Mit hazudnak?

Az új gyalogos stratégia elfogadásáról, a 2024-es kezdeményezésről és a 2030–2050-es célokról szóló állítások pontosak; a zebrákra vonatkozó 2014-es önérdem-állításnál viszont téves az évszám (a Deák téri és a kiskörúti átkelők már 2011-ben elkészültek), és a 200 új átkelő céldátuma 2030, nem 2050.

A montázs számai többnyire pontosak, de a „Nesze neked rendszerváltás” keret a kormányváltás számlájára ír olyan romlást is, amelyet a forrásadatok az előző kormány intézkedéseivel, az aszállyal és a világpiaci olajárral magyaráznak, az építőipari és a GDP-panel pedig félrecímkézett vagy kiválasztott bázison áll.

A posztban és a videóban elhangzó ténybeli állítások zöme helytálló: 2022-ben az Orbán-kormány adta 35 évre a MOL-nak a hulladékkoncessziót, a betétdíjas rendszert a saját 2023-as rendelete hozta létre, és Magyar Péter szeptember 3-i mondatát is pontosan idézi. Két ponton azonban egyszerűsít: az uniós irányelv a 2029-es 90 százalékos cél mellett 2025-re is kitűzött egy 77 százalékos gyűjtési célt, az egyenként etetős automatákat pedig nem közvetlenül a kormány, hanem a MOL szerezte be.

Az MKIF-nek jutó kilométerarányos költségvetési díj valóban alacsonyabb, mint az M5–M6-é, de az utóbbiban az autópályák megépítésének és hitelének törlesztése is benne van; ha csak az üzemeltetést és a fenntartást nézzük, a hozzáférhető adatok szerint az MKIF a drágább.

A megosztott videóban a posztnak Schiffer Andrásként bemutatott beszélő úgy értelmezi az NKA-ügyet, hogy az politikai kérdés, nem büntetőjogi, és a kulturális elit bosszúja. Ez azonban elhallgatja, mivel gyanúsítja Hankó Balázst az ügyészség: hűtlen kezeléssel, 1079 esetben 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány okozásával, a pénzek törvényi céljától eltérve és a döntési rend megkerülésével.

A poszt eldöntött tényként közli, hogy a pénzügyminiszter „nem talál 450 milliárdot” a vagyonadóból, pedig ez a Világgazdaság meg nem erősített, névtelen értesülésén alapul, a 450 milliárd pedig két becslési sáv legszélső értékeinek különbsége, nem hiányzó pénz.

A poszt bizonyított tényként állítja, hogy Schummer Orsolya átírta Csézy Erzsébet igen szavazatát, de ezt sem a videó, sem más forrás nem igazolja: a vádat indító Mi Hazánk is elismerte, hogy a felülírás nem látszik a felvételen, és a hivatalos lista csak mindkettőjük végső nem szavazatát mutatja.

Stimmel a törvényhely, a gombnyomás tényét pedig Csézy Erzsébet közlése közvetve megerősíti, a poszt viszont eldöntött, „többszörösen bizonyított” súlyos törvénysértésként mutatja be azt, amiről még egyetlen parlamenti testület sem döntött, a 2007-es Kispál-ügyet pedig a lényeges különbségek említése nélkül állítja párhuzamba.

A Miniszterelnökség valóban havi nettó 1,9 millió forint plusz áfáért szerződött a Garancsi Ügyvédi Irodával, és Garancsi Péter a 2000-es évek második felében valóban ugyanannál az irodánál dolgozott, mint Melléthei-Barna Márton; a poszt ebből azonban bizonyíték nélkül vonja le, hogy a megbízás „baráti alapon”, a sógor miatt született.

A poszt pontosan veszi át a Világgazdaság összesítésének 231 fős létszámát és a korábbi, 96, 200 és 181 fős adatokat, a bérekről szóló mondata is nagyjából helytálló. A 231 azonban egyetlen lap saját, hivatalos névsorral nem ellenőrizhető becslése, és a poszt nem említi, hogy a létszám a minisztériumok számának 11-ről 16-ra emelésével nőtt.