Mit hazudnak?

A poszt tényként állítja, hogy a koncesszió felbontásának célja a fejlesztési pénzek külföldre juttatása, miközben a bejelentett terv szerint az üzemeltetést az állami Magyar Közút veszi vissza; a Vitézyre és Magyar Péterre vonatkozó időpontok részben igazak, de a szerepükről szóló következtetés nem áll.

A poszt személyre szabott „lex Kubatovként” mutatja be azt a szeptember 18-án bejelentett, még be sem nyújtott összeférhetetlenségi szabályt, amely a kormányzati tájékoztató szerint általános: minden 500-nál több igazolt sportolóval működő szervezetre és tucatnyi politikai tisztségre vonatkozik, és Szijjártó Pétert, Deutsch Tamást is érinti.

Nincs olyan importadat, amely Shelltől származó EN590 dízelt kötne a MOL-hoz: az a kereskedelmi adatbázis-lap, amelyre a poszt épül, ukrajnai vámtételeket és egy nem MOL-specifikus beszállítói táblát hoz, a készletek leürítéséről szóló döntések pedig nagyobbrészt a kormányváltás előtt születtek.

A poszt központi vádja — hogy a koncessziós szerződéseket Vitézy Dávid koordinálta — nem áll: a szerződés a közbeszerzési nyilvántartás és a GVH határozata szerint 2022. május 3-i, illetve május 17-i keltezésű, Vitézy államtitkári kinevezése viszont csak május 25-én lépett hatályba, az eljárást pedig a Nemzeti Koncessziós Iroda vitte.

A poszt dátumai nagyrészt helytállnak, de a köréjük épített keret hamis: a koncessziós szerződést és a Magyar Közút üzletágának átadását tartalmazó mellékletet 2022. május 17-én, még Vitézy Dávid hivatalba lépése és Magyar Péter igazgatósági tagsága előtt írták alá, a Vitézynek tulajdonított „koordinálásra” pedig nincs elsődleges irat.

A sajtótájékoztató, a 35 éves időtartam, a Mészáros–Szíjj-kötődés és a megszüntetés kezdeményezése tényszerűen igaz, a „jogszerűtlen” minősítés viszont a kormány saját jogi álláspontja — bírósági döntés nincs, és a 23 ezer milliárd sem a megkötéskori szerződéses érték.

A megosztott HírTV-kivágás alapállítása áll: az üzemanyag-támogatásról szóló T/669. törvénycsomagba valóban bekerült a dohánytermékek 2026. november 1-jei jövedékiadó-emelése, a kormány maga is 90 milliárd forintos bevételről beszél — a felvétel viszont ezt az éves, a januári valorizációt is tartalmazó összeget állítja a 2026-os két hónap mellé, és elhallgatja, hogy a kormány és a pénzügyminiszter a szavazás napján nyilvánosan megindokolta az emelést.

A poszt egy valós bejelentést — a sportvezetőkre tervezett általános összeférhetetlenségi szabályt — a Celtic elleni győzelem miatti „piti bosszúként” és a nagy sportklubok szétveréseként mutatja be, holott a terv politikai tisztségviselőkre vonatkozik, a bejelentő kormányfő kifejezetten gratulált a Fradinak, és ugyanezt a szabályt a belügyminiszter már júliusban felvetette.

A poszt fő állításait — szűk kérdezői kör, a Fidesz-közeli sajtó hetek óta nem jut szóhoz, a kellemetlen kérdésekre kioktatás jön — az aznapi tudósítások alátámasztják, de a kérdező szerkesztőségek száma legalább hat volt, nem öt, és két részlet (a húsz jelen lévő újságíró, a „majd legközelebb” válasz) nem ellenőrizhető.

A poszt véleménye szerint a külügyminiszter külpolitikája „fapados”: a videó egyes ténymorzsái (nem járt Amerikában, nem volt a Közel-Keleten) helytállnak, de a „kerékpárral is könnyen elérhető helyek” állítás a dokumentált Ankara, Riga, Helsingborg, Párizs utakkal nem áll össze, és a gázár-számonkérés elhallgatja, hogy az energetikai tárgyalások nem a külügyminiszter hatáskörébe tartoznak.