Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaŐ itt Takács Árpád, a Fidesz országgyűlési képviselője. Arról forgat videót, hogy miért nem “Mészáros Lőrinc volt veje” nyert vasúti közbeszerzést.…
A Városliget-elágazás–Kőbánya-Teher tender időrendje helytálló: a MÁV 2026. május 8-án, még Orbán Viktor miniszterelnöksége és Lázár János minisztersége alatt hirdette ki nyertesnek a Homlok-cégeket, a döntést pedig a Swietelsky kérelmére a Közbeszerzési Döntőbizottság július 31-én megsemmisítette, és 25 millió forintra bírságolta a MÁV-ot. A végső nyertest viszont nem a Döntőbizottság választotta ki: a második legolcsóbb, Vasútépítők-ajánlatot a MÁV már a kormányváltás után, június 11-én érvénytelenítette, a Swietelskyt pedig augusztusban ő hirdette ki. A bírság sem hagyja el a közpénzt, mert a Közbeszerzési Hatóság kincstári számlájára kell befizetni.
Időrend. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 2026. február 5-én, még az Orbán-kormány idején indította el a nyílt uniós eljárást a 100-as vonal Városliget-elágazás és Kőbánya-Teher közötti, mintegy 2,5 kilométeres szakaszának felújítására. Az április 1-jei határidőig öt ajánlat érkezett. Az MTI és a kormány közlése szerint Magyar Pétert május 9-én választotta miniszterelnökké az Országgyűlés, a Tisza-kormány pedig május 12-én tett esküt, és május 13-án alakult meg. A május 8-i eredményhirdetés idején tehát valóban Orbán Viktor volt a miniszterelnök, Lázár János pedig a miniszter. Az Országgyűlés tájékoztató kiadványa szerint a régi kormány az új Országgyűlés megalakulásától számít ügyvezetőnek, ami ebben az esetben május 9-e. A május 8-i állapotra az „ügyvezető” jelző formailag pontatlan.
Az ajánlatok a Döntőbizottság határozata szerint (nettó forintban): Homlok–Vasútvill-Gép 2 972 285 865, Vasútépítők 3 493 260 191, Swietelsky 3 975 599 337, V-Híd 4 567 417 393, Generál 5 071 054 759. A minőségi szempontokra mind az öt ajánlattevő maximális pontot kapott, így az ár döntött.
A Döntőbizottság szerepe. A D.273/23/2026. számú, július 31-i határozat megállapította, hogy a MÁV megsértette a Kbt. 72. § (3) bekezdésének utolsó mondatát: elfogadta a Homlok-cégek hiányos árindokolását, holott ilyenkor az ajánlatot érvénytelennek kell nyilvánítani. A határozat megsemmisítette a május 8-i döntést és annak minden javítását, módosítását, és 25 millió forint bírságot szabott ki a MÁV-ra. A többi kérelmi elemet elutasította, illetve az eljárást azokban megszüntette. A bírságot a Közbeszerzési Hatóság kincstári beszedési számlájára kell befizetni, ezért az a közpénzek között marad: a MÁV veszít, de az ország nettó értelemben nem. Az ügyben eljáró tanács ugyanabból a három közbeszerzési biztosból állt, akik egy 2022-es döntőbizottsági határozatban is szerepelnek, tehát a kormányváltás előtt neveztek ki.
Ami a végeredményhez szintén kellett. A MÁV június 12-én javított összegezése szerint a második legolcsóbb, Vasútépítők-ajánlatot a vasúttársaság a június 11-i módosított összegezésben nyilvánította érvénytelenné. Az ok: a cég nem indokolta megfelelően, miért kezeli üzleti titokként a svájci részvénytársaságon keresztül birtokló tényleges tulajdonosa nevét. Ez a döntés már a Tisza-kormány megalakulása után született, és a MÁV hozta, nem a Döntőbizottság. A Döntőbizottság határozata után a Magyar Építők és az Index augusztus 27-i beszámolója szerint a MÁV a sorban következő Swietelsky-ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Így az az állítás, hogy a végső nyertest a Döntőbizottság választotta ki, pontatlan. Az viszont igaz, hogy nincs nyoma kormányzati döntésnek, és a Homlok-cégek kiesése a független jogorvoslati fórum határozatán múlt. Ugyanerről a tenderről, a másik oldal állításairól (az egymilliárdos árkülönbségről és a „kormány döntéséről”) korábban külön verdikt készült.
A szereplők. A Fideszhez közeli Magyar Nemzet október 19-i cikke maga nevezi meg Homlok Zsoltot Mészáros Lőrinc korábbi vejeként és a tender veszteseként. A V-Híd valóban indult, de drágább ajánlattal, ezért a MÁV összegezése szerint az ajánlatát el sem bírálták. A versenyhivatali bejelentés és a kartellgyanú felvetése szándéknyilatkozat, illetve értékelés, nem ellenőrizhető tényállítás.
„A MÁV a Városliget-elágazás–Kőbánya-Teher felújítási tendert 2026. május 8-án zárta le, és a Homlok Fővállalkozó Kft. (a Vasútvill-Gép Kft.-vel közösen) lett a nyertes. Ekkor Orbán Viktor volt a miniszterelnök és Lázár János a közlekedésért felelős miniszter.”
A Döntőbizottság határozata a MÁV 2026. május 8-án megküldött, eljárást lezáró döntéséről szól, és a MÁV összegezése is a Homlok–Vasútvill-Gép ajánlatot jelöli nyertesnek. Magyar Pétert május 9-én választották miniszterelnökké, a Tisza-kormány május 12–13-án alakult meg. Formailag az Orbán-kormány csak május 9-től, az új Országgyűlés megalakulásától számított ügyvezető kormánynak.
„Az eljárás érdemi döntései Lázár János minisztersége idején születtek.”
A kiírás (február 5.) és a Homlok-cégek nyertessé nyilvánítása (május 8.) még a kormányváltás előtt történt. A második legolcsóbb, 3,49 milliárdos Vasútépítők-ajánlatot viszont a MÁV a 2026. június 11-i módosított összegezésben nyilvánította érvénytelenné, a Swietelskyt pedig a Döntőbizottság július 31-i határozata után hirdette ki, vagyis mindkét döntés a Tisza-kormány megalakulása után született.
„A Swietelsky a döntést megtámadta, a Közbeszerzési Döntőbizottság 2026. július 31-én helyt adott neki, 25 millió forintra bírságolta a MÁV-ot, a Homlok-cégek ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította.”
A D.273/23/2026. számú határozat a Kbt. 72. § (3) bekezdésének megsértését állapította meg (hiányos árindokolás elfogadása), megsemmisítette a május 8-i döntést és annak minden módosítását, és 25 000 000 forint bírságot szabott ki. A kérelemnek csak részben adott helyt. Az ajánlatot nem maga a bizottság nyilvánította érvénytelenné: azt mondta ki, hogy a MÁV-nak kellett volna érvénytelennek nyilvánítania.
„A 25 millió forintos bírsággal kárt okoztak az országnak.”
A bírságot az állami MÁV-nak a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlájára kell befizetnie. Ez a MÁV-nak valódi költség, de a pénz a közszférán belül marad, így nem az ország nettó vesztesége.
„A végső nyertest nem a Tisza-kormány választotta ki, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság.”
Kormányzati döntés valóban nem született, ajánlatkérőként a MÁV járt el. A Döntőbizottság csak a Homlok-cégek győzelmét semmisítette meg, nyertest nem jelölt ki. A Swietelsky azért lett nyertes, mert a MÁV június 11-én a nála olcsóbb Vasútépítők-ajánlatot is érvénytelenítette, a tényleges tulajdonos nevének nem kellően indokolt titkosítása miatt, majd a Döntőbizottság határozata után a Swietelskyt hirdette ki.
„A Döntőbizottság az előző kormány idején kinevezett, a kormánytól független döntőbiztosokból áll.”
Az ügyben eljáró tanács tagjai (Fáry Zoltán, Berekméri Ágnes, Virágh Norbert) már 2022-ben is közbeszerzési biztosként jártak el, tehát a kormányváltás előtt kapták megbízatásukat. A testület teljes összetételét és függetlenségének törvényi garanciáit külön nem vizsgáltuk.
„A Homlok-cégeket a Fideszhez közeli sajtó is Mészáros Lőrinc korábbi vejéhez, Homlok Zsolthoz köti, és a tenderen a Mészáros-féle V-Híd is indult.”
A Magyar Nemzet 2026. október 19-i cikke a tender veszteseként Homlok Zsoltot, „Mészáros Lőrinc korábbi vejét” nevezi meg. A Döntőbizottság határozata szerint a V-Híd Építő Zrt. 4 567 417 393 forintos ajánlatot tett, ez a Swietelskyénél mintegy 592 millió forinttal drágább volt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
