Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.

Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.

29 oldal

Péntek, szeptember 18.

AI-elemzés

Félrevezetőkiragadott idézet

A poszt egy láthatóan összevágott klipből vezeti le, hogy a miniszterelnök „önmagát cáfolta meg”, miközben a két összeillesztett mondatrész között éppen a kivágott rész áll, és az elérhető források szerint a Fidesz-korszak célzott ágazati emelései, illetve a minimálbérhez kötött januári emelés két külön kérdés.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 9 forrás

Kettős mérce

A hangnemre vonatkozó kifogás és a mostani megfogalmazás között dokumentálható az ellentét: a 2026. július 20-i országgyűlési napló szerint Szűcs Gábor napirend előtti felszólalását azzal zárta, hogy a szociális és családügyi miniszter szavait idézte – „akkor jelenik meg a személyeskedés, amikor a szakmai érvek elfogynak” –, és korábban ugyanebben a beszédben a miniszterelnök üvöltözését és minősítéseit kifogásolta. A most vizsgált poszt ezzel szemben bohóc-emojival indul, és a „hazudozott”, „belezavarodott” minősítésekre épül, szakmai érvelés helyett.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

A bejelentés valós és Kubatov Gábort tényleg érinti, de a poszt „személyre szabott jogalkotásként” mutatja be azt a szabálytervet, amely a kormány tájékoztatója szerint minden sportszövetségre és minden 500-nál több igazolt sportolós sportszervezetre, politikai és állami tisztségek egész listájára vonatkozik.

Részletes elemzés 7 ellenőrzött állítás · 8 forrás

Csütörtök, szeptember 17.

AI-elemzés

Vélemény

Orbán Viktor videójának ellenőrizhető tényei nagyjából megállják a helyüket: a Fidesz elvesztette a választást, a felmérések szerint a fiatalok nagy többsége kormányváltást akart, a Tisza pedig sokat ígért. A poszt lényege viszont a szerző önjellemzése arról, hogy ő őszinte és nem ígérget – ez vélemény, tényként nem ellenőrizhető.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 11 forrás

AI-elemzés

Vélemény

A 2010-es átvételi adósságráta nagyjából stimmel, de az, hogy „74-gyel” adta át az országot, a 2025. év végi adat: a saját kormánya utolsó negyedévének végén, 2026 márciusában az adósság 77,9 százalék volt. A 80 százalékos „adósrabszolga”-határ semmilyen szabályban nem szerepel, és most sem „közelítünk vészesen” hozzá: az adósság júniusra 75,1 százalékra csökkent.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Kettős mérce

Orbán Viktor 2011. március 28-i, kormányzati oldalon közzétett interjújában a 81–82 százalékos adósságszintet úgy írta le, hogy „nyakig úszunk az adósságban”. Az Alaptörvénybe ezért olyan szabályt vezetett be, amely 50 százalékig kötelezővé teszi az adósság csökkentését. A szeptember 17-i videóban viszont azt mondja, hogy 80 százalék alatt „még nem vagy adósrabszolga”. A mostani rátát, amely a saját kormánya utolsó negyedévében 77,9 százalékra nőtt, így a veszélyes tartomány alá sorolja. A 77,5 százalékos 2026. év végi tervet viszont „vészes közelítésnek” nevezi, pedig az alacsonyabb a saját kormánya alatt elért márciusi szintnél.

AI-elemzés

Vélemény

Orbán Viktor videós állításai megállnak: a Fidesz 2026 áprilisában elveszítette a választást, a párt kongresszusa júniusban valóban egy évre választotta újra elnöknek, és a mandátumot maga is a párt újjászervezéséhez kötötte.

Részletes elemzés 3 ellenőrzött állítás · 6 forrás

AI-elemzés

Vélemény

A videóban Orbán Viktor a Fidesz ellenzéki szerepét értékeli. A tényállításai nagyjából helytállnak: a 2,4 millió szavazó, a kisebbségi helyzet, a védett ár kivezetése és a cigaretta drágulása is igaz. A „több mint kétmillió dohányos” kerekítés felfelé, a „katasztrofális” és az „egy nagyot ütnek” pedig a szerző saját értékelése.

Részletes elemzés 5 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Kettős mérce

A videó a védett benzinár Tisza-kormány alatti kivezetését „katasztrofálisnak” nevezi. A szerző pártjának kormánya 2022. december 6-án maga szüntette meg azonnali hatállyal a 480 forintos üzemanyag-ársapkát. A Telex egykorú beszámolója szerint ezután a benzin 641, a gázolaj 699 forintba került. Gulyás Gergely, az Orbán-kormány minisztere akkor azt mondta: „minden árstopnál mérlegelni kell, van-e hiány. Ha van, és ez általánossá válik, akkor nem érdemes fenntartani az árstopot.” A két helyzet körülményei eltérnek: 2022-ben ellátási zavar volt, 2026 júniusában a piaci ár a védett szint alatt járt. Az ársapka megszüntetését azonban az akkori kormány is szükséges lépésként mutatta be.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

Orbán Viktor tényleg politikai akciónak nevezte a Ferencvárossal szembeni fellépést, de sem a poszt, sem a megosztott interjúrészlet nem mondja meg, hogy a „sanyargatás” a Fradivárosra adott 24,947 milliárd forint elszámolásának elutasítása, kamatos visszakövetelése és az emiatt tett feljelentés.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 10 forrás

Kettős mérce

A most politikai befolyástól védeni kívánt klub körül korábban maga a Fidesz-kormány hozott a klub javára szóló döntéseket. A Belügyminisztérium közlése szerint a 24,947 milliárd forintot két kormányhatározat biztosította 2016-ban és 2017-ben, a működési célú felhasználás lehetőségét pedig egy 2022. december 28-i kormányhatározat teremtette meg. A Telex 2026. július 21-i cikke idézi a leköszönő Orbán-kormány május eleji kormányhatározatát is, amely arra kérte fel a honvédelmi minisztert, hogy az FTC állam felé fennálló kötelezettségeinek átütemezési kérelme esetén „vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét” — vagyis a klub javára szóló kormányzati döntés akkor nem tűnt a sport politikai kezelésének, most viszont az ellenkező irányú elszámolási döntés politikai akcióként jelenik meg a posztban.

Hadházy Ákos profilképe
Eredeti megnyitása

Úgy tűnik, mindeközben Tiborcz és becses neje Dél-Olaszországban vett részt egy cseh milliárdos három napos luxus lakodalmán. Egy cseh bulvárlap paparazzi fotósa ugyanis gondosan dokumentálta a fasano-i ötcsillagos…

14 029Eredeti megnyitása

AI-elemzés

Félrevezetőmegvalósíthatatlan

Az esküvőről és a Marriott-ügyletről szóló rész dokumentálható, de a poszt jogi magja téves: sem a letartóztatás, sem az Elios-nyomozás folytatása nem a kormány akaratán múlik, és a 2018-as határozat törvénysértő voltát egyetlen hatóság sem állapította meg.

Részletes elemzés 8 ellenőrzött állítás · 17 forrás

AI-elemzés

Félrevezetőkitalált szándék

A megosztott Orbán-idézet valódi, de a poszt tényként állítja, hogy az új kormány egy Brüsszellel kötött alku részeként „kiárusítja” az országot a külföldieknek — ilyen megállapodásra és ilyen kormánydöntésre nincs dokumentum, a nyilvános májusi megállapodás korrupcióellenes feltételekről szól.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 10 forrás

Kettős mérce

A posztban átvett álláspont ugyanazon interjúban aszimmetrikusan kezeli a külföldi gazdasági jelenlétet: az MTI 2026. szeptember 13-i tudósítása szerint Orbán Viktor egyfelől „visszagyarmatosításnak” nevezte a nyugati, brüsszeli irányt és a gazdaság külföldi kézbe adását, másfelől ugyanott azt kifogásolta, hogy a kormány feladta „a kínaiakkal kötött megállapodásokat és kiváló kapcsolatot”, az oroszokkal kapcsolatos semlegességet és a türk világgal való privilegizált együttműködést. Hasonló kettősség a 2026. július 25-i tusványosi beszédben: a Világgazdaság beszámolója szerint Orbán Szijjártó Péter BYD-hez történő átigazolását a saját támogatásával magyarázta, és „óriási különbségnek” nevezte, ha valaki a kormányból megy külföldi vállalathoz, nem pedig onnan jön a kormányba — miközben a mostani kormány külföldi vállalati hátterű tagjait ugyanabban a beszédben kifogásolta.

AI-elemzés

Félrevezetőelhallgatás

Orbán Viktor valóban azt mondta a Blikk interjújában, hogy szomorú, és hogy 16 év munkáját bontják le, de a videóban felhozott energetikai példa félrevezető: ugyanabból a programból az állami magyar MVM 138,6 milliárd, a MAVIR is támogatást kapott, és egyetlen céget, a Mészáros-körhöz tartozó Opus Titászt zárták ki, átláthatósági ok miatt.

Részletes elemzés 4 ellenőrzött állítás · 11 forrás

Kettős mérce

Az interjúban Orbán Viktor „hátba szúrásnak” nevezi, hogy az E.ON vissza nem térítendő uniós támogatást kap a hálózatfejlesztésre. A saját kormányzása idején ugyanez a német tulajdonú cégcsoport ugyanilyen forrásból kapott támogatást, és azt akkor eredményként mutatták be: a 2023. január 26-án bejelentett, 74 milliárd forintos E.ON-hálózatfejlesztés felét, 37 milliárd forintot az RRF vissza nem térítendő támogatásából fedezték, amit a magyar állam előfinanszírozott, és a bejelentésen az Energiaügyi Minisztérium államtitkára is részt vett. Az ebből kinövő, összesen 114,9 milliárd forintos E.ON-programot 2026 tavaszán zárták le, szintén részben RRF-forrásból.