Mit hazudnak?

A 2027-es költségvetés 2026. október 19–20-i bemutatásakor elhangzott vasúti számok és tervek (3550 milliárdos Baross-terv, 331 milliárd uniós forrás 2027-re, nagyjából 700 milliárdos járműprogram 35 InterCityvel és 42 HÉV-vel, a fővonalak legrosszabb szakaszainak átépítése) valós kormányzati tervek; ezek azonban egy még be nem nyújtott költségvetés részei, a 3550 milliárd egy része a következő uniós ciklustól függ, a 60 milliárdos idei bázis bontását nem tették közzé, és azt, hogy a költségvetés minden projekt hazai önrészét fedezi, október 20-án csak a miniszter állítása igazolta.

Magyar Péter 2026. október 19-én valóban bejelentette az élelmiszerekre és a drogériai termékekre is kiterjedő árrésstop kivezetését, de időpontot nem mondott, és október 25-ig jogszabály sem született róla. A kivezetés után valóban nem marad törvényi árrésplafon. Félrevezető viszont, hogy a boltok így „akármekkora nyereséget” rakhatnának az árakra, hogy ez a külföldi láncoknak kedvez a vásárlók kárára, és hogy az alapvető élelmiszerek ára 20–27 százalékkal ugorhat meg. Ez utóbbi szám csak akkor jön ki, ha minden lánc minden érintett terméken 30–40 százalékra emeli vissza az árrést. A jegybank ezzel szemben azt becsüli, hogy a láncok árrése a korlát alatt is 31 százalék körül maradt, és a kivezetés után csak mintegy 0,3–0,4 százalékpontnyi visszadrágulás várható.

Igaz, hogy 2026-ban nem emelték a rendőrök illetményét, és hogy a 2027-től bejelentett emelés átlagosan 15, a magasabb fizetésű hivatásosoknál 13 százalékos, de a fegyverpénzt semmilyen döntés nem szüntette meg, a béremelés nem a fegyverpénz havi részletekre bontása, és a juttatás nem „36 havonta jár”: jogszabály szerint egyszeri, eddig négy év különbséggel, 2022-ben és 2026-ban fizették ki, így évi átlagban nagyjából 12,5 százalékot ér, nem 16,67-et.

A 2027-es költségvetésről 2026. október 19–20-án bejelentett elemek valósak: 9 százalékos szja a minimálbérig, kétszeres családi pótlék, bér- és nyugdíjemelés, 4,9 százalékos hiánycél, lakhatási, energetikai, vízmegtartási és vasútfejlesztési programok. Mindez azonban még csak a be nem nyújtott tervezet tartalma. Az államadósság-ráta csökkenése szerény (77,5-ről 77,2 százalékra), a 2,4 százalékos növekedés előrejelzés, és részben olyan uniós pénzekre épül, amelyekről a Bizottság még nem döntött. Az a következtetés pedig, hogy a középosztály lesz a vesztes, nem következik a számokból.

Az az álláspont, hogy a Tisza-kormány 2027-es költségvetése „baloldali” költségvetés, amely bünteti azokat, akik többet akarnak dolgozni és előrébb szeretnének jutni, és visszaviszi az országot a 2010 előtti, a munka helyett a segélyezésre épülő gazdaságpolitikához.