Mit hazudnak?

A poszt időrendi magja dokumentumokkal igazolható – a koncessziót a szerző kinevezése előtt írták alá, a Magyar Közút Lázár János tárcájához tartozott, a koncessziós jogköröket 2022. október 6-án valóban átteleptették –, de az „óránként közel százmillió forint”, az „egyetlen mondattal sem védték” és a „lex Vitézy” indoka pontatlan, illetve alátámasztatlan.

Hivatalos szaúdi bejelentés nincs: az októberi európai olajmegvonás névtelen forrásokra épülő Bloomberg-értesülés, a posztban közölt 120–132 dolláros „ázsiai ár” pedig különböző napok, minőségek és ártípusok összerakása – a leggyakrabban idézett ománi hivatalos ár a poszt napján már 118,98 dollár volt.

A poszt címadó állítása — hogy egy OpenAI-program „életviteli tanácsként” ajánlotta a felhasználóknak a szerepektől és identitásoktól való megszabadulást — kiforgatja az eredeti esetet: a mondat egy még ki nem adott modell saját, belső feladat-összefoglalójába írt önutasítása volt betanítás közben, nem felhasználóknak adott tanács; a poszt több más eleme viszont valós incidenseken alapul.

A miniszter vagyonnyilatkozata nem igazol 6 milliárd forintnyi Shell-részvényt: az összeg a teljes értékpapír-állományra illik, a részvények kibocsátóját a dokumentum meg sem nevezi, a „degeszre keresi magát a magas árakon” állítás mögött pedig nincs nyilvános számítás.

A 65 euró/MWh fölötti téli határidős gázár igaz – a valóságban ennél is magasabb volt –, de az „olaszok elvitték a németek elől az algériai gázt” állítás lezajlott elvonásként adja elő azt, amit a források csak lehetséges versenyként írnak le, miközben a német importőr éppen júliusban kötött új algériai szerződést.

A poszt tényként állítja, hogy a koncesszió felbontásának célja a fejlesztési pénzek külföldre juttatása, miközben a bejelentett terv szerint az üzemeltetést az állami Magyar Közút veszi vissza; a Vitézyre és Magyar Péterre vonatkozó időpontok részben igazak, de a szerepükről szóló következtetés nem áll.

A poszt személyre szabott „lex Kubatovként” mutatja be azt a szeptember 18-án bejelentett, még be sem nyújtott összeférhetetlenségi szabályt, amely a kormányzati tájékoztató szerint általános: minden 500-nál több igazolt sportolóval működő szervezetre és tucatnyi politikai tisztségre vonatkozik, és Szijjártó Pétert, Deutsch Tamást is érinti.

Nincs olyan importadat, amely Shelltől származó EN590 dízelt kötne a MOL-hoz: az a kereskedelmi adatbázis-lap, amelyre a poszt épül, ukrajnai vámtételeket és egy nem MOL-specifikus beszállítói táblát hoz, a készletek leürítéséről szóló döntések pedig nagyobbrészt a kormányváltás előtt születtek.

A poszt központi vádja — hogy a koncessziós szerződéseket Vitézy Dávid koordinálta — nem áll: a szerződés a közbeszerzési nyilvántartás és a GVH határozata szerint 2022. május 3-i, illetve május 17-i keltezésű, Vitézy államtitkári kinevezése viszont csak május 25-én lépett hatályba, az eljárást pedig a Nemzeti Koncessziós Iroda vitte.

A poszt dátumai nagyrészt helytállnak, de a köréjük épített keret hamis: a koncessziós szerződést és a Magyar Közút üzletágának átadását tartalmazó mellékletet 2022. május 17-én, még Vitézy Dávid hivatalba lépése és Magyar Péter igazgatósági tagsága előtt írták alá, a Vitézynek tulajdonított „koordinálásra” pedig nincs elsődleges irat.