Mit hazudnak?

A selyemhernyó-peték Bizáncba juttatása Jusztinianosz idején valóban megtörtént, de nem 1000, hanem mintegy 1460–1475 éve, és a szaktörténeti kutatás szerint nem ez „stabilizálta” a bizánci gazdaságot: a birodalom még évszázadokig behozott nyersselyemre szorult.

A négy megnevezett gyárbezárás valós, de mind vállalati és ágazati okokra vezethető vissza, az Electroluxét pedig tíz nappal a választás után jelentették be. A „közel 3700” fős összeg több mint fele egy meg nem erősített sárvári értesülés, és az „1 millió új munkahely” is túlzás: a KSH szerint a növekedés körülbelül 800 ezer fő.

Az Útravaló ösztöndíj késéséről szóló poszt tényei szinte mind megegyeznek a Szociális és Családügyi Minisztérium Indexnek adott válaszával, a petícióval és a hivatalos lapokkal; csak a „közel tízezer diák” egy felső határ, és a június 12-i határidő egy feltételes jogszabályi szabályból kiszámított dátum.

A heti összefoglaló több eseménye valós, például a Médiatanács-szavazás, a büki gyáravató, a KSH 36 ezres adata és a tiltakozások; több súlyos állítása viszont pletykát, jóslatot vagy kiszínezett adatot közöl kész tényként, így összességében hamis képet ad.

Matisz Károly, a Momentum volt pártigazgatója június óta letartóztatásban van, és a források szerint tagja a koncertre adományt gyűjtő alapítvány kuratóriumának, ám azt semmi nem igazolja, hogy ő az alapítvány „vezetője” lenne, és az ellene folyó eljárásnak nincs ismert köze sem a koncerthez, sem az alapítványhoz.

A poszt nemzetközi reaktorszámai nagyjából helytállnak, a videóban elhangzó „több épül, mint a történelemben bármikor” viszont hamis; Németország nem döntött a visszatérésről, és Magyarország sem fordul el az atomenergiától: a kormány a Paks II.-t vizsgálja felül, a Paks I. üzemidejének meghosszabbítását pedig elsőbbséggel kezeli.

A munkanélküliség valóban nőtt, és a nyolchavi pénzforgalmi hiány nominálisan rekord, de a poszt öt „rekordja” közül a benzinár nem rekord, és a külföldön dolgozók száma a legfrissebb adat szerint csökkent. Az adósságráta éppen mérséklődött, a hiányt egy egyszeri uniós előfinanszírozás és a kormányváltás előtti hónapok duzzasztják, így a „kormányzás eredménye” keret hamis képet ad.

Az M1-bővítésről szóló tényadatok (a munka több mint egy éve tart, majdnem Győrig 2×3 sáv épül, magyar cégek a kivitelezők) helytállnak, a poszt a „több mint valószínű”, évekig tartó torzót viszont forrás nélkül jósolja, és elhallgatja, hogy a kormányhatározat kifejezetten előírja a már megkezdett fejlesztések folytatását.

A poszt szerint a büki Nestlé-gyárat Szijjártó Péter „letárgyalta”, ezt azonban semmilyen dokumentum nem támasztja alá. Szijjártó a bővítés bejelentője és az akkori kormány képviselője volt, a beruházásról viszont a cég döntött, és állami támogatás nélkül, saját forrásból fizette. Igaz, hogy az átadón Magyar Péter beszélt, és a fejlesztés nem a Tisza-kormány alatt indult.

Szijjártó Péter valóban ő jelentette be a büki Nestlé-bővítést, és a mostani átadóról szóló hír is igaz, a videó azonban hamisan adja vissza, miért tettek ellene feljelentést, a beruházási visszaesést pedig egy több éve tartó folyamat helyett a mostani kormányhoz köti.