt 2025 nyarán, még az Orbán-kormány idején fogadta el az előző Országgyűlés. Ebben az „Országos közúthálózat felújítása” sorra 19 988 millió forint felhalmozási előirányzat jutott. A Tisza-kormány 2026 augusztusában benyújtotta a T/566. számú módosító javaslatot, amely ugyanezt az összeget tartalmazza. Augusztus 11-én Vitézy Dávid azt közölte, hogy idén 210 helyszínen 570 kilométer fő- és mellékút újul meg csaknem 149 milliárd forintból. Ebből 114 projekt, 58,1 milliárd forint értékben, TOP Plusz uniós forrásból valósul meg. Szeptember 20-án, a Kontrollnak adott interjúban a miniszter úgy fogalmazott, hogy idén 20 milliárd forintot „lehetett betervezni” a felújításra. Október 13-án Egerben arról beszélt, hogy ezt a 2027-es költségvetésben nagyjából 100 milliárd forintra kell emelni. Ugyanitt a nagy örökölt beruházásokat is szembeállította a felújítási kerettel.
Mit jelent a 20 milliárd? A szám az előirányzatot pontosan adja vissza: ennyit tervezett az eredeti költségvetés az állami közúthálózat felújítására. A 2024-es törvényjavaslat fejezeti indokolása szerint 2024-ben 20 000 millió, a 2025-ös költségvetési törvény szerint 19 988 millió forint volt ugyanez a sor. A szűkös keretről szóló kritika és az emelés szükségessége tehát megalapozott. Ezt a Magyar Közút igényeiről elhangzott számok is mutatják: Barna Zsolt államtitkár ugyanezen a konferencián évi 500–600 milliárd forintra becsülte a normál, 20–30 éves felújítási ciklushoz szükséges összeget.
Mennyi jutott valójában? A „jutott” és a „költött” megfogalmazás azt sugallja, hogy évente összesen ennyi pénzt fordítottak felújításra, ez azonban nem igaz. A Pénzügyminisztérium 2026. augusztus végi államháztartási jelentése szerint ugyanezen az előirányzaton az első nyolc hónapban 70,3 milliárd forint kiadás teljesült, a keret három és félszerese. A jelentés nem bontja meg, honnan származik a kereten felüli kifizetés. Ez a felhasználás mindkét kormány idejére esik: az év első négy hónapja az Orbán-kormány, május és augusztus között már a Tisza-kormány alatt telt. A 2024-es zárszámadási törvény mellékletének keresési kivonata szerint 2024-ben ugyanezen a soron 33,2 milliárd forint felhalmozási kiadás teljesült a 20 milliárdos előirányzattal szemben. A felújításokat más forrásokból is fizették. A Magyar Közút saját, dátum nélküli oldala szerint a Magyar Falu Programban évi 50 milliárd forintos útfelújítási program indult, és 2010 óta mintegy 5500 kilométer út újult meg csaknem 690 milliárd forintból. Uniós (TOP, TOP Plusz) forrásból is újítottak fel utakat. A „felújítás és karbantartás” együttes összegére az évi 20 milliárd még kevésbé áll, mert a fenntartásnak és a működtetésnek külön, 2026-ban 107,5 milliárd forintos működési előirányzata van.
A nagy beruházások. A mohácsi Duna-híd és csatlakozó úthálózata a minisztérium szerint 451 milliárd forintba kerül. A kivitelezési szerződést 2024 júniusában, a bővítést pedig 2026 márciusában, még a választás előtt kötötték. Az M1 78 kilométeres, 2×3 sávos bővítését Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025 februárjában 800 milliárd forintos beruházásként jelentette be. A munkák 2025 szeptemberében, szintén az előző kormány idején indultak. A két projekt együtt mintegy 1250 milliárd forint, az M49 második üteme további közel bruttó 190 milliárd. Az 1000 milliárd feletti összeg tehát helytálló. Ez azonban több évre elosztott teljes projektköltség, míg a 20 milliárd egyetlen év egyetlen költségvetési sora, így a kettő aránya nem azonos alapú. Az M1-bővítést a koncesszor hitelből finanszírozza, az állam évtizedeken át rendelkezésre állási díjként fizeti meg. Az arányok irányát független elemzés is alátámasztja: a GKI 2026. októberi elemzése szerint az állam közúti kiadásainak mindössze 28 százaléka jutott a meglévő hálózat karbantartására, 72 százaléka új, főként gyorsforgalmi beruházásokra.
Összességében a felújítási források szűkössége, a nagy beruházások 1000 milliárd feletti értéke és a felújítási keret emelésének szükségessége valós. Az „évente csak 20 milliárd jutott, illetve ennyit költöttek felújításra” állítás viszont egyetlen költségvetési sor eredeti előirányzatát teszi a teljes felújítási ráfordítás helyére. Ezért nagyságrendileg kisebbnek mutatja a tényleges költést, mint amit a Pénzügyminisztérium és a zárszámadás adatai mutatnak.
„Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026. október 13-án Egerben, az 50. Útügyi Napok és IX. Magyar Közlekedési Konferencia nyitóelőadásában az országos közúthálózat felújítási forrásainak emeléséről és az autópálya-koncesszió felülvizsgálatáról beszélt.”
A Heol és a Portfolio október 13-i tudósítása szerint a miniszter a plenáris ülés nyitóelőadásában szólt arról, hogy a felújítási keretet a mostani 20 milliárdról évi 100 milliárd forintra kell emelni. Beszélt az MKIF-koncesszió megszüntetéséről, valamint a 451 milliárdos mohácsi hídról és az M1-bővítés folytatásáról is.
„A 2026. évi központi költségvetésben az országos közúthálózat felújítására elkülönített előirányzat nagyjából 20 milliárd forint.”
A 2025-ben, még az előző Országgyűlés által elfogadott 2025. évi LXIX. törvényben az „Országos közúthálózat felújítása” sor 19 988 millió forint. A 2026. augusztusi T/566. módosító javaslat ezt az összeget nem változtatta meg.
„2026-ban országosan csak 20 milliárd forint jutott az országos közúthálózat felújítási feladataira.”
A 20 milliárd az eredeti előirányzat, nem a ténylegesen felhasznált összeg. A Pénzügyminisztérium augusztus végi jelentése szerint ugyanezen a soron az első nyolc hónapban 70,3 milliárd forint kifizetés teljesült, ami a keret három és félszerese. A miniszter augusztus 11-én maga is 570 kilométer, közel 149 milliárd forintos idei útfelújításról számolt be, ebből 58,1 milliárd forint TOP Plusz uniós forrás.
„A mohácsi Duna-híd, az M1-es autópálya bővítése és más, már előrehaladott közúti beruházások együttes költsége meghaladja az 1000 milliárd forintot.”
A mohácsi híd teljes projektköltsége a minisztérium szerint 451 milliárd forint. Az M1 78 kilométeres bővítését Lázár János 2025 februárjában 800 milliárd forintos beruházásként jelentette be. A kettő együtt mintegy 1250 milliárd forint, az M49 második üteme további közel bruttó 190 milliárd forint. Ezek több évre szóló teljes projektköltségek. Az M1-bővítést a koncesszor hitelből finanszírozza, az állam a rendelkezésre állási díjon keresztül fizeti meg.
„Az előző kormány évente mindössze 20 milliárd forintot költött az ország teljes fő- és mellékúthálózatának felújítására.”
Az „Országos közúthálózat felújítása” sor előirányzata 2024-ben 20 000, 2025-ben és 2026-ban 19 988 millió forint volt. A tényleges költés ennél több volt: a 2024-es zárszámadás a keresési kivonat szerint ezen a soron 33,2 milliárd forint felhalmozási kiadást mutat. A felújításokat emellett más forrásokból is fizették, például a Magyar Falu Program évi 50 milliárdos útfelújítási keretéből és uniós TOP-forrásokból. Az évi 20 milliárd tehát egyetlen költségvetési sor eredeti előirányzata, nem a teljes felújítási ráfordítás.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
